Ma András, Andor, Andrea névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Emlékmű helyett fasizmus ellenes plató (2.)
Mi lesz a sorsa az újvidéki ártatlan áldozatok emlékművének?
Bozóki Antal
A tiltakozók nem azt akarják megakadályozni, hogy ez az emlékmű elkészüljön és emléket állítson azoknak a magyaroknak, akik a partizánok bosszúhadjárata során haltak meg. A követelésük az, hogy ezen a listán, az ártatlan emberek között ne legyenek olyanok, akik az újvidéki razziában való részvételükkel valamilyen formában, kisebb vagy nagyobb mértékben hozzájárultak a későbbi vérbosszúhoz, a második világháború befejezése előtt. […] Ha ártatlan, meggyilkolt emberek listájáról van szó, ott nem kellene helyet kapni olyan személy(ek)nek, akik hasonló gaztetteket követtek el más nép vagy népek ellen. Ezt kellene megértenie a VMSZ-nek és Pásztor Bálintnak. Nem áll semmiből az elítélt személyek kiemelése az ártatlanok névsorából. Ha ezt megtennék, ezzel megakadályozhatnák, hogy azok emlékén szégyenfolt essen. Amennyiben ez a szándék – írja Bajtai Kornél a Szabad Magyar Szóban november 16-án közölt szerzői cikkében. Bozóki Antal:
Az 1944-45-ös partizánterror ártatlan áldozatairól tartott november 1-jei temerini megemlékezésen, Csorba Béla hangoztatta, hogy „a Szerbia és Magyarország közötti jó viszony eredményeként, melynek alapja a geopolitikai egymásrautaltság, nagyon sok pozitív dolog, a kölcsönös kiengesztelődést elősegítő gesztus történt, a történészek kutatásai azonban az utóbbi években megtorpantak”.
– Az a benyomásom, és szeretném, ha tévednék, hogy »valakik« mintha azt akarnák, Temerintől délre ne épülhessen olyan emlékmű, amely az 1944-es magyar áldozatok emlékét idézi. Lényegében ez történt Járekon is, ahol a láger emlékművének szövege eltitkolja, hogy több mint három és félezer magyar raboskodott a megsemmisítő táborban, és közülük több százan veszítették életüket, csupán származási alapon, teljesen ártatlanul. Láthattuk, hogyan esett, vagy hogyan ejtették kútba a Makovecz Imre által tervezett újvidéki emlékmű ügyét is – mondta Csorba.
– Mi Újvidéken, itt a (Futaki úti – B.A.) katolikus temetőben koszorúzunk minden évben, hiszen itt is ártatlan áldozatok fekszenek jelöletlenül egy tömegsírban, ugyanakkor viszont továbbra is kiállunk az az elhatározás mellett, hogy a limáni városrészben is fel legyen állítva az emlékhely, hiszen ez lesz majd a méltó módja a megemlékezésnek és a kölcsönös megbocsátásnak – mondta Vicsek Annamária a VMSZ városi szervezetének elnöke november 1-jén az 1944/45-ös magyar áldozatok emlékére tartott megemlékezésen.
November 13-án, a nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatos esti sajtótájékoztatóján Pásztor István pártelnök értékelésben az is elhangzott, hogy „talán soha vagy nagyon régóta nem volt ilyen terhes az év, soha olyan mértékű nem volt a bizonytalanság, mint ma, soha akkora mértékű a migrációs nyomás nem volt rajtunk, mint mostanában, és régóta nem próbáltak meg minket úgy megfélemlíteni, mint az utóbbi hetekben és hónapokban”.
Pásztornak ezt a mondatát a VRTV november 14-ei esti Híradója közölte. Érdekes mód, a VMSZ szócsövének tartott Magyar Szó napilap a sajtókonferenciáról készült beszámolójában nem idézte, hanem így fogalmazott: „Pásztor az ártatlan áldozatok újvidéki emlékművének tekintetében jellemző hangulatkeltésre is kitért, sajnálatának adva hangot, hogy egyesek ismét lefasisztázzák a magyarokat, és megpróbálják aláásni a történelmi megbékélés területén elért eddigi eredményeket.” – A mai eredmény megerősített bennünket abban, hogy ki kell tartanunk, nem futamodunk meg, és nem fordítunk hátat együttműködő partnereinknek – fogalmazott az elnök. Ez a két mondat található a párt honlapján közölt, a napilapból átvett szövegben is.
Politikai pártok és civil szervezetek is „reagáltak Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének arra a megjegyzésére, amit az újvidéki emlékműállítást ellenzőivel kapcsolatosan tett”.
A Vajdasági Szociáldemokrata Liga (LSV) felszólította Pásztort, hagyjon fel azzal, hogy a teljes vajdasági magyar közösséget gátlástalanul egyenlíti ki a második világháborús háborús bűnösökkel és azokkal, akik Bácska fasiszta megszállóit szolgálták.
– Nem, Pásztor úr, Vajdaságban nem minden magyar fasiszta, ezt ön is jól tudja. A fasisztáknak és a háborús bűnösöknek vezeték- és keresztnevük van, ezeknek a neveknek pedig a szégyenfalon a helyük, semmiképpen az ártatlan áldozatok emlékművén. Ugyanúgy nem minden német bűnös Auschwitz miatt, nem minden horvát bűne Jasenovac, és nem minden szerb hibás Srebrenicáért.
Az LSV szerint Pásztor a „gettósítás és a nemzeti akol” politikáját képviseli, ami a vajdasági magyarság drasztikus lélekszámcsökkenését eredményezte. Mint írják, valamikor mintegy félmillió magyar élt a tartományban, ma pedig valószínűleg már kétszázezer sem.
– Amikor pedig Pásztor István azt állítja, hogy „a vajdasági magyarok olyan nyomásgyakorlásnak vannak kitéve, mint még korábban soha”, akkor szeretnénk őt emlékeztetni arra a politikára, amely a magyaroknak szendvicseket akart osztani, a nyelvi rendőrségre, amelynek dolga a szerb nyelvtudás ismeretének ellenőrzése, és a többi šešelji módszerre, amelyek célja a vajdasági magyarság felszámolása volt. Igen, akkor a vajdasági magyaroknak sokkal többet és sokkal rosszabb dolgokat kellett elviselniük – áll az LSV közleményében.
A Liga azt üzente Pásztornak, hogy az olyan politika, amely egyenlőségjelet tesz az áldozatok és az elkövetők közé, és amely megfeledkezik arról, hogy a bűnösöknek vezeték- és keresztnevük van, soha nem fog érvényesülni Újvidéken és Vajdaságban.
– Háborús bűnösök soha nem kapnak emlékművet Vajdaság fővárosában – zárta közleményét a Vajdasági Szociáldemokrata Liga.
Az újvidéki Antifasiszta Akció (AFA) is elítélte Pásztor István kijelentését, a vajdasági magyar politikust pedig „Vučić és Orbán csicskásának” nevezte.
Az üzenték Pásztornak, hogy „hagyja abba a Vajdaságban élő szerb és a magyar közösségek közötti jó kapcsolatok rombolását az efféle profasiszta kezdeményezésekkel, amelyek célja, hogy lerombolják Újvidék, Vajdaság és Jugoszlávia fasiszta megszállás csizmája alóli felszabadítóinak hírnevét”.
– (Tisztelt) Pásztor úr, szégyellje magát! – írja a Digni gard – Odbrani grad (Állíts őrséget, védd meg a várost) elnevezésű kezdeményezés. A szervezet szerint az egyetlen személy, aki nacionalista üzeneteket fogalmaz meg, maga Pásztor István, ráadásul ezt „aljas és szégyenletes módon” teszi.
– Ön a Tartományi képviselőház elnöke és ezért az Ön szavainak nagy súlya van és veszélyesek lehetnek ebben az esetben. […] És ne felejtse, Pásztor úr, hogy a fasiszták szégyenletes emlékműve elleni petíciónkat több mint ötezer újvidéki ember írta alá… – áll a szervezet közleményében.
– Közel nyolcvan évvel a második világháború befejezése után az elmúlt hetekben ismét bekerült a közbeszédbe a fasisztázás. A Horthy-korszak restaurációjáról, a történelem revíziójáról beszél az egyik oldal, a magyarok lefasisztázása ellen tiltakozik a másik.
Pásztor Bálint „az ellenzék alattomos, kegyeletsértő támadásairól” beszél, a VMSZ által leuralt magyar nyelvű média pedig erre rácsatlakozva, a lecsupaszított féligazságot tolja az emberek arcába, miszerint: a szerb ellenzék egy részének szándéka megakadályozni, hogy az 1944-45-ös időszakban ártatlanul meggyilkolt magyaroknak emlékmű állíttassék.
A másik oldalon észérvekkel próbál kommunikálni a Szabad Polgárok Mozgalma (PSG – B.A.) és annak képviselője Öreg Anna, aki emiatt alapos VMSZ-es összetűzésbe került, szinte még azon jogát is elvitatták, hogy magyarnak vallja magát. […]
Van egy emlékmű állítására vonatkozó kezdeményezés Újvidéken. A kapcsolódó írásos anyagban, ahol az áldozatok nevei szerepelnek, van néhány olyan név is, akikről köztudott, hogy még a második világháború ideje alatt a magyar állam eljárást indított ellenük és elítélte őket.
A tiltakozók nem azt akarják megakadályozni, hogy ez az emlékmű elkészüljön és emléket állítson azoknak a magyaroknak, akik a partizánok bosszúhadjárata során haltak meg. A követelésük az, hogy ezen a listán, az ártatlan emberek között ne legyenek olyanok, akik az újvidéki razziában való részvételükkel valamilyen formában, kisebb vagy nagyobb mértékben hozzájárultak a későbbi vérbosszúhoz, a második világháború befejezése előtt. […]
Ha ártatlan, meggyilkolt emberek listájáról van szó, ott nem kellene helyet kapni olyan személy(ek)nek, akik hasonló gaztetteket követtek el más nép vagy népek ellen.
Ezt kellene megértenie a VMSZ-nek és Pásztor Bálintnak. Nem áll semmiből az elítélt személyek kiemelése az ártatlanok névsorából. Ha ezt megtennék, ezzel megakadályozhatnák, hogy azok emlékén szégyenfolt essen. Amennyiben ez a szándék – írja Bajtai Kornél a Szabad Magyar Szóban november 16-án közölt szerzői cikkében.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >
A párizsi tudósító
A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >
Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad
Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >
A szabadság egyféle vákuumban él
Nem tudom ezt mással magyarázni, mint azzal, hogy a társadalom hangosabb része kemény rendszerpárti, a másik, >