Ma Béla, Adalbert névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Haza a mélyben
De Márai Sándor 1945-ben nemcsak a múltat és az akkori jelent, hanem a mi jövőnket is látnoki pontossággal írta le: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni. (...) De ez az ország semmitől nem fél úgy, mint a minőségtől, s az igazi műveltségtől, amely valóban hősiesség.” Az pedig, hogy Márai 1945-ben írott gondolatai ma éppen úgy alkalmasak a valóság leírására, mint amennyire csaknem 80 évvel ezelőtt azok voltak, lényegében mindent elmond a mai világról. Vásárhelyi Mária:
2021.02.17.
Egyszer elmúlik ez a rémálom, amit covid-járványnak nevezünk, és egyszer véget ér a Fidesz-Magyarország. Már felsejlenek a körvonalai a zsarnokság végének, de egyre nyomasztóbban telepedik ránk a kérdés: mi lesz utána? Hogyan fog ez az ország feltápászkodni a NER után itt maradó szellemi, erkölcsi és gazdasági romokból? Hogyan tud felépíteni egy új demokratikus, jogállami Magyarországot? És képes lesz-e végre levonni a tanulságokat, hogy hova vezet a vakhit, a vezérkultusz, a fékek és ellensúlyok felszámolása? És egyszer, először, lesznek-e következményei annak, amit a feudális, zsarnoki rendszer tett a hazánkkal?
Mert egyszer valakiknek felelősséget kell-e vállalniuk azért, hogy a tanköteles gyermekek 20 százaléka a covid-járvány idején - a szükséges eszközök hiánya miatt - nem tudott részt venni az online oktatásban és ezért már tizenévesen egyszer s mindenkorra elvesztette minden esélyét arra, hogy kitörhessen a generációról-generációra öröklődő reménytelen mélyszegénységből? Vajon lesz-e felelőse annak, hogy az állam semmiféle segítséget nem nyújtott a legvédtelenebb és leginkább rászoruló gyermekeknek és családjaiknak, miközben százmilliárdokkal támogatták a leggazdagabb magyarokat?
És felelősséget kell-e valaha vállalniuk a zsarnok akaratát kiszolgáló lakájoknak, akik a járvány elmúlt egy évében folyamatosan az emberek szemébe hazudtak, félrevezették a lakosságot, elhallgatták a valóságot, meghamisították az egészségügyi statisztikákat, eltitkolták a közvélemény elől az igazságot?
Fog-e valaki valaha felelni azért, hogy tavasszal magatehetetlen, folyamatos orvosi ellátásra szoruló emberek százait tették ki egyik-napról a másikra a kórházakból, emberek ezrei nem jutottak hozzá a számukra létfontosságú egészségügyi kezelésekhez és családok tízezreit állították számukra megoldhatatlan feladatok elé? Mindez nem azért történt, mert a koronavírus járvány kezelése megkívánta ezeket az áldozatokat, hanem azért, mert a hatalmon lévők számára sokkal fontosabb volt saját hatalmuk, akár esztelen döntésekkel történő bebetonozása, mint ezrek életének megóvása.
El kell-e a nyilvánosság előtt számolniuk azoknak a „fürkészeknek és portyászoknak” és megbízóiknak, akik a járvány tombolásának idején – miközben az egészségügyben és a közoktatásban nem jutott elég pénz a legalapvetőbb védőeszközökre - csillagászati áron vásároltak teljesen feleslegesen lélegeztető gépeket 300 milliárd forintért? Most pedig, ugyancsak teljesen értelmetlenül vásárolnak ész nélkül méregdrága vakcinákat, csak azért, hogy politikai gesztusokat tegyenek azoknak a keleti diktátoroknak, akik hozzájuk hasonlóan korrupt rendszereket működtetnek? És persze azért is, hogy a sok tízmilliárdos beszerzés során érvényesíthessék azt az „alkotmányos költséget”, amelyet az Uniós beszerzések során nem tudnak lefölözni.
Lesz-e felelőse annak, hogy bár a pedagógusok 20 százaléka elkapta a covidot és jó néhányan meg is haltak közülük, számos iskolában mind a mai napig hiánycikk a maszk és a fertőtlenítő, a pedagógusok semmiféle szakmai és eszközsegítséget nem kaptak a digitális oktatáshoz? Miközben az olimpikonokat, a focistákat és a hivatásos katonákat már régen beoltották, a tanárok közül még a veszélyeztetett korban lévők és a krónikus betegek sem juthatnak vakcinához.
Számot kell-e adnia valakinek valaha arról, hogy miért számolták fel az elmúlt években a korábban példaszerűen működő magyar járványügyi rendszert? Miért verték szét az országos intézményhálózatot, amely korábban minden járvány idején bizonyította működőképességét? Miért cserélték le a járványügyi szakembereket pártkatonákra egy olyan szakterületen, ahol ténylegesen emberéletek ezrei forognak kockán.
És vajon el kell-e számolnia egyszer valakinek azzal a több ezer magyar élettel, amelyet azért vesztettünk el, mert a magyar kormányt teljesen felkészületlenül érte a minden szakértő által teljes bizonyossággal előre jelzett második fertőzési hullám? Miközben a legtöbb európai ország már a legszigorúbb járványügyi korlátozásokat vezette be, nálunk még tízezrek jártak focimeccsekre és más tömegrendezvényekre és a fiatalok egész éjszaka önfeledten buliztak a szórakozóhelyeken.
Lesz-e felelőse annak, hogy miközben az Európai Unió milliárdokat küldött azok megsegítésére, akik a járvány miatt elvesztették munkájukat, az érintettek egyetlen fillér támogatást sem kaptak? Az egész Unióban Magyarország volt az egyetlen, ahol a járvány miatt munka nélkül maradtaknak semmiféle közvetlen segítséget nem nyújtott az állam. Művészek, koncert –és rendezvényszervezők, idegenvezetők, a szálloda- vendéglátó – és szórakoztatóiparban dolgozók százezrei maradtak egyik pillanatról a másikra mindenféle jövedelem nélkül, és a magyar kormány mind a mai napig semmiféle támogatást nem nyújtott nekik. Mindeközben tíz- és százmilliókkal tömte ki a politikailag lojális művészeket és milliárdokkal a párthűséget esküdött oligarchákat.
Fognak-e felelni azok, akiknek oltási tervet kellett volna készíteni annak érdekében, hogy mire a védőoltások megérkeznek tervszerűen és olajozottan induljon el a lakosság vakcinálása? Ám ilyen terv mind a mai napig nincsen. Az oltások körül teljes a káosz, naponta jelennek meg egymásnak ellentmondó közlemények arról, hogy kiket, mikor, hol, mivel fognak beoltani. Az egészségügyi kormányzatnak szeptembertől lett volna ideje a rendszer digitalizálására, az oltással kapcsolatos preferenciák meghatározására, az oltópontok kijelölésére és a szükséges infrastruktúra megteremtésére. Ehelyett ma sem látunk mást, mint őrült kapkodást és egymásra mutogatást. Miközben itt a harmadik és ha nem szedik össze magukat, akkor a negyedik hullám is.
És vajon hogy fognak elszámolni a saját lelkiismeretükkel azok a „keresztény, magyar emberek”, akik pontosan látták, hogy mi folyik jobboldali kormányzás majd járványkezelés címén ebben az országban? Kormányzást mímelve, majd a járvány leple alatt hogyan fosztja ki egy szűk politikai uralkodó réteg az országot, és ítéli örök reménytelen nyomorúságra azokat, akik szegénységbe születtek. Hogy az általuk hatalomban tartott kormány hogyan fordítja el a fejét a segítségre szorulóktól, tétlenül nézi az éhező és fagyoskodó magyar családok szenvedését, üldözi az irgalomra szorulókat és azokat is, akiknek segíteni próbálnak nekik.
Milyen mentséget találnak majd saját maguk számára, amikor szembesülnek azzal, hogy Magyarországon ma is közel négymillió ember él szegénységben és (irgalom atyja, ne hagyj el!) odajutottunk, hogy – az OECD által most nyilvánosságra hozott adatok szerint - ebben a régióban ma a mi országunkban él a legtöbb gyermek nélkülözésben, mélyszegénységben.
Ez volna a családbarát kormányzás? Ez volna a hazafiság? A hazaszeretet? A nemzet iránti elkötelezettség? Hogy az állampolgárok szegényebb, támogatásra szoruló felét sorsára hagyják, belelökik a szakadékba?
Az a haza nem létezik, amelyet ezek a „keresztény, magyar emberek” szeretnének szeretni! Hiszen ha kitagadják a hazából a szegényeket, a rászorulókat, az elesetteket, a baloldaliakat, a liberálisokat, a melegeket, a romákat, akkor mi marad? Néhány százezer önmagát a jobboldaliság címkéjével felruházó „keresztény magyar ember, aki azt gondolja magáról, hogy előjogokkal élhet a világban, egyszerűen azért, mert »keresztény magyar úriember«, joga van tehetség és tudás nélkül is jól élni, fennhordani az orrát, lenézni mindenkit, aki nem »keresztény magyar« vagy »úriember«, tartani a markát, s a keresztény magyar markába baksist kérni az államtól, társadalomtól: állást, kitüntetést, maradék zsidóbirtokot, potya nyaralást a Galyatetőn, kivételezést az élet minden vonatkozásában” (Márai Sándor: Napló 1944-1945).
Mert nemcsak Márai korában, hanem ma is ez a „jobboldaliság minden értelme”.
Nem vitás, hogy a nácizmus és a sztálinizmus is emberellenes szörnyű diktatúra volt. Ám amíg a hazai baloldal képes volt szembenézni a múltjával, ugyanez a jobboldalról nem mondható el. Kétlem, hogy él ma meggyőződéses baloldali demokrata az országban, aki bármiféle közösséget vállalna a sztálinista Rákosi-rendszerrel, miközben a jobboldal mind a mai napig a Horthy-korszakot tekinti előképének és mintaadónak. Azt a világot, amelynek mérhetetlen igazságtalanságát, nyomorúságát éppen azok a népi írók írtak le a legmegrendítőbben, akikre ma olyan büszke ez a jobboldal.
Mert a Horthy-korszaknak bár a legfőbb, de nem az egyetlen bűne volt az antiszemitizmus és a zsidóüldözés. Ugyanolyan velejéig igazságtalan és romlott rendszer volt, mint a mai, ahol ugyanúgy próbálták kirekeszteni a szellemi életből József Attilát, Karinthy Frigyest, Füst Milánt, Bartók Bélát és a később világhírűvé vált „marslakókat”, ahogyan ma Esterházy Pétert, Nádas Pétert, Schiff Andrást, Kornai Jánost és a többi autonóm alkotót és gondolkodót.
Az önmagukat jobboldalinak tekintők, azzal, hogy némán asszisztáltak mindahhoz, ami az elmúlt 10 évben Magyarországon történt, nemcsak a hazának és nekünk másként gondolkodóknak, hanem saját maguknak is rengeteg ártottak. Mert azért a romhalmazért, ami a Fidesz kormány után itt marad, nekik is vállalni kell a felelősséget. Nem menekülhetnek a valóság elől, hogy együtt tették tönkre az országot. Nem vért akarok látni és bilincscsörgést hallani, hanem azt, hogy végre egyszer felelősséget kell vállalniuk azoknak, akik önző önös érdekeik által vezérelve újra és újra zsákutcába vezetik az országot.
"Ahhoz, hogy Magyarország megint nemzet legyen, megbecsült család a világban, ki kell pusztítani egyfajta ember lelkéből ezt a jobboldaliságot. Aki elmúlt 30 éves, és ebben a szellemben, légkörben nevelkedett, reménytelen. Talán megalkuszik fogvicsorgatva, s mert önző és gyáva: bizonyára hajlong majd az új rend előtt, de szíve mélyén visszasírja a »jobboldali, keresztény, nemzeti« világot, amelyen belül olyan szépen lehetett zsidó vagyont rabolni, versenytársakat legyilkolni, és aladárkodni a nagyvállalatokban képzettség és hozzáértés nélkül”.(Márai Sándor: Napló 1944-1945)
De Márai Sándor 1945-ben nemcsak a múltat és az akkori jelent, hanem a mi jövőnket is látnoki pontossággal írta le: „Magyarország csak a minőség igényével élhet és maradhat fenn az új Európában; nincs módunk középszerűnek lenni. (...) De ez az ország semmitől nem fél úgy, mint a minőségtől, s az igazi műveltségtől, amely valóban hősiesség.”
Az pedig, hogy Márai 1945-ben írott gondolatai ma éppen úgy alkalmasak a valóság leírására, mint amennyire csaknem 80 évvel ezelőtt azok voltak, lényegében mindent elmond a mai világról.
(Vírusnapló)
Következő cikk: Az Utolsó Vajdasági
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >