2022. november 29. kedd
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

A kettest sem érdemli meg!

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Hármas osztályzat az MNT négy évére”? (2.)

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  Az elmondottak alapján ez erősen vitatható. A kettest sem érdemli meg!  A négy illetékességi területe közül háromban (oktatás, tájékoztatás, kultúra) még a stratégiai dokumentumot sem készítette el. Az anyanyelv használata területén viszont – a stratégia létezése ellenére – nem foglalkozott a gyakorlatban kialakult problémákkal. Az MNT működésével kapcsolatban sok a felgyülemlett probléma, a homály és a megválaszolatlan kérdés.  Hajnal Jenő, az MNT elnöke a nyolc év alatt sem találta fel magát tisztségben. Nem tudott a – közösség érdekében – a Véemesz politikája fölé emelkedni, a testület törvényes illetékességeinek hatályt szerezni. Értékelni kellene azt is, hogy okozott-e és milyen károkat a közösség szellemi életében, elsősorban a tájékoztatás és a kiadói tevékenység területén, valamint a művelődési életben. Mivel az MNT és az elnöke nem tett eleget a közösség elvárásainak –  a tevékenységük sem értékelhető pozitív jeggyel. Bozóki Antal:

Az Autonómia portál beszélgetése – ismereteim szerint – az MNT négyéves munkájának az első nyilvános összegzési, értékelési kísérlete.

A testület tevékenységének egyik fő problémája – Tőke János szavaival –, hogy a működési területein „nem készített elemzéseket, mintha nem akarná látni a problémákat”. Ez mellet, Gyulai Zsolt megállapította, hogy „nem született meg sem a tájékoztatási, sem a kulturális stratégia”, „az oktatási stratégiája viszont lejárt”. Hogyan lehet ezeket a területeket (mint ahogy másokat se) egyáltalán irányítani, ha nincsen stratégia és a döntéshozatalt elemzés sem előzi meg?

Az MNT-ben készültek ugyan „munkajelentések”, de ezek inkább bürokratikus, közigazgatási hivatalnoki, az anyaországi pénzek leosztásáról szóló könyvelői beszámolóra hasonlítottak, mintsem az MNT-hez, mint a magyar közösség legfőbb önkormányzati testületéhez illő, a közösség alapvető kérdéseiről gondot viselő és kollektív jogaiért küzdő szervezet tevékenységéről szóló értékelésre.

Az MNT jelentéseiből az sem látszik, hogy a teméntelen pénzből, amivel rendelkezett, egyáltalán nyíltak-e új munkahelyek, hogy a fiatalok itthon maradjanak!?

Hajnal Jenő nem tett eleget a nemzeti kisebbségek tanácsairól szóló törvény 10/1 szakasza 9-15 pontjaiban megfogalmazott kötelezettségeknek sem, hogy beszámoljon tevékenységéről a kultúra, az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területén: Kezdeményezte-e törvények és más jogszabályok meghozatalát, illetve módosítását? Milyen megállapításokra jutott az önkormányzatra való jog megvalósulása, a nemzeti kisebbségekhez és a többséghez tartozó polgárokkal való teljes egyenjogúságának elérése érdekében? Emelt-e panaszt a Polgári jogvédőnél, a tartományi és a helyi ombudsmanoknál és más illetékes szerveknél a nemzeti kisebbséghez tartozók alkotmánnyal és törvénnyel szavatolt jogai valamint szabadságai sérülései eseteiben, és milyen eredménnyel? Foglalt-e állást, tett-e kezdeményezést és intézkedett-e a magyar közösség kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos, a törvényben ráruházott más kérdésekben is?

Az általa készített beszámolókat aztán a testület Véemeszes többségű tagsága mégis rendre elfogadta. A 2021. évi jelentéshez pedig – a számonkérés helyett –, az ellenzék még „gratulált” is az összeállításához, ami mögött (szerintük) „tetemes munka áll”.

Az lett volna az természetes, ha az MNT elnöke az éves beszámolójában értékelte volna a közösség helyzetének alakulását, a felmerült vagy megoldott problémákat, és hogy mit tett vagy mit szándékozik tenni azoknak a rendezése, megoldása érdekében? Erre azonban úgyszintén nem került sor.

Az Autonómia portál értékelését még számos további részlettel lehetne kiegészíteni, hogy közelebb kerüljünk az MNT valós osztályzásához. Például azzal, hogy a magyar közösség autonómiáját már szinte egyáltalán meg sem említik, hogy az MNT egyetlen magyar párt (VMSZ) „kihelyezett tagozataként”, „idomított testületként” működik, a meghirdetett részarányos foglalkoztatás a közigazgatásban, az igazságügyben és a közhivatalokban nemhogy nem valósul meg, hanem a magyarok száma folyamatosan csökken.

Ugyancsak nem valósult meg az arányos/biztosított képviselet a döntéshozatali szervekben. A sajtó és a gondolat szabadsága, valamint a szellemi élet és a kiadói tevékenység is mélyrepülésben van. Megszűnt a nemzeti kisebbségek helyzetének tudományos kutatása. A magyar közösségen belül megrekedt mindenfajta politikai párbeszéd és pluralizmus. Folyik a latin betűs írásmód kiiktatása a közéletből, a cirillírásnak és Szent Száva ünnepének a kisebbségekre kényszerítése, a „szerb világ” alakítása stb.

A műsorvezető Pressburger emlékeztetett arra, hogy az MNT költségvetésének túlnyomó részét Magyarország biztosítja. 2018-ban 1,61 milliárd dinár, 2019-ben 1,75 milliárd, 2020-ban 1,36 milliárd, 2021-ben pedig 1,69 milliárd dinár volt az MNT költségvetése. Ebből a szerbiai állami pénzek (a köztársaságiak, tartományiak, önkormányzatiak) mindössze kb. 100 millió dinárt tettek ki évente, ami lényegesen kevesebb, mint amit Szerbia a magyar közösségnél sokkal kisebb létszámú koszovói szerb közösségnek ad.

A szerb intézmények adatai szerint Koszovón „legtöbb 95 000 szerb él”. Aleksandar  Vučić szerb elnök kijelentéséből tudjuk, hogy „éves szinten 820 millió eurót küldenek Koszovóra az ott élő szerbeknek minden itt élő polgár adójából. Az euró 117 dináros árfolyamával számolva 9,6 billió dinár”.

Szerbia, Vajdaság és a helyi önkormányzatok költségvetési hozzájárulása 2021-ben az MNT „állandó működési költségeihez” 49 321 026 dinár volt, amiből „az alkalmazottak keresetére, pótlékaira és térítményeire” 34 451 024 dinárt terveztek!

A tartományi kormány csak „a nemzeti tanácsok állandó költségeinek és rendes tevékenységének a pénzeléséhez” járul hozzá.

Az MNT költségvetéséből arra lehet következtetni, hogy a magyarországi adófizetők pénzéből költekezik. A délvidéki magyar kultúra, az oktatás, és a tájékoztatás intézményei anyaországi „adományok és támogatások” nélkül bizonyára nem, vagy csak nagy nehézségekkel működnének, több már megszűnt volna létezni, „beomlott volna”. A műemlékek és az építészeti örökség felújítására sem került volna sor.

A számadatok is jól mutatják, hogy Szerbia mennyire (nem) törődik a magyar közösséggel. Nem teljesíti az arányos gazdasági befektetésekkel/fejlesztéssel, a műemlékvédelemmel stb. kapcsolatos kötelezettségeit! A külföld felé viszont példaként hivatkozik a nemzeti kisebbségi politikájára, mint ahogy az anyaországi politikusok is teszik.

Vajdaságban „katasztrofális az ivóvíz minősége”, „a bánátiak isszák a legrosszabb vizet Szerbiában”, a legtöbb faluban nincsen szennyvízcsatorna, nem megfelelő az egészségügyi ellátás, nem működik a buszközlekedés, alig van munkavállalási lehetőség, stb. Az MNT azonban ezekkel a témákkal egyáltalán nem foglalkozott! A vajdasági magyarok nem vagyunk Szerbia adófizető polgárai?

Az adásban elhangzott az is, hogy nem állnak rendelkezésre nyilvános és áttekinthető adatok az MNT költségvetésének felhasználásáról, sem arról, hogy az irányítása alá tartozó intézmények hogyan költik a közpénzeket. A sajtóval sem közlik ezeket az adatokat, pedig ez a tanács kötelessége lenne. Mindez érdekelné a magyar adófizetőket is, akiknek a pénzéből éveken keresztül „habzsidőzsiznek”.

Az MNT működésével kapcsolatban az is probléma, hogy „mintha »rászokott« volna az elektronikus ülések tartására, de az is, hogy hogyan működik a testület. Az eddig tapasztalatok ugyanis arra utalnak, hogy az MNT munkájában számos olyan kérdés és probléma is van, amely akadályozza a hatékonyabb, eredményesebb munkát, a közösség tényleges és hatékony érdekképviseletét.

A testület a legutóbbi, 32. „elektronikus ülésén” 71 napirendi pontról hozott döntést, de volt olyan ülés is (a 2022. június 24-ei 31.), amelyiken 127 (!!) napirendi pont is szerepelt.

Az üléseken Jerasz Anikó, a Végrehajtó Bizottság elnöke általában csak néhány mondattal indokolta meg az egyes napirendi pontokat. A tanácstagok közül mennyien olvasták el és tanulmányozták a nem egyes esetben több száz oldal terjedelmű ülésanyagot? Az ülésen viszont mindent megszavaztak!

A testület munkája egyébként sem abban mutatkozik meg, hogy mennyi napirendi pontot vitat meg és hány száz oldal terjedelmű anyagot készített az ülésre, hanem hogy milyen eredményt tud felmutatni a magyar közösség jelenlegi sanyarú helyzetének javításában!

 Az üléseire jellemző az is, hogy a véemeszes tanácstagok legtöbbje a testület megalakulása óta még csak meg sem szólalt, de a szavazáskor támogatott mindent, amit Hajnal és Jerasz előterjesztett.

A Vémeszes Vitkay-Kucsera Ágota énekművész és Verebes Krnács Erika előadóművész hangját is – emlékezetem szerint – nem a testület ülésein, hanem csak az idén augusztus 19-én, a Honnan jő a fény… elnevezéssel a párthoz közeli, bizalmi elitnek az MNT rendezésében, tartott Szent István-napi központi ünnepségen, az Újvidéki Színházban lehetet csupán hallani.

Az ellenzéki Magyar Mozgalom képviselői a vitákban általában tevékenyen vettek részt. A javaslataikat a Véemeszes szavazógépezet azonban rendre elutasította, bármilyen építő jellegűek is voltak. Megtörtént az is, hogy a „külsősök kifizetéséről, szerződések aláírásáról”, a testület szervezte eseményről, „utólag értesültek”, vagy valamelyiküket megkérték, „ne szólaljon fel”.

 Ésszerűbb megoldást kellene találni arra is, hogy mit vitasson meg, miről döntsön az MNT és miről a Végrehajtó Bizottsága.

Az MNT-nek a közösség stratégiai, fejlődési és általános kérdéseivel kellene foglalkozni, mintegy irányvonalat, keretet szabni a Végreható Bizottság munkájának. Nem pedig a közösség fontos dolgai helyett – Tari István, az előző összehívásban tanácsnok kifejezésével – „piszlicsáré dolgokkal” is foglalkozni!

A hivatalos oldala szerint az MNT-nek 15 (!!) „munkatársa” van (a 35 tanácstagra!!), akik közül 5 férfi és 10 nő. Szüksége van-e a testületnek ennyi „munkatársra”? Nem-e túlságosan elbürokratizálódott a testület szakszolgálata? A „munkatársakon” kívül mennyi foglalkoztatottja van még?

Az Autonómia portálon elhangzott beszélgetés részvevői a Magyar Nemzeti Tanácson munkáját  „közepes eredménnyel”, mondhatni ajándékjeggyel értékelték.  Az elmondottak alapján ez erősen vitatható. A kettest sem érdemli meg!

A négy illetékességi területe közül háromban (oktatás, tájékoztatás, kultúra) még a stratégiai dokumentumot sem készítette el. Az anyanyelv használata területén viszont – a stratégia létezése ellenére – nem foglalkozott a gyakorlatban kialakult problémákkal.

Az MNT működésével kapcsolatban sok a felgyülemlett probléma, a homály és a megválaszolatlan kérdés.

Hajnal Jenő, az MNT elnöke a nyolc év alatt sem találta fel magát tisztségben. Nem tudott a – közösség érdekében – a Véemesz politikája fölé emelkedni, a testület törvényes illetékességeinek hatályt szerezni. Értékelni kellene azt is, hogy okozott-e és milyen károkat a közösség szellemi életében, elsősorban a tájékoztatás és a kiadói tevékenység területén, valamint a művelődési életben.

Mivel az MNT és az elnöke nem tett eleget a közösség elvárásainak –  a tevékenységük sem értékelhető pozitív jeggyel.

 Fremond Árpádnak, a Vajdasági „Magyar” Szövetség (egyik) alelnökének a párt Magyar Összefogás listavezetőjének állítása, aki egyúttal MNT elnöki posztjának várományosa is a november 13-ai Magyar Nemzeti Tanácsi (MNT) választásokon, csak megerősíti, hogy a testület továbbra is Pásztor István közvetlen irányítása alá lesz rendelve, miáltal – magyarországi pénzekből – még gátlástalanabb önkénnyel irányíthatja a közösség életét.

Ideje lenne érdemi közösségi vitát szervezni az MNT munkájáról és a magyar autonómia megvalósításról!

 

2022. október 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább