2019. október 14. hétfő
Ma Helén, Kaldixtusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Napi ajánló

Krím lehet az új Szarajevó

„A külpolitikai elszigetelést hozó konfliktus tovább élezhetné a feszültséget az elnök és belföldi ellenzéke között.”  Nyilas Gergely és Iván András elemzéséből (Index):

„Egyetlen szikra is elég, hogy valódi háború törjön ki, minden másodpercnek tétje van” – mondta az Indexnek a krímitatár parlament – a medzslisz – vezetője. Refat Csubarov szerint a 2,3 milliós Krím 10 százalékát kitevő krímitatár lakosság hiába áll a kijevi vezetés oldalán, az orosz erőktől körbezárva semmit sem tehet a lényegében megvalósult orosz okkupáció ellen. „Nem ismerjük el a krími vezetés döntéseit és kapcsolatban állunk Kijevvel, de puszta kézzel semmit sem tehetünk. Most a legfontosabb a nyugalom megőrzése” – figyelmeztetett a krímitatár politikus. „Minden nap, ami vérontás nélkül telik el, siker és esély a békés rendezésre” – bizakodott. (...)

„Hatan a Berkut tisztjei közül nyilvánosan átvették orosz útlevelüket is, a jövő héten nyilván még sokkal többen fogják ugyanezt tenni” – mondta Csubarov, aki Kijevet is felelőssé teszi a helyzetért. „Most a kijevi kormány hibáiról szeretnék a legkevésbé beszélni, de tény, hogy a midenkori vezetés az elmúlt tíz évben sokat elmulasztott. Ez, ha másból nem, hát abból látszik, hogy pillanatok alatt mennyire nem maradt Ukrajnának megbízható katonai ereje a Krímben.”

Az útleveleknek egyébként komoly jelentőségük van: Moszkva ugyanis 2008-ban főként arra hivatkozva szállta meg az orosz segítséggel lényegében amúgy is önálló életet élő, de hivatalosan Grúziához tartozó Abháziát és Dél-Oszétiát, hogy Tbiliszi katonai akciói miatt orosz állampolgárok vannak veszélyben. A két terület összesen 150 ezres lakosságának csaknem egésze rendelkezett 2008-ra orosz állampolgársággal. A két kváziállamot a grúz-orosz fegyveres konfliktus után Moszkva önálló államoknak ismerte el. (Igaz, ezzel – Nicaraguát és az óceániai Naurut leszámítva, amely 50 millió dollár orosz támogatást kapott – lényegében mindmáig egyedül van, még legközelebbi szövetségese, Belarusz sem ismerte el az új országokat.) (...)

Két irányt vehetnek az események:

az orosz fellépés csak a Krímre koncentrál. A félszigeten már most is legkevesebb 25 ezer orosz katona van jelen. Közülük mintegy 15 ezret az elmúlt napokban dobtak át a félszigetre, a többit a oroszok krími bázisának személyi állománya adja. Itt, a szevasztopoli kikötőben van Moszkva fekete-tengeri flottájának támaszpontja. A félsziget lakosságának legalább kétharmada orosz. Úgyhogy aligha lesz akadálya annak, hogy az autonóm köztársaság Ukrajnából történő kiszakítását elvigyék a népszavazásig. Azon nyilván győznek az elszakadás pártiak és pillanatok alatt lehasítják a területet. Az orosz duma pedig gyorsított eljárással dönt a félsziget Oroszországi föderációhoz történő csatolásáról. Mindezt szeretnék gyorsan nyélbe ütni, már csak azért is, mert a Krím félsziget nagyrészt a turizmusból él, annak pedig az ott élő oroszok sem örülnének, ha elhúzódna a konfliktus.

a másik lehetőség, hogy a konfliktus az előbb fölvázoltnál jóval kiterjedtebb lesz, és a Kelet- és Délkelet-Ukrajnában élő oroszajkú lakosság szimpátiájára építve Moszkva megpróbálja a válságot kiszélesíteni. Ennek pedig az lenne a célja, hogy kikényszerítse Ukrajna föderalizálását, avagy konföderalizálását. Sőt, az sem elképzelhetetlen, hogy valamilyen hivatkozással megtörténne e területek leszakítása. Harkovban, Donyeckben és több városban is utcára vonultak ugyanis oroszbarát tüntetők népszavazást követelve a terület hovatartozásáról, amit a helyi hatalom jóvá is hagyott. (...)

A 2008-as orosz-grúz háborúval lehet párhuzamot vonni, de Sz. Bíró Zoltán szerint lényeges különbség, hogy akkor a kölcsönös provokációk után „Szaakasvili elnök felelőtlensége, a grúz katonák Dél-Oszétia elleni támadása adott alkalmat Oroszországnak a katonai fellépésre."

„Most viszont nem tudjuk, hogy mi lehet a szikra" – mondta. Lehet, hogy kiemelnek majd teátrálisan egy véres összeütközést, azt esetleg ki is provokálják, vagy csak retorikailag építik föl a hivatkozást, például azzal, hogy folyamatosan arról beszélnek majd, hogy milyen rohamos gyorsasággal nő az Oroszországtól menedékjogot kérő orosz és nem-orosz ukrán állampolgárok száma.

Az önmagában is kényes kérdés, hogy az új ukrán hatalom pontosan milyen erők felett gyakorol ellenőrzést ténylegesen. Ha pedig bármilyen incidens történne, arra könnyen lecsaphatnának az oroszok. (...)

Barack Obama ugyan jelezte Putyinnak telefonon, hogy komolyabb politikai és gazdasági elszigetelődés is lehet a vége az orosz fellépésnek Ukrajnában, de konkrét lépésként egyelőre csak a szocsi G8-csúcs előkészítésének felfüggesztését jelentették be. (...)

Az EU egyik legfontosabb gázforrásaként Oroszország ugyan komoly adut tart a kezében, ám a Kreml aligha foszthatná meg az EU-t – főként Közép-Európát és Németországot – a földgáztól a konfliktus kiéleződése esetén: a függés ugyanis kölcsönös, hiszen a kontinens az orosz gáz és kőolaj legfőbb felvásárlója, így ha leállna a kereskedés a két rész között úgy Oroszország valutabevételeinek kétharmadától esne el. (...)

Moszkvának vannak ugyan tartalékai, de egyrészt gyorsan olvadásnak indulnának, másrészt gyorsíthatná a gazdaság zsugorodását. A jelek már most is stagnálásra utalnak, és ebből az energiahordozók magas világpiaci árai mellett is könnyen lehet recesszió. Putyin helyzete sem olyan biztos, mint volt a 2008-as válság előtt – akkor hét százalékos GDP-növekedéssel is büszkélkedhetett –, így a külpolitikai elszigetelést hozó konfliktus tovább élezhetné a feszültséget az elnök és belföldi ellenzéke között.

Jöhetnek konkrét szankciók is, amiket nehéz megjósolni, de ezeknek inkább szimbolikus jelentőségük volna. „Az általános politikai légkör megváltozása sokkal súlyosabb, mint bármilyen konkrét szankció" – mondta Sz. Bíró. A világpolitikában ugyanis Obama ígéretének megfelelően elszigetelődés kezdődhetne, „ahol csak lehet, ott jóval barátságtalanabb légkör fogadná Moszkvát, és ez a kapcsolatok minden dimenzióját, politikait és gazdaságit egyaránt érintene."

2014. március 3.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Trump ukránokkal akarta megismételni, amit az oroszokkal megcsinált

Trump szokásos módon boszorkányüldözést emleget, de az ügy kirobbanása után tartott első sajtótájékoztatóján szokatlanul megszeppent, visszafogott >

Tovább

WP: A NATO-nak ideje megválni Törökországtól

A Nyugatnak meg kell határoznia: a NATO sima biztonsági szerveződés, vagy pedig a tagoknak egyben igazodniuk >

Tovább

A nemzetközi sajtó von der Leyen esélyeiről

Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak >

Tovább

Lendvai: a csúcsjelölti rendszer igazából nem demokratikus

Weber cseppet sem tett volna jót a Bizottságnak, hiszen 2010 óta pátyolgatta Orbánt és lehetővé tette, >

Tovább

Nem rossz, de nem is az igazi

Von der Leyen hatalmas meglepetés, rá senki sem gondolt volna előzőleg Juncker utódjaként. Róla Németországban úgy >

Tovább

Bohócorr

Kezdettől látszott, hogy egy bohóc, de mostanra a saját karikatúrájává vált. Donald Trump oszakai ámokfutásán már >

Tovább

Palotaforradalom a Néppártban

Timmermans-szal szemben nagy az ellenállás az új tagállamok között. Ám ha mégis ő futna be, nos, >

Tovább

Putyin pechje

Tény, hogy a demokrácia egy ideje sok helyütt gyengül, de ez gyorsan változhat, ha az egyre >

Tovább

A nyugati gátlástalanság találkozása a közel-keleti gátlástalansággal

„Kelet-Európában is tanácsos lenne megtanulni: fehérházi perspektívából a térség sem ér többet egy messzi porfészeknél, melyre >

Tovább

Ha nem Weber, akkor ki?

Egyre több hír jön arról, hogy Merkel hiába próbálta keresztülnyomni Webert. Macron kezdettől fogva ellenezte, hogy >

Tovább

Weber helyett Timmermans?

Úgy hírlik, hogy fájdalomdíjként a bajor vezető az Európai Parlament élére kerülne. Ez viszont megnövelné a >

Tovább

Putyin: a liberalizmus ideje lejárt

Nem túl hízelgően nyilatkozott a szexuális sokszínűségről sem, mivel az szerint elhalványítja a lakosság döntő hányadának >

Tovább