Ma Csongor, Bernadett névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
Iránytű nélkül, a szélárnyékba sodródva
„A sunyítás, az elhallgatás, a tanácstalanság, a kelemenizmus teljes struccpolitikai arzenálja.“ Magyari Nándor László (Systemcritic):
(...) Most mégsem ezeket akarom kiemelni, hanem az „ÚJ” romániai politikai átmenet sajátos kihívásainak való megfelelési képtelenséget, a strukturális összefüggések fel nem fogását, egyszóval a politikai változásokat előidéző társadalmi és kulturális, gazdasági és geopolitikai, stb. kontextus alapos félreértését. MÁRA ugyanis, ez A FÉLREÉRTÉS LETT A KELEMENIZMUS ESSZENCIÁJA ÉS LEGFONTOSABB ÜZENETE! TÖMÖREN, A KELEMENIZMUS SZÖVETSÉGI SZINTEN ŰZÖTT STRUCCPOLITIKA, MENEKÜLÉS A KIHÍVÁSOK ELŐL! Azt állítom ezzel, hogy a szövetség krízisének és ellényegtelenedésének, térvesztésének legfontosabb eleme SZAKMAI JELLEGŰ, pontosabban a SZAKMAISÁG HIÁNYÁBÓL FAKAD. Egyre gyakoribb, hogy a szövetség legfontosabb üzenete, hogy NINCS ÜZENETE (diplomatikus fogalmazásban, a döntést „képviselői” szabad belátására bízza, egyre gyakrabban), az a VÉLEMÉNYE, hogy NINCS VÉLEMÉNYE (szót nem hallottunk többek között a Magyarországon folyó és minket rommagyarokat is érintő, idegengyűlület-kampányról, rendben levőnek találja azt a szövetség? Fél kimondani, hogy ellenzi? Mi is történik itt valójában?), azt üzeni, hogy ELMENEKÜL A KIHÍVÁSOK ELŐL! Az a politika, mely nem képes fókuszálni, és szakmailag megalapozott módon értelmezni, sőt irányítani a szavazói – és itt egy egész kisebbségi társadalomról van szó – esetleges benyomásokon és töredezett információn, stb. alapuló köznapi vélekedéseit ANTIPOLITIKÁT FOLYTAT. Amikor a szövetség kitér a válaszok elől, amikor elrejteni próbál, vagy nem is létezőkét föltüntetni reális kihívásokat, amikor nincs véleménye, akkor tulajdonképpen a szimbolikus politizálás legfontosabb eleméről „az értelmezés hatalmáról”, politikai kommunikációs szempontból pedig, a tematizálás elementáris eszközéről mond le, és állandó defenzívába kényszeríti sajátmagát. De jó esetben is a kezdeményező, progresszív politizálás helyett, követő, másokhoz igazodó politizálást kénytelen folytatni. Nincs itt idő és tér a félreértések és elhallgatások végeláthatatlan sorozatának még az egyszerű számbavételére sem, de hadd emeljek ki néhány témát.
A legkárosabb, és hosszú távú felelősségeket is fölvető félreértés az elnöki kampány és elnök-választások üzenetének a téves dekódolása volt, amelyről akkor is látszott, és azóta egyre inkább bebizonyosodik: sem Johannis kampányüzeneteit, sem a kontextusból és a választási eredményekből kiolvasható (saját szavazóbázisának hangját!) politikai üzenetet nem értette meg a szövetség (melldöngető, „szakmainak álcázott” szövegelések folytak, de a budapesti cinikus és hatalmi üzenet volt a döntő), amikor önként távozott a kormányból. Csakhogy nem egy bejáratott és a demokratikus játékszabályokban – hallgatólagosan bár – rögzített konvencionális ellenzékbe, hanem a nihilbe kormányozta magát a szervezet, mely egyfajta körön kívüli, ingatag és zavaros politikai színtérre, mozgóhomokra, vagy úszószigetre vitte a politikai formációt. A téves lépés azonnali, és nagyon is fájdalmas belpolitikai következményei voltak, a régebbi kisebbségpolitikai (nyelvpolitikai, oktatási, restitúciós /olvasom, hogy Kelemen Hunor egyházobbistaként, az AEÁban járt támogatást szerezni az egyházi restitúció újraíndításához, csakhogy kétlem, hogy nagy sikerrel: az USA Románia-politikáját a geopolitika, azaz biztonságpolitika határozza meg, pont/, infrastrukturális, stb.) megvalósítások veszélybe sodrása. Ma a szövetség legnagyobb energiáit az állagmegőrzés, a szintentartás köti le, márpedig ez szélmalomharc, ha a politikában nincs előrelépés, nincs dinamika, akkor visszalépés, lemaradás van, szüszifoszi küzdelem, és céltalan sodródás, regresszió. Aztán a kormányból való kilépés a fidesz-kdnp karjaiba taszította (márcsak forrásigénylés okán is) a szövetséget, melynek politikája itthon vállalhatatlan és kontraproduktív: a legrosszabb magyar nacionalista hagyományok élesztgetése, az idegengyűlölet, az „illiberális demokrácia”, az EU-ellenesség, a „keleti nyitás”, stb., vagyis a NER teljes kül- és határontúliakra irányuló politikája, vállalhatatlan a román politikai mezőnyben. Ezért a sunyítás, az elhallgatás, a tanácstalanság, a kelemenizmus teljes struccpolitikai arzenálja igyekszik kissebbíteni, illetve szőnyeg alá söpörni a fölmerülő összes hasonló kérdést és potenciális konfliktust, mind Bukarest, mind Budapest irányába.
És ha mindez nem lenne elég, a szövetségnek és elnökének nincs álláspontja a belpolitikát tematizáló és a médiák terét teljesen monopolizáló KÖZÉLETI KORRUPCIÓ teljes kérdésköréről. Ezért sem morális (vicces lenne, ha nem lenne a politikai kommunikáció szempontjából katasztrofális, ahogy makogni kell Ponta-ügyben, hiszen korrupcióval vádoltaknak hallgatni kell(ene) mások megvádolásakor: a háttérből a gyanúsított Borbély kéri Ponta becsületbeli lemondását, amit az elítélt Máté dörög el a parlamentben, felénk pedig a korrupciógyanúba keveredett Nagy-Debreczeni közvetít?), sem legális, sem politikai, (az RMDSz még formálisan sem lép fel a korrupció ellen, ezt a többi párt hippokritái legalább szemrebbenés nélkül kommunikálják!) stb. üzeneteket nem képes megfogalmazni és eljuttatni választóihoz, szép lassan kivárja míg előljáróit levadássza a DNA, akkor majd nem kell foglalkozni vele. Ezért aztán összemos különféle vádakat és gyanúkat, és elkövetőket és elítélteket és ... nem is sorolom tovább. Végső soron magára húzza a korrupt jelzőt, annak minden negatív konnotációjával. Hagyja, hogy a korrupció gyanúja már-már lenullázza szavazatszerző potenciálját és képtelen a valóban alaptalanul megvádoltak melletti kiállásra is, amikor egy tálba helyezi őket a gazdasági korrupcióban vétkesekkel, vagy megvádoltakkal, meggyanúsítottakkal.
A szövetség és a rommagyar politizálás leengedett vitorlákkal, iránytű nélkül, szélárnyékban, az örvény fele sodródik, egyáltalán, látjuk-e még?!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >
Mi történik, ha Ukrajna veszít?
Ha Oroszország el tudja foglalni egész Ukrajnát, akkor több, mint ezer kilométerrel nőne meg a közös >
A bennfentes, aki kihívja Orbán Viktort
Magyar Péter személyében egy korábbi bennfentes hívja ki Orbán Viktort – mindössze két hónap alatt az >
Az orosz atomfenyegetés miatt nem jönnek a német cirkálórakéták
Kijevben, egy titkos helyen nyilatkozott a német jobboldali Die Welt munkatársának, miközben országa az invázió kezdete >
Anti-Orbán jelenségnek…
… nevezi Paul Lendvai Magyar Péter felbukkanását. Az újdonsült politikus úgy jelent meg a színen, mint >
Megmukkant a magyar ellenzék, ám ez egyelőre csak olyan, mint egy távoli villámlás
Erre mutat rá kommentárjában a Neue Kronen Zeitungban Kurt Seinitz, aki annak idején elsőnek vette észre a >
A remény mint drog
Nem az az ellenség, aki diagnosztizálja a daganatot (ami társadalmi szempontból az öntudattalanság, a közöny, valamint >
Egy „messiás” felkavarja a magyar ellenzéket
Újdonsággal ugyan nem rukkolt ki, mert amit kifogásol a rendszerben, az már jó ideje közismert, ám >