Ma Péter, Katalin névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
Napi ajánló
Kinek üzlet a holokauszt?
Rabolt vagyon kontra jóvátétel: ez az egyenleg
„A számok alapján, bár Németország a háborút elveszítette - és ez hatalmas anyagi áldozatokkal is járt - az elszámoltatást jószerint megúszta.“ Vigyázó!:
Miután a Saul fia posztunk utáni kommentekben szép számmal előkerültek a “zsidók számára legjobb üzlet a holokauszt” érvelés különböző változatai, ideje megnézni, kik és mennyit is kerestek a holokauszton. Hogy azokat se hagyjuk kétségek közt, akik csak az első mondatokat szokták elolvasni, eláruljuk a választ: a legtöbbet a németek, utána pedig a kelet-európai országok. Ne tessék kiabálni: igen, a németek, mert az 1934 és 1945 között elrabolt zsidó vagyon kevesebb mint 15%-át fizették vissza eddig minden kárpótlást beleszámítva. A kelet-európai országokban ez az arány az 5%-ot sem éri el, de az abszolút érték itt jóval alacsonyabb. Következnek a számok.
Egy német kutatás szerint az 1934 után hozott náci törvények alapján kisajátított és a közvetlenül elrabolt zsidó vagyon összértéke
120 MILLIÁRD NÉMET BIRODALMI MÁRKA VOLT.
Ez 1938-as értéken számítva mintegy 18 milliárd dollár, mai értéken pedig legóvatosabban számolva is 240 millárd dollár.
A kutatás vezetője, Hans Peter Ullmann kölni történész professzor szerint a náci Németország a zsidók vagyonból fedezte a háborús költségek legalább 30%-át. A szisztematikus kifosztás az 1934-es nürnbergi faji törvényekkel kezdődött, és az első években a német államapparátus játszotta ebben a főszerepet, még mielőtt a megsemmisítés megkezdődött volna.
Amíg volt lehetőség a zsidók számára, hogy elhagyják Németországot, a vagyonukkal kellett ezért fizetniük: különadó (Sondersteuer) és kivándorlási adó (Auswanderungssteuer) jogcímén gyakorlatilag kisemmizték azokat, akiket 1938 előtt kiengedtek az országból. Öt év alatt mintegy 70 ezer zsidó tulajdonban álló céget, bankot, gyárat árjásítottak. 1938 után nem csak a kivándorlóktól, hanem a Németországban maradt zsidóktól is elkoboztak minden 5000 márkánál értékesebb vagyontárgyat.
A megsemmisítőtáborokba deportáltak esetében egyszerűbb volt a helyzet: őket nem csak a vagyonuktól, hanem minden személyes tárgyuktól megfosztották, az aranyfogakig bezárólag.
Az elpusztított zsidó személyek javai közül a legértékesebb és könnyen mobilizálható tárgyakat (arany, ékszerek, műkincsek, értékpapírok) a nácik az SS erre kiképzett szakértőivel felbecsültették és eladták vagy megtartották maguknak. A gyárakat, üzleteket, ingatlanokat is állami tulajdonba vették, míg a lakásberendezéseket és egyéb ingóságokat árveréseken értékesítették a német lakosság számára. Az így befolyt pénzt a Gestapo a Reichsbankba utalta. A 880 oldalas jelentésből kiderül, hogy 1941 és 1944 között a keleti tartományokból ezrével indultak zsidó javakkal megrakott vasúti szelvények Németország felé. (1457 vagyon Kölnbe, 1023 Rostockba, 1928 Essenbe és 2699 Hamburgba.)
Egy friss kutatás alapján a második világháború óta
A KISAJÁTÍTOTT ÉS ELRABOLT ZSIDÓ VAGYON LEGFELJEBB 15%-ÁT TÉRÍTETTE MEG NÉMETORSZÁG,
azt is jobbára az elmúlt három évtizedben (az 1970-es évek elejéig elenyésző kárpótlást fizettek ki, és azt is nagyon lassan). Magasabb az arány a többi nyugat-európai, a nácik által megszállt országban (40-60% közötti), míg a szovjet érdekszférába tartozó kelet-európai államok sokáig semmit nem fizettek, de összességében a mai napig alig 5%-át térítették meg az elrabolt vagyonnak.
A számok alapján, bár Németország a háborút elveszítette - és ez hatalmas anyagi áldozatokkal is járt - az elszámoltatást jószerint megúszta. Az 1940-es évek végén kezdődött nyugatnémet gazdasági csoda egyik hajtómotorja a zsidó vagyon lett, amit nem kellett visszafizetni. A Wirtschaftswunder természetesen nem kizárólag a rabolt kincsekből lett. De a talpraálláshoz szükség volt arra, hogy az árjásított vagyont integrálják a nyugatnémet gazdaságba. Erre az alapra jött rá a Marshall-terv (és a német tehetség, szorgalom is persze), ezek együtt tették lehetővé a máig tartó sikereket. Nem véletlen, hogy a kommunista keleti tömbben semmiféle gazdasági haszna nem lett az elrabolt vagyonnak, pedig itt a jóvátétel még kisebb volt.
Ettől még tény, hogy amit - jóval később és csekély arányban - visszaadtak, jószerével nem más, mint a rabolt pénzügyi és gazdasági javak használata utáni profit. Részletesebb adatok a jóvátételről ebben és ebben a tanulmányban.
Ez a valódi holokausztüzlet, ami ma sem zárult le.
Frissítés: Több kommentelő felemlegette az Izraelnek szállított német tengeralattjárókat, mondván azok is a jóvátétel részét képezik. A helyzet az, hogy nem: Eddig Izrael 5 db német tengeralattjárót vásárolt (3 Dolphin osztályút még az ezredforduló előtt, 3 fejlettebb AIP Dolphin osztályút az utóbbi években. Ebből kettőt 2014-ben leszállítottak, egy harmadik 2017-ben érkezik). A 2014-ben átadott két hajó vételára 1,3 milliárd euró, amelynek mintegy 30%-át állta a német kormány, a többit Izrael kifizette. Ha úgy tetszik, a németek lemondtak az üzletben a profitról, talán többről is, de az összeg még így sem éri el az elrabolt zsidó vagyon 0,5%-át. A tengeralattjárók tehát szép gesztus, és jó üzlet is (nyilván a ThyssenKrupp csoport referenciaként használhatja az izraeli eladást), de összességében nem változtat az egyenlegen.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >
Babiš nyomul az elnökségért
A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >