Csemege a múltunkból

Az alábbiakban egy több mint három negyed századdal ezelőtt írt levelet adunk át a kedves naplo.org olvasónak, abban a reményben, hogy hasonló következtetéseket von le, mint az említett honlap szerkesztői. Ezek pedig a következőek: nem lehet felhőtlen a kapcsolat egy magát függetlennek tekintő lap (újabban médium) és a politika között. Mondhatnók ez a kapcsolat természetellenes, hiszen a „partnerek” céljai ellentmondanak egymásnak. A mindenkori (helyi, kisebbségi, országos, nemzetközi) politika célja a hatalom megszerzése, a becsületes újságírásé a közvélemény szolgálata. Ez a kettő, az esetek legtöbbjében, kizárja egymást.

A politikának nincs szüksége független sajtóra, függetlenül attól, hogy hatalmon van, vagy ellenzékben, vagy kisebbségben. Csak a politika céljait kiszolgáló pártsajtó a hithű. Ezért olyan szürke és nem létezik rá példa szerte e világon, hogy olvasottságot, hallgatottságot, nézettséget hozna. A szolgalelkűségnek ez az ára.

A lentebb közétett levelet és dolgozatot Fenyves Ferenc, a Bácsmegyei Napló (majd csak Napló) alapító főszerkesztője írta 1933-ban D. Várady Imrének, az akkori Magyar Párt egyik vezetőjének. Hogy miért neki, az kiolvasható Fenyves soraiból: őt tartotta érdemesnek arra a pártvezetőségből, akit érdemes megkeresni.

A páratlan kordokumentumot, a nagyapa hagyatékából  Dr. Várady Tibor, egyetemi tanár jutatta el a naplo.org-nak. Eredeti helyesírással tesszük közzé.

2009. november 7.

Politika és genetika

Saját bölcsőmet kamaszként láttam vi­szont. Olajzöldre volt festve, és nem lát­szott már rajta, hány apró emberpalánta randított bele az évek során. Nem tudni, ki mennyit ordított benne, kit hogyan ringat­tak, kit fordítottak ki belőle. Szülőhelye­men azonban sokan mondhatják az én egykori bölcsőmre, hogy az övéké (is) volt.

2009. szeptember 12.

Egy tüntetés képei

Talán az angol rendőrrel, a bobbyval kellene kezde­ni, akinek még fegyvere sincs. Vagy a pázsittal, amit kétszáz éven át kell kitartóan öntözni és akkor bizto­san sűrű és szép zöld lesz. Olyan, mint a demokrácia; csak hagyni kell és kihajt, megerősödik saját magától is, ha locsolás közben le nem tiporják.

2009. augusztus 12.

Honvágy

Az ottaniak szívesen emlékeznek ránk, mai vagy néhai vajdasági magyarokra. Visszavárnak bennünket, nem csak a pénzünkért. Különös. Őket is honvágy gyötri. Pedig nem jártak még nálunk. Igaz, mindig viszünk nekik ajándékba szegedi magyar téli szalámit.

2009. július 30.

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből:

2009. szeptember 30.

Egy nyilas ritka embersége

Mikor Nádjával összeházasodtunk, azt többévi ismeretség előzte meg, sokat tudtam a családjáról, meg volt is már némi tapasztalatom a házaséletből. Így semmi okom sem lett volna különösebb izgalomra, idegességre, mikor megbeszéltük, hogy az apja születésnapján meglátogatjuk őket. Első látogatás.

2009. augusztus 17.

Gatyamadzag-induló

– Jól jegyezzétek meg édes fiaim! Én a valagammal többet tettem a magyar kultúráért, mint a nagy névrokonom, és hasonmásom minden beszédével, érdemrendjével és diplomácia erőfeszítésével együtt.

2009. augusztus 4.

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé.

A dörgedelmes dokumentum több mint fél évszázados, de akár ma is írhatták volna.

2009. július 8.