Ma Orsolya, Zsolt névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Naplójegyzetek – Fragmentumok
Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe
Végel László
Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, hogy valójában nem 2017-ben él, hanem 1941-ben, 42-ben, vagy 45-ben, Azt is elismeri, hogy fogalma sincs arról, hogy ennek a szörnyű állapotnak mikor vége lesz. Végel László:
2019. április 12., péntek
A mai Európára gondolok és újra meg újra előveszem Sinkó Ervin: Nehéz honfoglalás című az 1939-tól 1944-ig tartalmazó naplójegyzeteit Ezek legalább olyan fontosak, s időszerűbbek, mint az Egy regény regénye, bár nagyon félek, hogy holnap esetleg nagy titokban újra olvassuk a moszkvai naplót Az Egy regény regénye a sztálinizmus természetrajzát, a Nehéz honfoglalás viszont a II. világháború idején zajló jugoszláviai etnikai háború hétköznapjait tárja fel. Amiről Sinkó beszámol, az 1991-1994 között majdnem ugyanúgy megismétlődött. Időszerű könyv, manapság, amikor az etnicizmus démonjainak kísértete járja be Európát. Főleg annak keleti részét. Folyik a fegyverkezés, körülöttünk settenkedik az nemzeti érzéssel körülbástyázott etnikai hidegháború. Ennek jegyében érdemes a jugoszláviai háborút felidézni. Mindig gyanakodva olvastam azokat a regényeket, amelyek a magyar kultúrfölény birtokában a jugoszláviai háborút afféle törzsi háborúként, anakronizmusként, balkáni egzotikumként mutatták be. Nem csupán arról van szó. A soknemzetű, sokvallású Jugoszlávia volt a sokszínű Európa leggyengébb láncszeme, aminek háború lett a vége. Ebből a szempontból a jugoszláv háború messze túlmutat a balkáni egzotikumon. Európa nyitott sebe volt, amely jelezte az egész test fertőzését. Nem csoda, hogy számos kortársam, s velük együtt én is, immár nem a háborúról írunk, hanem azokról az erőkről, amelyeknek a háború legfeljebb csak az egyik kitérője volt. Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, hogy valójában nem 2017-ben él, hanem 1941-ben, 42-ben, vagy 45-ben, Azt is elismeri, hogy fogalma sincs arról, hogy ennek a szörnyű állapotnak mikor vége lesz.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!
Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >
Zárt és nyitott identitás
Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >
„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”
Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >
Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre
Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >
A szerb kormány növeli az elköltözést?!
Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >
„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]
Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >
Tisztelet a magyar népnek
Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >
Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!
A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >
Mindenki önökre fog szavazni!
Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >
„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”
Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >
Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére
De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >
Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?
A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >