2022. november 29. kedd
Ma Taksony, Ilma, Filoména névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT a VMSZ „kihelyezett tagozataként” működött

Bozóki Antal
Bozóki Antal
„Hármas osztályzat az MNT négy évére”?

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció helyett együttműködés” parola foglal össze. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Pásztor Aleksandar Vučić szerb elnökkel személyesen egyezkedik a magyar közösséget érintő kérdésekről. Leegyszerűsítve: A VMSZ elnöke – az MNT is megkerülve – határozza meg/dönti el, hogy mi a magyar közösség érdeke. Anélkül, hogy erről bármilyen intézményes, társadalmi vagy szakmai párbeszéd lett volna. Az MNT ehhez a parolához igazította a munkáját. A magyar közösség érdekei, tehát, nem az MNT-ben fogalmazódtak meg, hanem a Véemesz elnöki irodájában – miközben pártokon kívüli, pártokon felüli, kizárólag a magyar közösség érdekeit megfogalmazó és kifejező képviselő-testületként kellett volna funkcionálnia. Milyen eredményt hozott ez a közösség számára? Talán azt, hogy Pásztor megtarthatta a Tartományi Képviselőház elnöki tisztségét és még néhány pártkatona számára zsíros fizetést biztosított? Bozóki Antal:

Az Autonómia portál szeptember 22-ei Észverés című élőműsorának hetvenedik adásában Gyulai Zsolt civil aktivista, Tőke János újságíró és Pressburger Csaba, az adás szerkesztő-műsorvezetője a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elmúlt négyéves tevékenységéről beszélgetett – annak kapcsán, hogy Szerbiában november 13-án esedékes a nemzeti tanácsi választások megtartása.

Az MNT elnöki tisztségét 2014 óta, vagyis a két utóbbi mandátumban Hajnal Jenő tölti be, a beszélgetés témája azonban az MNT utóbbi négyéves tevékenységnek értékelése volt, mivel a testület összetétele 2018-ban (meg)változott. Hajnal ténykedését azonban teljes egészében is értékelni kellene.

Pressburger Csaba az adás témaköreinek ezeket a kérdéseket jelölte meg: Mi az, amit tett az utóbbi négy év alatt a Magyar Nemzeti Tanács, mi az, amit elmulasztott, melyek voltak a sikerei, melyek a fiaskói, mennyire volt a munkája transzparens, hogyan hasznosította a költségvetését?

A műsor elején a vendégek értékelték az MNT egyes működési területeit is az utóbbi négy évben, ebben a sorrendben: oktatás, sajtó, nyelvhasználat, művelődés.

Tőke János elmondta, hogy hármast adna a Magyar Nemzeti Tanács elmúlt négyéves munkájára, mert voltak – elsősorban a fiatalok szempontjából – fontos projektjei, viszont az újságíró szerint az MNT „sodródik az árral, nincsenek célkitűzései”.

Az egytől ötig terjedő skálán Gyulai Zsolt szerint is „hármassal értékelhető a tanács utóbbi négyéves tevékenysége, amelynek a középpontjában az oktatás állt”.

Szó volt még a Tanács működésének átláthatóságáról, a költségvetéséről és arról is, hogy az az irányítása alá tartozó intézmények hogyan költik a közpénzeket.

Az adásban elhangzott, hogy az MNT 32 ülést tartott a négy év alatt és egyértelműen az oktatás terén volt a legintenzívebb a munkája. Folytatódtak a tehetséggondozási és ösztöndíjprogramok, más támogatások mellett létrehozták a jogászösztöndíjat, felépült és működni kezdett a szabadkai magyar óvoda, a Vackor és létrejött az MNT közvetett társalapításában a magyarkanizsai birkózóakadémia is. A tanács oktatási stratégiája viszont lejárt, és jelenleg nem rendelkezik ilyen programmal.

A jogászösztöndíjjal kapcsolatosan, amit most egyesek „sikernek” mondanak, tudni kell azt is, hogy az is magyarországi pénzekből történik, csak úgy, mint a Vackor óvoda és a birkózóakadémia. Az MNT-nek viszont nincs válasza, hogy Szerbia miért nem ösztöndíjazza a magyar jogászokat és miért csak most kezdődött a jogászok anyaországi ösztöndíjazása, amikor már „néhány év múlva elfogynak a magyarul is tudó jogászok a magán- és a közszférából is”? Miért nem 11 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az MNT elindította az ösztöndíjprogramját? Hajnal Jenőnek és Pásztor Bálintnak, akik a tisztségüknél fogva eddig is tehettek volna a magyar jogászképzés érdekében, nincsen ebben felelőssége?

A Vackor óvodával kapcsolatosan a műsorban elhangzott, hogy „amennyire hasznos, annyira haszontalan is, mert szegregációs folyamatot indíthat be”. A birkózóakadémia esetében pedig, hogy hiányzik az „átláthatóság”.

Az oktatási terület értékeléséhez tartozik az is, hogy MNT tudomást sem akar venni a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) az évente készülő oktatási helyzetjelentéseiről, amelyekben láthatóvá válnak a tanügy problémái.

A VMPE 2021. évi alapvető értékelése, hogy „az előző években felvázolt oktatási helyzet súlyosbodott”.

Az óvodai és a közoktatásban részt vevő magyar gyermekek száma az utóbbi négy (iskola)évben 20 119-ről 17 128-ra, vagyis 2 991-gyel (14,9 százalékkal) csökkent.

– A Vajdaságban a gyermeklétszám csökkenése miatt több iskolában továbbra is (évről évre) kérdéses a magyar tannyelvű osztályok beindulása, illetve a nagyobb létszámú iskolákban csökkent a párhuzamos osztályok száma és az egyes osztályok létszáma – áll a jelentésben, amely elemzi a tanulók fogyatkozását okozó tényezőket is.

A pedagógusok értékelése szerint „a tankönyvellátás továbbra is akadozik”, de „szép számban akadnak rosszul, hibásan fordított tankönyvek” is.

A jelentés arra is rámutat, hogy számos településen „már régen nincs magyar nyelvű oktatás”, és hogy „több bánáti faluban évek óta nincs menetrend szerinti közlekedés”. Emiatt, vagy anyagi eszközök hiányában, a tanulók nem tudnak eljutni a magyar tannyelvű iskolákba, az MNT által „szervezett” iskolabusz program pedig „fél év alatt megbukott, és megszűnt”.

A média területén műsorvezető Pressburger „emlékeztetett arra, hogy az MNT elnöke 2019-re vonatkozóan a vajdasági magyar regionális és helyi médiumok egységes hálózatának a kialakítását” tűzte ki célul.

Tegyük hozzá, ez – a többszólamúság, a sajtó függetlenségét, ellenőrző szerepét megszüntető elképzelés – sajnos többnyire meg is valósult. Az itteni magyar sajtó – néhány internetes portál és a Családi Kör független hetilap kivételével – egyetlen párt, a Véemesz propagandagépezetének része lett, miközben a médiának szabadon, politikai befolyástól mentesen kell működnie. A sajtóban csaknem teljesen megszűnt a kritikai írások közlése és a média közszolgálatisága is.

Tőke János megállapította, hogy „az MNT tájékoztatási stratégiája 2016-ban lejárt és az elmúlt négy évben szóba se került az új program kidolgozása”.

Gyulai Zsolt úgy fogalmazott, hogy „a Magyar Szó leírja, a Hét Nap kiszínezi, a Pannon RTV elmondja, de mindig ugyanazt”. – Lekövetik, hogy mi történik a VMSZ-szel, a magyar kormánnyal, illetve hogy hány menekült szökött át a határon az adott héten – tette hozzá. Mint mondta, egy óriási egyest tudna csak adni az MNT által alapított médiumok munkájára.

Az MNT „alapította” sajtó egyes osztályzata teljesen indokolt. Ezt azzal kell kiegészíteni, hogy a Vajdasági Magyar Újságírók Egyesülete (VMÚÉ) is a VMSZ kiszolgálója lett.

Az MNT „alapította” sajtóban a szerkesztéspolitika egyetlen párt, pontosabban Pásztor Pista pártvezér politikájának a befolyása alatt, a szolgálatában áll. Az ilyen média a sajtószabadság megcsúfolása, akadályozza nem csak a gondolat és az alkotói szabadságot, de még a közösség társadalmi-gazdasági fejlődését is!

A magyar nyelv használatával kapcsolatosan elhangzott, hogy – más, lejárt stratégiákkal ellentétben – az MNT hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiája megszületett. A helységnévjelző táblákon a magyar feliratokat az elmúlt időszakban sokhelyütt átfestették, ezek ügyében feljelentést is tett a tanács, de más, helységneveket jelző feliratok is megjelentek az utakon, általában cirill írásmóddal, szerb trikolórral.

Gyulai Zsolt pozitívumként emelte ki, hogy magyar nyelven is lehet közjegyzői ügyintézést végezni Szabadkán, és volt olyan példa, hogy viszonylag rövid idő alatt kijavították a rosszul kiírt magyar nyelvű feliratokat, Palicsnál azonban a szerb trikolóros felirat kapcsán nem történt változás.

Tegyük hozzá, nem elég, hogy Szabadkán „magyar nyelven is lehet közjegyzői ügyintézést végezni”, miközben arról nincsen adat, hogy ez hogyan történik a többi községben, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van.

A gyakorlat azt mutatja, hogy – az alkotmányos és törvényes rendelkezések ellenére – a magyar, de a többi nemzeti kisebbségi nyelv hivatalos használatának a lehetősége is egyre jobban beszűkül, kiszorul a közéletből, alkalmazását ellehetetlenítik. Tőke János is a műsorban elmondta, hogy „Zentán a haladók igyekeznek a cirill írásmódot tömegesebbé tenni, és háttérbe szorítani a kétnyelvűséget”.

A gyakorlatban a bíróságok és a közigazgatási szervek most már csak cirill betűs számítógépeket használnak, és minden iratot szerb nyelven és cirill betűs írásmóddal kézbesítenek. Az eljárásokban a kisebbségi nyelvek alkalmazása fordító által történik, ha a felek ezt kérik. A közjegyzők (kevés kivétellel) nem akarják elfogadni a latin betűvel írt szerződéseket, beadványokat. Bírósági fordító által készített fordítást kell mellékelni, ami nemcsak törvényellenes, de lassítja és drágítja is az ügyintézést, mivel a fordítás költségeit többnyire az ügyfelekre igyekeznek hárítani.

Mindennek ellenére, az MNT és a testület Végrehajtó Bizottságának nyelvhasználattal megbízott tagja a hangjukat nem hallatták a magyar közösség nyelvi jogainak gyakorlati érvényesítése ügyében.

Az anyanyelv-használati stratégia önmagában nem elegendő! Az MNT soha nem készített elemzést a magyar nyelv- és írás hivatalos használatáról a gyakorlatban!

A műsorban a kultúra területén kiemelték a szabadkai zsinagóga 2019-es megnyitását, de a Tanyaszínház előadásának a betiltásához kapcsolódó tavalyi botrányt is.

Elhangzott, hogy az MNT hatáskörébe tartozó, a legtöbb kulturális projekteket irányító Szekeres László Alapítványnál sem transzparensek a pénzköltések. Az alapítvány által működtetett VM4K Nyárhangoló fesztiválját Gyulai Zsolt „azért tartja elhibázott projektnek, mert amíg a már nagy hagyománnyal rendelkező fesztiváljaink az idén kevés pénzt kaptak, addig erre az új rendezvényre jelentékeny eszközöket szántak”.

– A civil aktivista szerint a már bejáródott eseményeinket kellene inkább támogatni. Úgy fogalmazott, hogy „Lovas Ildikó akart magának egy fesztivált, amelyet megszerveztek, a pénz nem számított”. Hozzátette: „lekoppintották a meglévő fesztiváljaink egy csomó programpontját, és így született ez a rendezvény”. Gyulai borzasztóan rossznak nevezte, hogy meglátása szerint az MNT kulturális rendezvényeinek a zöme a hagyományőrzésből áll, és nagyon kevés teret szentelnek a kortárs művészetekre – olvasható az adásról készült írásban.

A VM4K-val kapcsolatosan el kell mondani még, hogy „a Szekeres László Alapítvány (SZLA) részeként, de önálló szervezeti egységként működik”. Küldetése „a közösség erősítése” – akármit jelentsen is ez.

A sajtóban a szervezet „koordinátoraként” az a Lovas Ildikó szerepel, aki most a nemzeti tanácsi választásokon a Magyar Összefogás listáján tanácstagnak jelölt a Véemesz, s akivel kapcsolatban legalább kétszeresen is felvetődik az összeférhetetlenség kérdése, a Pásztor István pártelnökkel való kapcsolata és VM4K-beli tisztsége miatt (is).

A VM4K internetes oldalán, ahol a szervezettel kapcsolatos információk kellene, hogy szerepeljenek, a vezetőségéről egyetlen adatot nem lehet találni, még arról sem, hogy Lovas lenne a „koordinátora”. Szervezetként a VM4K bizonyára nincs is nyilvántartásba véve! A pénzügyeit ezért csaknem lehetetlen ellenőrizni.

Tőke János úgy fogalmazott, hogy a Tanyaszínház „betiltott” előadása is nagy „szégyenfoltja” marad az MNT-nek, és rányomta a bélyegét a kultúrára. Rámutatott arra is, hogy nincs látogatottsága a különféle pártkötődésű rendezvényeknek, hanem „utazó cirkuszként a politikusok csinálják a tömeget” – írja az Autonómián.

 

Az MNT működésének átláthatóságának kapcsán elhangzott az is, hogy a tanács 32 ülésének közel az egyharmadát az elektronikus ülések tették ki, amelyeket csak rendkívül indokolt esetben tesz lehetővé az alapszabályzat. Az utóbbi időben azonban „úgy tűnt, mintha »rászokott« volna erre az MNT (pontosabban Hajnal, az ülések összehívója – B.A.), az üléseknek ez a formája pedig kevéssé transzparens”. – Emellett a döntéshozatal jogát egyes kérdésekben a tanács átruházhatja a Végrehajtó Bizottságára, amely a döntések nagy többségét meghozza, az MNT pedig csak formálisan jóváhagyja azokat – mondta Pressburger Csaba.

Tőke János elmondta, „az MNT nem készített elemzéseket, mintha nem akarná látni a problémákat”. Kritikaként említette, hogy a Magyar Nemzeti Tanács elnöke sok kérdésben nem kívánt nyilatkozni a Családi Kör hetilapnak, az újságíró szerint azonban elengedhetetlen, hogy a tanács vezetője mondjon véleményt a fontos kérdésekben.

A Magyar Nemzeti Tanács a magyar közösség önkormányzata legfőbb és legtekintélyesebb testületének, parlamentjének kellene, hogy legyen, amely megfogalmazza, kifejezi és képviseli a közösség érdekeit. Vajon az-e?

A nemzeti kisebbségek nemzeti tanácsairól szóló törvény 1a szakasza olyan a nemzeti tanácsot olyan szervezetnek fogalmazza meg, melyre „a törvény meghatározott közfelhatalmazást ruház, hogy részt vegyen a döntéshozatalban, vagy önállóan döntsön egyes kérdésekről a kultúrát, az oktatást, a tájékoztatást és a hivatalos nyelv- és íráshasználatot érintő kérdésekben, a közösség e területeken szavatolt önkormányzatához való, kollektív kisebbségi jogának megvalósítása érdekében”.

A törvény 10. szakaszának 14. pontja világosan kimondja, hogy a nemzeti tanács „állást foglal, kezdeményezést tesz és intézkedéseket foganatosít a nemzeti kisebbség helyzetével, identitásával és jogaival közvetlenül kapcsolatos minden kérdésben”. Erről a rendelkezésről azonban az MNT vezetősége nem akart tudomást venni, a gyakorlatban teljesen mellőzte.

Hajnal Jenő, az MNT jelenlegi elnökének egyik politikai bűne, hogy a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ/BMC), pontosabban Pásztor István politikáját követve – a törvényes rendelkezéssel szemben – az MNT illetékességét az oktatás, a tájékoztatás és a hivatalos nyelv- és íráshasználat területére szűkítette. Sikerült adminisztratív, magyarországi pénzelosztó és Véemeszes pártalapon káderkinevező testület szintjére zülleszteni. Ellehetetlenítették ezzel a valós magyar önkormányzat lehetőségének kialakítását és működését!

Az MNT több esetben nem foglalt állást a közösséget érintő fontos kérdésben! Nem foglalkozott, például, a magyar közösség helyzetének alakulásával, jogainak érvényesülésével, a folyamatban lévő és megoldásra váró problémáival, alapérdekeinek megvalósulásával Szerbia európai uniós csatlakozási folyamatában, a magyar nyelv hivatalos használatának problémáival, a vajdasági vasútvonalak (egyebek mellett Óbecse és Zenta, Nagybecskerek és Versec stb.) megszüntetésével, de azzal se, hogy milyen jogsérelmek érték a közösséget és a tagjait.

Az MNT néma maradt azzal kapcsolatban is, hogy a magyar diákok az Újvidéki Jogi Karon továbbra sem felvételizhetnek az anyanyelvükön, hogy Szabadkán (az MNT székhelyén) csaknem 10 méter magas szobrot avattak 2021. november 30-án I. Petar Karađorđević szerb királynak 21,4 millió dinárból, „akinek egyébként semmi köze nem volt a városhoz, még csak nem is járt ott”, hogy tavaly, december 23-án, „a szerb parlament megszavazta az oktatási törvény módosítását, amely egyebek között előirányozza, hogy az összes szerbiai iskola (beleértve a délvidéki magyar többségű iskolákat is!) minden tanévet a szerb himnusz eléneklésével vagy lejátszásával kezdje” stb.

 

Az MNT működésére rányomta bélyegét a Pásztor István által meghirdetett nemzeti kisebbségi politika, amit a „konfrontáció helyett együttműködés” parola foglal össze. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Pásztor Aleksandar Vučić szerb elnökkel személyesen egyezkedik a magyar közösséget érintő kérdésekről. Leegyszerűsítve: A VMSZ elnöke – az MNT is megkerülve – határozza meg/dönti el, hogy mi a magyar közösség érdeke. Anélkül, hogy erről bármilyen intézményes, társadalmi vagy szakmai párbeszéd lett volna.

Az MNT ehhez a parolához igazította a munkáját. A magyar közösség érdekei, tehát, nem az MNT-ben fogalmazódtak meg, hanem a Véemesz elnöki irodájában – miközben pártokon kívüli, pártokon felüli, kizárólag a magyar közösség érdekeit megfogalmazó és kifejező képviselő-testületként kellett volna funkcionálnia. Milyen eredményt hozott ez a közösség számára? Talán azt, hogy Pásztor megtarthatta a Tartományi Képviselőház elnöki tisztségét és még néhány pártkatona számára zsíros fizetést biztosított?

 

 

 

 

2022. október 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az egyház közösségteremtő esélye

Ahhoz azonban, hogy az egyház hatékony lehessen, új dimenziókkal kell gazdagodnia, ezt újabban éppen Ferenc pápa >

Tovább

Az EP üzenete Szerbiának: „Szankciók Oroszországnak, csak aztán az európai pénzek”

Deli és Kovács nem azt mondják, hogy Szerbiának teljesíteni kell az Európai Unióba való tagfelvételi követelményeket >

Tovább

Novemberi tézisek

A magyar állam egészét, intézményeit és szabályrendszerét behálózzák a hatalmon lévők magánérdekei és érdekeltségei. Mivel az >

Tovább

Öreg Anna közleményben nyilvános televíziós vitára hívta Pásztor Bálintot ·

„Sorolhatnám még, mindazokat a szégyenteljes technikákat, amelyekkel próbálja félrevezetni a nyilvánosságot. Látom, úgy gondolja, hogy senkinek >

Tovább

Az EU nem akarja látni, hogy egyfolytában a bolondját járatják velük

Szóval, ha az EU látni akarná, hogy ezek a törvények még alig születtek meg és máris >

Tovább

Ez nem az a Magyar Nemzeti Tanács!

Nem fogadható el az egypárti, demokráciaellenes szavazáson létrehozott nemzeti tanács, mivel Pásztor István önkényuralmának lesz alárendelve. >

Tovább

A listára fel sem kerülhettek volna!

A választási gyakorlat szerint az lista 1. számú jelöltje Fremond Árpád lehet az MNT új elnöke. >

Tovább

A „győztes” Pásztor/Lovas-lista (2.)

Akármilyen határozatot is hoz a Köztársasági Választási Bizottság, a 2022. évi Magyar Nemzeti Tanácsi választásokat az >

Tovább

„Győzött” a Pásztor/Lovas-lista

Ami a nemzeti tanácsi választással történik az most egy időre meghatározhatja a közösség helyzetének alakulásét, fejlődését, >

Tovább

Kompromisszumok egyszeri használatra

Az idei parlamenti választásokon a szélsőjobb pártok hirtelen megerősödtek és a jussukat követelik, viszont Vučić pártja, >

Tovább

Pásztor Bálint: „A VMSZ nem kért magának túl sokat”

A VMSZ, tehát, „nem kért magának túl sokat”, a közösségnek pedig éppen semmit. A Szerb Haladó >

Tovább

Ljubomir Simonović: „Az államot mindenható dilettánsok irányítják”!

Mit tettek Vajdaság AT szervei „a nemzeti kisebbségek – nemzeti közösségek hivatalos nyelv és íráshasználatának törvénnyel >

Tovább