Ma Tamás, Péter névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
A Vatikán 166. sz. közleménye
Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >
A hűséges Hachiko története
Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >
Hogyan szaporodnak a rendőrök?
Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >
Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt
Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >
Okosabb vagy, mint egy ötödikes?
– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >
A fasiszták zászlaja alatt
A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >
Motivált zsírégetés
Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >
Úrvezetők Kínában
A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >
Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról
Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >
Mosdók a világ minden tájáról
A leleményesség határtalan. >
Balla László esete Tito marsallal
Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >
Távol Nigériától
Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >
(V)ámokfutás (trumpizmusok)
Előre a múltba: Kezdődhet a kereskedelmi világháború
Előfordulhat, hogy mire ezek a sorok megjelennek, az amerikai elnök jól kialussza magát, vagy lenyugtatják az Oscar-díjak, és az egész vám-mánia feledésbe merül. De az is lehet, hogy a hollywoodi gálán elhangzó élcelődés úgy felidegesíti, hogy még a külföldi filmstúdiókra is vámot vet ki. Kampányígéretekkel kezdődött, mosógép- és napelemvámok beígérésével folytatódott, de Donald Trump igazi (v)ámokfutása múlt csütörtökön teljesedett ki, amikor váratlanul bejelentette a büntetővámokat: 25 százalék a külföldi acélra, 10 százalék az alumíniumra. Ha az elnök sarlatán, jöhet még egy rakás vám! Purger Tibor (Szabad Magyar Szó):
Érdemes felidézni az ámokfutó szótári jelentését: „Dühében, izgatott, ingerlékeny állapotában erőszakosan és szinte beszámíthatatlanul viselkedő (személy).” És valóban így történt, hiszen az azt megelőző napok folyamán egyre feketébb felhők gomolyogtak a Fehér Ház fölött az oroszokkal való összejátszás vizsgálatából fakadó vádemelések formájában. Ráadásul az elnök legbizalmasabb női segédje is éppen szerdán mondott csütörtököt. Egyesek szerint Trump egyenesen felindulásból bökte ki a „hídpénzt”.
Félretéve a tréfát, ha Trump valóban bevezeti az új vámokat, azzal kiengedi a palackból a kereskedelmi háború szellemét – és a következmények beláthatatlanok lehetnek. Noha saját pártjának vezetői, de a közgazdászok legnagyobb hányada szerint is egyáltalán nem azok, hanem nagyon is sejthetők: ellenvámok, külkereskedelmi perek, drágulás, infláció, további munkahelyveszteségek – és így tovább.
Trumpnak minderről nyilvánvalóan fogalma sincs, mint ahogy arra sem gondolt, kit is büntet valójában a büntetővám. Beszédeiben mindig Kínát emlegeti mint megbüntetendő csaló kereskedő felet, ám a két fémtermék amerikai importjában Kína csak a messzi tizedik helyen áll, kevesebb, mint 3,5 százalékkal. A legtöbb importacél, az összesnek több mint fele, hat USA-szövetségestől érkezik: Kanadából, Dél-Koreából, Mexikóból, Brazíliából, Németországból és Japánból.
Az amerikai munkásosztály – saját bázisa! – legalább annyira megsínylené a dolgot, mint a külső „ellenség”. Megdrágulna minden, amihez acél meg alumínium kell – és ez a gazdaság jelentős részét érinti, a gépkocsiktól az alumíniumkannákban árult sörig meg üdítőkig. És akkor még nem is beszéltünk a dollár erősödéséről, az amerikai kivitel csökkenéséről – a bűvös kör nemcsak bezárulhat, hanem egyszersmind végeláthatatlan spirálissá kerekedhet, aminek vámháborún túl valódi háború is lehet a vége. Gondoljunk csak a múlt század húszas éveire, amikor a bezárkózás a második világháborúhoz vezetett.
Trumpnak azonban, amikor sebtében összerántotta az alumínium- meg az acélipar mágnásait, csak a nagy bemondásokon járhatott az esze:
„Az emberek nem is sejtik, milyen rosszul bántak hazánkkal idegen országok meg azok, akik bennünket képviseltek és fogalmuk sem volt. Vagy ha volt, akkor szégyelljék magukat, mert tönkretették acéliparunkat, tönkretették alumíniumiparunkat, és hogy őszinte legyek, más iparágakat is.”
Amerika és a világ döbbenten nézte a bizarr értekezletet, amelyen az elnök sorra kérdezgette az említett fémipari vezetőket hogy „ugye támogatják a vámokat, ugye ezt tartják a jó megoldásnak”. Naná, hogy bólogattak az urak. Rajtuk kívül azonban csak három Trump-munkatárs lobbizott a vámok mellett: Robert Lighthizer, aki acélipari(!) ügyvédből lett az elnök kereskedelmi főmegbízottja; Peter Navarro, az újonnan kitalált Országos Kereskedelmi Tanács igazgatója, aki professzorként német- és Kínaellenes protekcionista könyveket írt; valamint Wilbur Ross kereskedelmi miniszter, aki a Rothschild-cég csődtanácsosi vezetőjeként harminc évvel ezelőtt megmentette Trumpot a kaszinócsődtől. Az utóbbi ügyletben részt vett Carl Icahn is, az elnök régi haverja, aki egy nappal a vámbejelentés előtt 30 millió dollárnyi részvényt adott el – amelyek másnap hatalmasat zuhantak a tőzsdén. Jobb helyeken az ilyesmit bennfentes információn alapuló csalásnak hívják és börtön jár érte.
Trumpot szemmel láthatólag nem érdekelte, hogy a vámok ellen lobbizott Jim Mattis védelmi miniszter és Gary Cohn, az Országos Gazdasági Tanács igazgatója, sőt az utóbbi lemondással is fenyegetőzött. A tőzsde másnap megadta saját válaszát újabb kétnapos csinos csusszanással. Ki emlékszik már arra – legalábbis Trump szavazói közül –, hogy a kampány során hódolatuk tárgya még azzal bírálta elődjét, hogy „az állam nem választhatja ki, melyik iparágat hozza előnybe”.
De nemcsak a szakértők, hanem a Kongresszus republikánus vezetői is elszörnyedve nézték a váratlan bejelentést. Nyilván tovább szörnyedtek, amikor az Európai Unió bejelentette, hogy ellenvámok következnek, elsősorban a burbon (amerikai whiskey), a Harley-Davidsont és a Levi’s farmernadrágokat megcélozva. A fura szelekció nem véletlen: a legjobb burbont Kentuckyban érlelik, a Szenátus republikánus munkaelnökének államában. A motorkerékpárok hazája Wisconsin, sőt egészen pontosan a Képviselőház elnökének, Paul Ryannak a választói kerülete. A kétpárti nyomás érdekében célozhatták meg San Franciscót is, Nancy Pelosi kisebbségi vezető kerületét – ahol a Levi Strauss cég székel.
Trump és csapatának tudatlanságára mi sem jellemzőbb, mint hogy Kanada valójában több amerikai acélt importál, mint amennyit az USA-ba exportál – és máris megtorlást helyezett kilátásba. Az ellenvámok sorozata azonban nem az egyetlen intézkedés, amire az USA számíthat: az Európai Unió, Kína, Brazília és mások a Világkereskedelmi Szervezethez fordulhatnak, amelyiknek a dolga elbírálni a nemzetközi kereskedelmi viszályokat. Máris folyik néhány ilyen ügy a Trump-kormányzat politikája ellen.
A ki nem számított, ostoba intézkedés legveszélyesebb következménye azonban az, hogy a Trumpisztánná süllyedő Egyesült Államok, a globális együttműködés egyre több szabályát elvetve, a tisztességes nemzetközi egymás mellett élés rendszerét aknázza alá. Trump (v)ámokfutása nemcsak azt a világkereskedelmi rendszert semmisíti meg, amelyet éppen az USA hozott létre – nem mellékesen saját hasznára – a második világháború után, hanem a jog és a kötelező viselkedési normák egyre szélesebb körű elvetésére serkenti a vetélytársakat és a szövetségeseket egyaránt. A sötét múltba térhetünk vissza, ha újra eluralkodik a mindenki mindenki ellen szelleme.
Következő cikk: Úgy kell nekünk a katasztrófaközpont, mint egy falat kenyér!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Európa Oroszország támadásai alatt áll, és kérdés, miért nem tesz ezek ellen
Ezt a kérdést teszi fel a Politico amerikai portál európai kiadásában. „Egy ideje az orosz titkosszolgálatok agresszív akcióit >
A Monroe-elv és ami ebből következett
A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >
Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre
A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >
Még Trump sem állhat a törvény felett
Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >
Európa új frontvonalai
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >
A szaudi-iráni megállapodásról
Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >
Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia
Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >
Léggömb, vagy csak egy lufi?
Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >
Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre
A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >
Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével
Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >
Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?
Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >
Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be
Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >