2021. augusztus 5. csütörtök
Ma Krisztina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Naplójegyzetek – Fragmentumok

Arabok, törökök, oroszok

Végel László
Végel László
Arabok, törökök, oroszok

Elismeri, hogy a kollektivizmus kultúrájával és civilizációval szembesült, amely rákényszerítette magát a magyarra. Egy próféciát idéz az oroszokról: „Változhatnak a módszerek, a taktika, a manőver, de politikájának északsarki csillaga – a világuralom – állócsillag.” A „prófécia” szerzője: Karl Marx. Végel László:

2020. november 23., hétfő

A Föld, föld!… címen közölt Márai-emlékezéseket sokan az író legjelentősebb művei közé sorolják, ami érthető, hiszen sorsdöntő időkről szól. Az emlékezések a német megszállással kezdődnek, majd folytatódnak az orosz felszabadítással/megszállással, végül az emigrációval zárulnak. Van azonban egy ennél fontosabb Márai kérdésfelvetés, mivel a magyar író nem csupán Magyarország hanem Európa sorsát tartja szem előtt. Európát háromszor rohanták le megszálló hatalmak írja. Jártak itt a tatárok, azok jöttek és távoztak, iszonyú károkat okoztak, de kulturálisan nem befolyásolták az európai fejlődést. Az első volt az arab bevonulás a 6. században, a második az ottomán uralom a 16. században, majd következtek az oroszok a 20. században. Ezek voltak azok a „keleti támadások”, amelyek kulturálisan is befolyásolták Európa jövőjét, módosították arculatát. Az iszlám egy másik világnézet nevében rohamozta a kereszténységet. Európa válasza a humanizmus és a reneszánsz volt. Nem csak fegyverrel válaszolt, ugyanakkor az is igaz, hogy az iszlám nem megvetendő értékeket is hagyott maga után. Utána következő keleti roham, a török, amelyre Európa a reformációval válaszolt. A harmadik keleti roham az orosz volt. Márai Leányfalun élte át az orosz bevonulást, szó sincs gyűlölködésről, beszámol egynéhány rokonszenves orosz gesztusról, de nem hagyja szó nélkül azt sem, hogy minden ok nélkül szállították a magyarokat a munkatáborokba, vagy pedig Szibériába. Elismeri, hogy a kollektivizmus kultúrájával és civilizációval szembesült, amely rákényszerítette magát a magyarra. Egy próféciát idéz az oroszokról: „Változhatnak a módszerek, a taktika, a manőver, de politikájának északsarki csillaga – a világuralom – állócsillag.” A „prófécia” szerzője: Karl Marx. (Előszó a Kommunista Kiáltvány 1882-es orosz kiadásához.)

 

2020. december 7.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A koszovói csavar

A szerb alkotmány szerint Koszovó Szerbia része. Ha Orbán tiszteletben tartja a szerbiai alkotmányt, akkor Koszovó >

Tovább

A Tanyaszínház kálváriája

Hajnalnak és Pásztornak, ha csak egy pici önérzete/önbecsülete van, ilyen és ennyi blamázs, közfelháborodás után önként >

Tovább

Némi tisztázás, kurtán

Mivel nem érdemes tanácsokat osztogatnom – úgyse fogadná meg őket senki – , csak annyit mondok: >

Tovább

A páriák és az ellenzékiséget imitálók

A páriák időnként pótvizsgázhatnak, de ha nem felelnek meg a követelményeknek, akkor továbbra is szilencium vár >

Tovább

A kulturális háború halottai

A fasizmus pusztítása békésen, számottevő akadály és nehézség nélkül bontakozik ki – ezt neveztem huszonegy évvel >

Tovább

Magyar Nemzet kontra Hajnal Jenő

„Valóban, nem jut eszébe senkinek, hogy a vékony fadarabon gyorsan elfutó gyufa lángja éppen elég az >

Tovább

Elkártyázott tolerancia

Köztudott, hogy legnagyobbnak – és legmagyarabbnak – tartott költőnk, Petőfi Sándor származása szerint nem volt magyar. >

Tovább

Tartuffe és Orgon

Mégis, az MNT elnökének nyílt levele a felháborítóbb, mert mint az autokrata rendszerek hatalmasságai, az „istenadta >

Tovább

Vajdasági írók vajdasági írókról

Šnajder megható esszéje Krležáról viszont eszembe juttatja, hogy mitévő lenne az, aki antológiát akarna összeállítani ezzel >

Tovább

Hajnal Jenő minden határt túllépett

Teljesen mindegy, hogy az MNT elnöke önkezdeményezésből cselekedett vagy felsőbb utasításra hajtotta végre az általa vezetett >

Tovább

Kalmár Zsuzsa lemond MNT tagságáról

Mint az MNT Kulturális bizottságának a tagja, vajdasági színésznő, a Tanyaszínház részvevője főiskolai tanulmányaim előtt és >

Tovább

A szívderítő buli részesei

És egyébként is, az ember vagy demokrata vagy forradalmár. Vagy nem? Akkor pedig nem marad más >

Tovább