2019. augusztus 21. Szerda
Ma Sámuel, Hajna, Piusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Emberi- és nemzeti kisebbségjogi napló

„A szerbiai hatalom nem tiszteli a törvényeket”

Bozóki Antal
Bozóki Antal

Az oknyomozó újságírás nehezebb helyzetbe fog kerülni. De oknyomozó újságírás létezett az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény meghozatala előtt is, és ezután is megmarad – mondta Sejdinović és hozzátette: sok személyt, köztük számos újságírót is közellenséggé nyilvánítottak, és úgy tűnik, csak egy jel hiányzik, hogy leszámoljanak velünk. Bozóki Antal:

Február 19.

„A szerbiai hatalom nem tiszteli a törvényeket”

Szerbiában a hatalom nem tartja tiszteletben a törvényeket – jelentette ki Rodoljub Šabić, a közérdekű információk és a személyi adatvédelem biztosa.

– Az gyakorolja hatalmat, aki megnyerte a választásokat, és ez teljesen legitim. De a választásokon való győzelem senkit sem hatalmaz fel, hogy megszegje a törvényeket. A politikai akarat csak a törvényhozáskor érhető tetten. Értelmetlen azt mondani, hogy nincs politikai akarat a törvények végrehajtására, mert akkor ez azt jelenti, hogy a törvények megszegésére megvan a szándék – jelentette ki Šabić Újvidéken, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) székházában megtartott, A nyilvánosságnak jogában áll elhallgatni elnevezésű rendezvényen, amit a Peščanik és a Vajdasági Újságírók Független Egyesülete szervezett, Hollandia belgrádi nagykövetségének támogatásával.

Šabić szavai szerint sok mindent, amit az állam és a polgárok érdekében kellene tenni, azt a pártérdekek érvényesítésére használják.

– Ha a választási kampányok során különböző adatbázisok kerülnek elő, akkor teljesen logikus azt feltételezni, hogy azokat más célra is felhasználják, és ez minden esetben visszaélés – mutatott rá az adatvédelmi biztos és hozzátette: bizonyos intézmények semmibe veszik az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvényt.

A rendezvényen Nenad Sejdinović, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnöke úgy fogalmazott, hogy meglehetősen biztos abban, hogy Šabić távozásával összeomlik az adatvédelmi biztos intézménye, hasonlóan ahhoz, ahogyan ez az ombudsman intézményével is megtörtént (Saša Janković 2017. február 7-i lemondása után – B. A.).

– Az oknyomozó újságírás nehezebb helyzetbe fog kerülni. De oknyomozó újságírás létezett az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló törvény meghozatala előtt is, és ezután is megmarad – mondta Sejdinović és hozzátette: sok személyt, köztük számos újságírót is közellenséggé nyilvánítottak, és úgy tűnik, csak egy jel hiányzik, hogy leszámoljanak velünk.

Sejdinović emlékeztetett, hogy a 23. EU-s csatlakozási fejezet (amelybe az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok is tartoznak – B. A.) fő tárgyalópartnere Čedomir Backović, az igazságügyi miniszter segédje, akit annak idején a Vajdasági Ügyvédi Kamara méltatlannak nyilvánított az ügyvédi munkára, miután belekeveredett egy kocsmai verekedésbe.

Hihetetlenül erős szimbolikája van annak, hogy egy ilyen embert bíztak meg, hogy a legfontosabb csatlakozási fejezetről tárgyaljon. Az ilyen üzenet nem vezet semmi jóra – véli Sejdinović.

Šabić és Sejdinović meglátásai hűen tükrözik a szerbiai állapotokat és elég sötét képet vetítenek előre. Ezekhez csak annyit lehet hozzáfűzni, hogy az emberi és a nemzeti kisebbségi jogok területére is érvényesek.

Február 21.

„Önkéntes lemondás”?

Az Elektronikus Médiumokat Szabályozó Testület (REM) figyelmeztetésben részesítette a Pannon Rádió és Televíziót (Szabadka Age Mamužić utca 11/III.) Erre azért került sor, mert a Pannon „megváltoztatta a tulajdonosi viszonyokat anélkül, hogy ahhoz a REM előzetes belegyezését kérte volna” – közli a Magyar Szó.

– A fent említett eset arra vonatkozik, amikor az egyik alapító előzetes bejelentés nélkül, önként lemond alapítói tagságáról, amit a Pannónia Alapítvány nem tudott egyeztetni a médiahatósággal – fűzte hozzá magyarázatként a napilap.

A hírt a Magyar Szó – mivel a REM kötelezte az Alapítványt, hogy a határozatban megfogalmazott határozatot hozza nyilvánosságra – az újvidéki oldalon, szinte elrejtve közölte. Az viszont már nem tartotta fontosnak tudtul adni, hogy a Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség [Agencija za privredne registre – APR] 2017. szeptember 20-i (БЗФ 313/2017) határozata szerint Varga László, az alapítók egyike lépett ki a társaságból.

A Gazdasági Nyilvántartási Ügynökség (APR) adatai szerint a Pannónia Alapítvány (08851026) jelenlegi alapítói (és a Pannon RTV/Rádió tulajdonosai is):

1. Gábrity Molnár Irén; 2. Korhecz Tamás; 3. Deli Andor; 4. Szilágyi Dorottya; 5. Jeges Zoltán; 6. a Magyar Nemzeti Tanács; 7. a Református Keresztyén Egyház, Bácsfeketehegy; 8. a Jedinstvo mađarske manjine [Concordia Minoritatis Hungaricae – CMH?], 9. a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Szabadka; 10. a Szabadkai Egyházmegye, Szabadka; 11. az Ágostai hitvallású Evangélikus egyház Szerbiában, Szabadka és  12. a Szekeres László Alapítvány, Szabadka

Az APR azonban nem közli, hogy ki milyen arányban (rész)tulajdonos, és hogy mekkora most az Alapítvány értéke.

A Goran Petrović, a REM alelnöke által aláírt 2018. január 29-i, 05-2262/17/18-3 számú határozatából azt is megtudjuk, hogy a 2005. november 10-én megalakult Pannónia Alapítvány 2017. március 09-én hasonló vétséget követett el, amikor ugyanúgy tulajdonosi változásra került sor. Ekkor lépett ugyanis a tulajdonosok közé a Szerbiai Református Keresztyén Egyház, a „Jedinstvo mađarske manjine” [Concordia Minoritatis Hungaricae – CMH?], Szabadka, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Szabadkai Egyházmegye, az Ágostai hitvallású Evangélikus egyház Szerbiában és a Szekeres László Alapítvány. (Az Igazgató Bizottság elnöke Kern Csaba.)

Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) volt alelnöke és köztársasági képviselője, vélhetően a párttal való szakítás miatt lépett ki a Pannon TV alapítói közül.  A „lemondás” – a Magyar Szó magyarázta szerint – „önkéntes” volt. Ebből azonban még nem egyértelmű, hogy mi lett Vargának az időközben rendkívül felértékelődött – többnyire magyarországi juttatások/támogatások által – tulajdonosi részének a sorsa? Kinek a javára mondott le, és milyen feltételekkel? Milyen arányban részes a többi tulajdonos és milyen értéke van ennek most? Mennyivel lettek – anyaországi pénzekből – gazdagabbak az alapítók?

Február 22.

„Figyelemmel kíséri”…

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) alelnöke, köztársasági képviselő – egyébként helyesen – fontosnak tartotta „ismét felhívni a figyelmet az ukrán oktatási törvény visszásságaira” és kiállni a kárpátaljai magyarság anya nyelvhasználati jogaiért.

– Azzal kapcsolatban, hogy az anyaország határain kívül élő magyarság sorában Szerbia milyen pozíciót tölt be az anyanyelvű oktatásra való jog mértékével és minőségével kapcsolatban, a VMSZ alelnöke kiemelte: a többi országhoz viszonyítva a vajdasági magyarság helyzete meglehetősen jó. A szerbiai jogi keret jó, viszont folyamatosan figyelemmel kell kísérni a különleges eseteket, amilyenek például a kis létszámú tagozatok vagy a helyi igények – magyarázta Kovács Elvira, hozzátéve: „Mi abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a Magyar Nemzeti Tanács folyamatosan figyelemmel kíséri ezeket a kérdéseket, ugyanúgy, mint az illetékes tartományi titkárság vagy az oktatási minisztériumban tisztséget betöltő államtitkárunk. A szerb kormánnyal és a Szerb Haladó Párttal fenntartott kiváló együttműködésnek és viszonynak köszönhetően a folyamatosan csökkenő diákszám ellenére is sikerült megóvnunk a kis létszámú tagozatokat.”

A képviselő asszony – úgy tűnik – nem túl jól tájékozott ebben a témakörben (sem). Nem csak az ukrajnai, de a vajdasági magyar oktatás is problémákkal terhes.

A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének (VMPE) 2017. december 9-én megtartott évi közgyűlésén elfogadott a „Vajdasági oktatási gondok” c. dokumentumban ugyanis ez olvasható:

„A kis létszámú magyar tannyelvű osztályok megnyitásával, illetve folyamatos működésével kapcsolatban a Szerb Köztársaság Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztériuma (a továbbiakban Minisztérium) időről időre bizonytalanságban tartja a diákokat és szülőket. A 2017/18-as tanév kezdete előtt 13 magyar tannyelvű középiskolai szakot szüntetett be.” A beszüntetett szakokat a VMPE tételesen is felsorolja.

A magyar nyelvű középiskolai tanszakok megszüntetése mellett számos más probléma is van a magyar nyelvű oktatás területén, mint például az elavult tankönyvek használata, hogy az egyes tankönyvek „szerb nyelvből történt fordítása nem felel meg a nyelvi követelményeknek”, hogy  Szentmihályon (a képviselő asszony lakóhelyén)  tavaly (2016-ban – B. A.) átadták az iskola tornatermét, de még most sem használhatják komoly tervezési hibák miatt”, hogy „az ötödik osztályos magyar tanulók számára csak november közepén juttatták el az iskolákba a naplót”, hogy fűtési gondok miatt november 21. és december 11. között szünetelt a tanítás a tordai általános iskolában (ami miatt senkit nem vontak felelősségre), és hogy az utóbbi iskolával kapcsolatban feledésbe merült az MNT 16/2011 számú (2011. április 5-i) határozata az önállósulásról,[11] stb.

A VMPE „követeli, hogy Oktatási, Tudományos és Technológiai Fejlesztési Minisztérium biztosítson egyenrangú feltételeket a nemzeti kisebbségi nyelveken folyó oktatás számára, tartsa tiszteletben a szerzett jogok intézményét, valamint biztosítsa az oktatási intézmények zavartalan működéséhez szükséges anyagai, műszaki és egyéb feltételeket”.

Képviselő asszony szíveskedjék előbb tájékozódni és csak utána nyilatkozni! A tanügyet nem elég „figyelemmel kísérni”, hanem – ha már „szerencsés helyzetben vagyunk” – az észlelt problémákat meg is kell oldani! Vagy Önöknek ettől fontosabb „a Szerb Haladó Párttal (SNS) fenntartott kiváló együttműködés és viszony”?

 

2018. március 4.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az MNT mikor illetékes, és mikor nem?

Nem az a probléma, hogy Birkózóakadémia létesül, hanem, hogy az MNT nem az illetékességi körével összhangban, >

Tovább

Álmomban sem gondoltam volna...

De mit mondjon az elszegényedett kisember, akinek a gyerekei azokban az években külföldre menekültek, ő pedig >

Tovább

De mily lángot is gyújthassunk, amit el nem oltana ez a szél?

Az Új Symposion munkatársai, szerkesztői az utóbbi időben sokat nyilatkoztak, főleg saját érdemeikről, még a kocsmázások >

Tovább

Nincs szó

Amikor „kurvaanyázok”, nem is rájuk gondolok! Hanem mindazokra, akik úgy vélik, hogy kizárólagos, kirekesztő eszmék, faji >

Tovább

Nem ismerem a magyar vidéket...

Az elvándorló magyar értelmiségiek nagy része jobban kötődik a Vajdasághoz, többek között a szerb kultúrához is, >

Tovább

Egy csókoltatás népies diplomáciája

Persze a fővadász és főnöke még biztonságban van, jól bélelt bundákban és terepjárókkal járnak ők vadászni, >

Tovább

Ólomévek

Az egyik napról a másikra, meséli Tolnai, a hatalom jó és rossz fiúkra osztott fel bennünket. >

Tovább

„Út a keresztény szabadság korszakába”?

A haladó VMSZ képviselőinek tusványosi – minden valós elemzést és politikai meglátást nélkülöző – felszólalásai is >

Tovább

Száz év vendégszeretet

Hiszen mi másról is tanúskodik majd a száz esztendővel utánunk élőknek Jinglak Sinavatra egykori thaiföldi miniszterelnök-asszony >

Tovább

Az úri Magyarország visszatérése

A pesti centralizmus maga alá gyűrte a felvidéki autonómia eszméjét. Amig a Felvidék Csehszlovákiához tartozott, kívánatos >

Tovább

A demokráciákat a szavazófülkékben verik szét

Évtizedeken át reménykedtem a demokráciában, most belátom, hogy az autoriter rendszerekhez szabad választásokkal kikövezett út vezet. >

Tovább

A kisebbségek pápája is...

Elismerem, hogy a pokolba vezető út is hamis keresztekkel van szegélyezve, ám ezúttal nem a pártpapokra, >

Tovább