2022. július 3. vasárnap
Ma Kornél, Soma, Tamás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az Utolsó Vajdasági

Meghalt Đorđe-Đole Balašević

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Az Utolsó Vajdasági

Nem csak tőle, a most már halhatatlan énekes-költőtől búcsúzunk, hanem egy kicsit Vajdaságtól is. Attól a multikulturális közegtől, amelyet leginkább Újvidék képviselt és amely a sovinizmusok martalékává válik. Acsarkodó szerbek, magyarok, horvátok, ha kell érdekházasságban, emelik fel a saját önigazoló szörnyszobraikat, amelyek mindegyike a sokszínűség írmagját akarja kiirtani. Hogy semmilyen testvériség-egység ne legyen többé. Csak a soviniszta internacionálé.

A Pannon Tengerész, a 20. század legnagyobb itteni költője/énekese, a „vajdasági közérzet” leghitelesebb képviselője és tolmácsolója volt. Vagy mondjam így: az nem vajdasági, aki kapásból nem tud eldúdolni egy Balašević-dalt. Punktum.

A hetvenes évek legvégén lehetett: Árpádékkal a Costa Braván nyaraltunk. A szálló tágas vendéglőjében háborítatlanul fogyasztottuk a spanyol kaját, mindaddig, amíg a csoportunkból egy 8-9 éves újvidéki kislány nem tudta meg (valószínűleg én mondtam el, hogy bevágódjak nála): Đoléval ugyanabban az épületben lakunk (a békeidőben: Bulevar 23. oktobra), Balaševićék a második emeleten, mi meg a tizediken. Kérdések zuhataga ért ezek után és a hódolattal határos kíváncsiság övezett. Megfürödhettem Đole népszerűségében.

Később újvidéki kiskocsmákban futottunk össze, főleg Mile Isakov barátom közvetítésével. Koncerten utoljára Prágában láttam a 21. század legelején. Vele és a feleségével úgy másfél évtizeddel ezelőtt szintén egy, a Putnik szálló mögötti kávézóban tárgyaltunk arról, hogy a Duna TV hogyan tudna anyagilag beszállni az egyik filmtervükbe. Nem sikerült nyélbe ütnöm az „üzletet”, mert az anyaországiak és az erdélyi lobby nem mutatott különösebb érdeklődést egy szerb projekt iránt.

Ezt megelőzően a kilencvenes évek elején, a jogurt-forradalom után, amikor a már említett Mile Isakovval az élünkön megalapítottuk a független vajdasági újságíró egyesületet, elkészült egy könyv a jeles vajdasági személyekről: írókról, újságírókról, művészekről, vállalkozókról (ők fizették a kiadványt). Az újságíró kategóriában a vajdasági magyarok közül j. Garai Béla és én szerepeltünk. És Đole volt a kategóriák feletti első, a Vajdasági. Az Elnök.

Azóta is az maradt. És nem csak tőle, a most már halhatatlan énekes-költőtől búcsúzunk, hanem egy kicsit Vajdaságtól is. Attól a multikulturális közegtől, amelyet leginkább Újvidék képviselt és amely a sovinizmusok martalékává válik. Acsarkodó szerbek, magyarok, horvátok, ha kell érdekházasságban, emelik fel a saját önigazoló szörnyszobraikat, amelyek mindegyike a sokszínűség írmagját akarja kiirtani. Hogy semmilyen testvériség-egység ne legyen többé. Csak a soviniszta internacionálé.

Ezért ma nemcsak Đolét veszítettük el, hanem a világunk nemesebb részét is.

Nyugodj békében, a békétlenség ránk maradt.

2021. február 19.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Play Lovas?

A jelekből arra lehet következtetni, hogy széles e tájon (ameddig csak a Vajdasági Magyar Szövetség és >

Tovább

Különbéke honol a szerbiai társadalomban

Erről számolhatok be én is. Számos régi barátom, ismerősöm mély hallgatásba merülve alkalmazkodik a rendszerhez, amelyet >

Tovább

Legalább nem kell ámítani magunkat a holnappal

Felejtsük el néhány évre a jövőt, és ne gondoljunk arra, hogy a vírusunk megint a holnap >

Tovább

Siker a semmittevésben!

Ezt sem voltak képesek, mint sok más egyéb problémát, az országon belül megoldani! Kinek, minek fizetik >

Tovább

A „budapesti buborék”

Németországban Berlinen kívül is van élet. A németekkel ellentétben a változatos magyar világot biztosítják az államhatárokon >

Tovább

Titoról álmodott…

Azzal a Titóval, akivel együtt vívta az antifasiszta harcot, aki őt börtönbe vetette, s aki – >

Tovább

Szerbia: Se parlament, se kormány

Ha (és amikor) Veliki Trnovacban véget ér a választás, még 30 napig lehet halogatni a parlament >

Tovább

Oroszország menti meg a katolikus híveket?

Csakhogy most nem a proletár internacionalizmus, hanem a liberális demokráciából kiábrándult, nemzeti identitását veszélyeztetettnek vélő polgárnak >

Tovább

Vajon milyen jövő vár egy ilyen városra?

A folyamat lassú, mert sokan a saját becsületük kérdésének tartják mindenek ellenére is kitartani. Orvosok, tanárok, >

Tovább

Ez is az én Európám!

Európa messze volt, a szerb álkatonai egységek közel. Újvidék tele volt terepszínű egyenruhás patriótával. Akadtak csinos >

Tovább

Lesz-e kihívója a VMSZ-nek?

Félő, hogy – amennyiben a VMSZ-nek nem lesz ellenzéki alternatívája – az októberi nemzeti tanácsi választásokon >

Tovább

A Dagi

A nyolcvanas évek első felében volt két riportutam, mindkettőre elkísért Horváth Laci (a Dagi) operatőr barátom >

Tovább