Ma Ervin, Klétusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Vučić kósza igérete
A Der Standard két kiküldött tudósítója azt tartja a budapesti hármas migrációs csúcs legfőbb eredményének, hogy a szerb elnök kósza ígéretet tett a belgrádi vízumpolitika felülvizsgálatára. Jelenleg ugyanis egy sor 3. világbeli országból minden megkötés nélkül érkezhetnek „turisták” Szerbiába, hogy azután egy lendülettel Ausztriában kössenek ki és ott menedéket kérjenek. Csak éppen Vučić azt nem árulta le, mikor és hogyan akar módosítani. Szelestey Lajos nemzetközi sajtószemléje:
Le Monde
Miután Orbán Viktor az oroszbarát magyar politika folytán minden eddiginél jobban elszigetelődött Európában, hétfőn egy kicsit ismét képbe helyezhette magát a nemzetközi porondon, mégpedig az egy olyan témával, ami igencsak kedves számára, ez pedig nem más, mint a migráció. A nacionalista vezető hónapok óta először fogadta egyik uniós kollégáját, aki átmenetileg félretette az ellentéteket Ukrajna kapcsán, hogy közösen mutatkozzon a házigazdával, valamint a szintén Moszkvához húzó szerb államfővel.
Jól kiosztották az unió menedékpolitikáját, reformokat sürgettek, és jelezték, hogy újra le kívánják zárni a balkáni útvonalat a migránsok előtt. Ausztria, amely az egyik fő célország, megerősített együttműködést helyezett kilátásba Magyarországgal és Szerbiával. Amikor Nehammer Brüsszel irányvonalát szapulta, az muzsika volt Orbán füleinek, aki ki sem tette a rendezvény színhelyén az uniós zászlót, viszont azzal vádolta az EU-t, hogy az mindenféle eljárást bevet az emberi jogok, illetve a jogállam ügyében, csak azért, hogy bíróság elé citálja Magyarországot.
Megismételte azt az ötletét, hogy 3. országokban kellene átmeneti befogadó állomásokat kialakítani, és ott döntenének a kérelmekről. A Frontex szerint egyébként jelenleg valóban a balkáni út a legfelkapottabb Európában: az év eleje óta 86 ezren vették igénybe illegálisan.
Der Standard
A két kiküldött tudósító azt tartja a budapesti hármas migrációs csúcs legfőbb eredményének, hogy a szerb elnök kósza ígéretet tett a belgrádi vízumpolitika felülvizsgálatára. Jelenleg ugyanis egy sor 3. világbeli országból minden megkötés nélkül érkezhetnek „turisták” Szerbiába, hogy azután egy lendülettel Ausztriában kössenek ki és ott menedéket kérjenek. Csak éppen Vučić azt nem árulta le, mikor és hogyan akar módosítani.
Az Orbán Viktor, az osztrák kancellár, valamint a szerb vezető közreműködésével tartott egyórás sajtóértekezleten igen sok szó esett az energiabiztonságról, de még több a bevándorlásról és itt a részvevők nem takarékoskodtak a bírálattal az EU címére. A házigazda a már jól ismert módon rontott neki Brüsszelnek, de ezúttal Nehammer sem fogta vissza magát: elhibázottnak minősítette a közösség menedékpolitikáját.
A vendéglátó szóba hozta a szankciókat is, kiemelve, hogy az Unió minden tagállamtól támogatást vár el a megtorló intézkedések következményeinek enyhítésére, de maga nem segít.
FT
Orbán Viktor kirohant a német gazdaság megsegítését célzó 200 milliárd eurós német energiacsomag ellen, mondván, hogy Berlin azt senkivel sem egyeztette, és ez olyan kannibalizmussal ér fel, amely igen nehéz időszakban vág be. Pont akkor, amikor a tagországok amúgy is jelentős pénzügyi nyomásnak vannak kitéve a háború miatt. Továbbá a terv azzal fenyeget, hogy eltorzítja a versenyt az egységes piacon, miután az EU nem szavazta meg a vállalatok megsegítését.
A leplezetlen támadás fokozza a feszültséget Magyarország, illetve a többiek közt az ügyben, miként birkózzanak meg az invázió következményeivel. A kormányfő már régóta nehezményezi a szankciókat, de most nincs egyedül, amikor bírálja a németeket. A francia pénzügyminiszter is kijelentette, hogy az euróövezetben gondosabban össze kell hangolni a szándékokat és nagyon kell ügyelni arra, hogy a feltételek azonosak legyenek minden kormány számára.
Bluewin
Orbánban nem lehet megbízni, ennek megfelelően a NATO és az EU szkeptikusan tekint Magyarországra. A kormányfő nem csupán a demokráciát puhítja fel odahaza, hanem meglepő mértékben áll ki Oroszország ellen. Így látja a helyzetet a legnagyobb svájci internet szolgáltató, a Swisscom hírportálja.
Így szinte meglepetésszámba megy, hogy Gulyás Gergely közölte: a magyar vezetés nem ismeri el az ukrán területek bekebelezését. Budapesten ugyanis hónapok óta egészen más módi járja: főleg a szankciók ügyében folyton a gázra lép Orbán. Pedig orosz hackerek behatoltak pl. a magyar Külügyminisztérium szigorúan bizalmas kommunikációs rendszerébe, bár erről a szövetségesek semmilyen tájékoztatást nem kaptak. Sem pedig az ellenintézkedésekről.
Viszont a magyar hozzáállás minden pénzt megér Putyinnak. A Budapest és Brüsszel közti elidegenedés láttán ugyanis reménykedhet abban, hogy Magyarország közreműködésével homokot szórhat az uniós bürokrácia gépezetébe. Orbán idáig képes volt felvizezni a szankciókat. De vajon eljut-e odáig, hogy meg is akadályozza azokat?
FAZ
Putyin dörgedelmes pénteki beszéde után az ukrán elnök meglepte a NATO-t, amikor azt kérte, hogy finn és svéd mintára országát is gyorsított eljárással vegyék fel a szövetségbe. Ám a katonai szervezet megerősítette, hogy erről egyelőre szó sem lehet, mert nem szeretné, ha maga is hadviselő féllé válna. A leghatározottabban a német külügyminiszter fogalmazta meg, hogy a Nyugat továbbra is támogatja az ukránok önvédelmi harcát, de mindenképpen szeretne kimaradni a viszályból. Az álláspontot az USA és Nagy-Britannia, valamint Stoltenberg főtitkár is megerősítette.
Ukrajna nap mint nap bizonyítja, hogy páratlan módon hadrendjébe illesztette a legkülönfélébb külföldi fegyverrendszereket, de ettől még érvényes a háború kirobbanásakor megvont vörös vonal: az Észak-Atlanti Szövetség Szervezete nem kíván belekeveredni a háborúba.
FT
Vége azoknak az időknek, amikor az összeesküvés elméletek hívei a politikai paletta szélére kényszerültek, ma már elfoglalták helyüket a középen, elég csak Trumpra, a brazil és a török elnökre gondolni, vagy éppen Putyinra, aki javában nukleáris háborúval fenyegeti a világot –figyelmeztet a lap első számú külpolitikai elemzője.
Gideon Rahman szerint mind egyértelműbb, hogy az orosz államfő el is hiszi, amivel házal. Különlegesen veszélyes, habár nem ő az egyetlen, aki összeesküvést gyanít. Giorgia Meloni pl. hirdeti a nagy lakosságcsere-elméletet, vagyis hogy a 92 éves Soros György a migráció segítségével fel akarja hígítani a keresztény európai kultúrát. Ugyanezt vallja Trump és Orbán is, továbbá Erdogan.
Ám az előző amerikai elnök felemelkedése cáfolta az illúziót, hogy a jól bejáratott demokráciák immunisak az ilyen jelenségekkel szemben. A globalizáció idején azonban az összeesküvés elméleteket előszeretettel kapják fel szélsőséges nacionalisták, akik minden vereség és nemzeti megaláztatás mögött sötét külső erőket gyanítanak. Ezáltal azonban szembemennek a valósággal és tovább katasztrófákhoz egyengetik az utat.
Az olyan vezetők, akik egyébként is hajlamosak hinni idegen szervezkedésben, többnyire csak még paranoidabbak lesznek, ha rosszabbra fordulnak a dolgok. Putyin legutóbbi beszéde ennek a klasszikus példája. Ám az tragikus, hogy a politikus beteges fantáziája teljesen felesleges, brutális és egyre veszélyesebb háborúba torkollt.
Der Standard
Annak az embernek a pártja nyerte a bolgár választásokat, akit egy éjjel úgy fényképeztek le, hogy édesdeden aludt egy pisztoly, aranyrudak és egy köteg 500-eurós társaságában. Azaz a korrupt erők kerekedtek felül, és az oligarcha-barát Bojko Boriszov alighanem ismét Moszkvához fordul energia-ügyben, miközben a reformok hívei megint csak kisebbségbe szorulnak. Mindent egybevéve azonban változatlanul instabilak a viszonyok a bolgár politikai csúcsán, az EU legszegényebb országában.
Azaz marad a patthelyzet, sok elemző szerint az állapotok már olyanok, mint amilyenek Olaszországra jellemzőek. A győztes Gerb elvileg képes életképes koalíciót alkotni, csak éppen aligha maradhat sokáig hatalmon, mert kemény tél jön és az emberek nehezen viselik a magas árakat. Szó lehet szakértői kabinetről is, ám egy szófiai szakértő arra figyelmeztet, hogy az ráerősítene az államfő autoriter elképzeléseire. Közben pedig a társadalom teljesen megosztott a háború kapcsán, a lakosság jelentős része eleve Moszkva-barát.
Washington Post
A kommentár rávilágít, hogy az előrejelzések alaposan alábecsülték a jobboldali populizmus vonzerejét a brazil választások előtt, de ebben sok új már nincsen. Egészen pontosan a közvélemény kutatók jól kalibrálták be a kihívó Luiz Inacio Lula da Silva várható eredményét, viszont legfeljebb 30 %-osra taksálták a jobboldali Bolsonaro esélyeit, miközben a hivatalban lévő elnök több mint 43 %-ot ért el, így 2. forduló következik.
Azaz a nemzeti populizmus él és virul Brazíliában, még akkor is a végén az államfő veszít. És az is biztosnak látszik, hogy ha új elnök lesz, az nem tud majd nyíltan ujjat húzni a jobboldali többségű törvényhozással. De Bolsonaro akár még nyerhet is, de amit képvisel, az mindenképpen erős marad. Pont úgy, ahogy azt Trumpnál tapasztaljuk.
A nemzeti populizmus láttán a globális elitnek érdemes elgondolkodnia azon, hogy eddigi módszerei kifáradtak, új megközelítésre van szükség. Hiábavaló kiátkozni a másik felet és úgy tenni, mintha annak nézetei nem léteznének, ez nem fékezi le a demagóg mozgalmat. Sőt az elszigetelés kísérlete csak olajat önt a tűzre. Hiszen az ilyen pártok tisztességes és szabad választások eredményeként szerezték meg a hatalmat a svédeknél és az olaszoknál, de ez másutt is bőven előfordulhat a következő években.
Azaz csalódnia kellett a globális elitnek, amely abban bízott, hogy visszaszorul a világban a populizmus. És még csak most jönnek Amerikában az időközi választások. Hallják meg mindazok, akiknek van fülük hozzá.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >