2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

In memoriam: Orosz Ibolya

Kolleganőnk halála alkalmából részleteket közlünk egy, négy évvel ezelőtt készült , a Hét Napban megjelent interjújából

Félszegen és meghatódva készültem a találkozásra. Mit is kérdezhet egy tanítvány a mesterétől? Mit kérdezhetek egy olyan embertől, aki 35 éve ismer, s akivel 35 évig osztoztunk jóban-rosszban? S akinek mindezt a 35 évet köszönhetem, mert hiszen ő volt az, aki „lelki szemei”-vel annak idején felfedezett és az újságírás útján elindított... Aki úgy tanított, hogy sohasem okított — hanem példát mutatott: szakmaiságból, emberi magatartásból, közösségért való odaadásból... Aki kéznél volt, ha kérdésem adódott, és meghallgatott, ha épp panaszkodnom kellett... És aki... De hagyjuk. Megköszönni a múltat úgysem lehet. (A hála, mondaná, hálátlan dolog.) A jelen pedig már egészen másról szól...

* Az Én köszönöm, Júlia c. írásodban nagyjából már válaszoltál az első (lehetséges) kérdésemre, ami így hangzott volna: egy újságíró számára mi az életmű? És most játszadozhatunk is a szavakkal: az élet(e) maga a mű — vagy a mű(ve) az élete?

— Az újságírás volt az életem. Mégis az újságírás művelésén a hangsúly. Tenni a dolgomat a lelkiismeretem és a legjobb tudásom szerint, szívvel-lélekkel. A lelkiismeret azt is megköveteli, hogy naprakészen tájékozott legyen az ember, sokat olvasson, szakirodalmat is forgasson a kezében, ha azt egy-egy téma körüljárása megkívánja. Igyekezzen nyitott lenni, s lehetőleg előítéletek nélkül nézni a világot. Miközben az újságírói lét egybefolyik a magánélettel — az éppen aktuális téma otthon, krumplihámozás közben is foglalkoztatja az embert, azt nem lehet a szerkesztőségben letenni, és otthagyni. Ráadásul folyamatról beszélünk, ami az esetemben negyven év. Fizikai lehetetlenség négy évtizeden át száz fokon égni. Nos, ha mindezek ismeretében játszunk a szavakkal, akkor azt mondhatom: nyilván van jó néhány vezércikk, jegyzet, kommentár, riport és portré, amely megüti a mű, a maradandó mű kívánt mértékét. A többi, amit letettem a főszerkesztői asztalra, legfeljebb jó, korrekt vagy éppen derekas munka volt, esetleg szakmai szinten teljesített feladatnak minősülhet. Az utóbbiakból lehetett a több, amelyeket ugyanúgy vállalni kell, és vállalok is. Az újságírásban a szó elszáll, a tévés képfelvétel elillan, de az írás megmarad.

* Meg lehet az újságírást tanulni? Ha igen, hogyan, kitől? Te kitől mit lestél el? Ha nem, akkor miért nem?

— Nemcsak megtanulni lehet, hanem meg is kell tanulni. Szerencsére ma erre számos lehetőség van: kurzusok, szakképzések, egyetemen választható szakok, egyetemi karok. A mi időnkben intézményes képzés még nem létezett. A kollégáktól kellett ellesni a tudnivalókat, tőlük megtanulni. Burkus Vali nénit választottam mesteremnek. Hasonló volt az érdeklődési körünk és világlátásunk. Tetszett, hogy fütyül a konvenciókra, hogy életvidám, örökifjú, szeret csipkelődni, s ebben önmagát sem kíméli. És ami legalább ennyire fontos volt: tőle próbáltam ellesni, hogyan tud helytállni ezen a pályán az ember lánya, ha otthon a gyereke várja, de főznie, mosnia és takarítania is kell. Helytállni és versenybe szállni hétről hétre Németh János, Miskolczi József és Kopeczky Csaba kollégáimmal, akiknek megadatott, hogy csak a munkájukkal foglalkozzanak. Sokat tanultam Mirnics Zsuzsának a Dolgozók hetilapban megjelent írásaiból — olyan újságíró szerettem volna lenni, mint ő. De a 7 Napból Petkovics Kálmán főszerkesztőnek, Brenner Jánosnak és Mészáros Zakariásnak is sokat köszönhetek. Petkovics Kálmán a mai látványkonyhák stílusában szerkesztette a lapot — a fiatal újságírók gyűrűjében. Méricskélt, ollóval szabta darabokra a nyomdai levonatokat, majd beragasztotta őket az adott oldalra az előző heti számból. Közben ciceróméterét görbítgetve kimérten le-föl járkált, és csöndes derűvel, élvezettel védte ki az ifjú titánok heves kardcsapásait. Vitatkoztunk vele az élet dolgairól, újságírásról, politikáról, jelenségekről, aktuális ügyekről... Azt tanultuk meg tőle, hogy az éremnek mindig két oldala, de éle is van. És az sem mindegy, hogy azt az érmet milyen szögből nézzük, milyen megvilágításban figyeljük — nem ugyanazt látjuk.  

 * Milyen (ős)lény az újságíró? Főleg, milyen a jó újságíró? Vagy ez egy kiválasztott „kasztrendszer”? És milyen egy jó újság? Egy jó szerkesztő? Egy jó szerkesztőség?

— Milyen a jó újságíró? Tőmondatban válaszolok: aki egyéniség. Én őket olvasom, a hiteles embereket szeretem. Akár Szabadkán vagy Újvidéken élnek, akár Budapesten, Belgrádban vagy Zágrábban. A milyen a jó újság kérdésébe ne mélyedjünk bele, hiszen a példányszám alapján a bulvársajtó viszi el a pálmát L. A jó szerkesztő nyilván az, aki csapatot képes maga köré építeni, és a munkatársaiból a lehető legjobbat tudja kihozni... (...)

MOLNÁR KREKITY Olga/Hét Nap

2013.3.20

 

2017. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A PÁRTPOLITIKAI LABDA VISSZAPATTANT AZ ÚJVIDÉKI EGYETEMEN

Az egész Újvidéki Egyetem és az univerzitási autonómia szellemiségének meggyalázása zajlik Madić rektor mandátuma és vezetése >

Tovább

„Hol tart a kisebbségvédelmi keretegyezmény megvalósulása”?

Az MNT bábelnöke azt sem említette, hogy a legfrissebb népszámlálás szerint tíz év alatt Szerbiában 70.000 >

Tovább

A tájékoztatás és a nézők megalázása!

Az ilyenfajta (propaganda) tájékoztatás a VMSZ és a vele hatalmi koalícióban lévő nacionalista Szerb Haladó Párt >

Tovább

El nem képzelt riport

Az eset azért is érthetetlen, mert attól, hogy kilenc író felolvas maximum ötven embernek, még a >

Tovább

Újhold

Hazafelé láttam ám, hogy nemigen látom a felkelő holdat, csak a vékony karimáját, a sejtelmes kiflit: >

Tovább

Politikai fikuszok (kirakat)találkozója

Képtelenség elvárni, hogy Juhász és Žigmanov most majd „felülvizsgálják és összefoglalják” a nemzeti tanácsokról szóló törvény >

Tovább

A Mirdita esete a rendőrséggel

Történt ugyanis, hogy az előző nap vagy 150 szélsőjobbos demonstrált a másnapra tervezett rendezvény színtere előtt, >

Tovább

Vučić „szerb világot” épít – a VMSZ „stratégiai partnere”!

A négyszemközti találkozók arra utalnak, hogy a junior pártvezér ilyen tekintetben is apja önkényuralkodói nyomdokain halad, >

Tovább

A nemzeti kisebbségek Európa árvái lettek

Utána a helybeliek népviseletben néptáncokat lejtenek és népdalokat énekelnek, hogy bebizonyosodjon milyen hűségesen őrzik a nemzeti >

Tovább

Politikai pornográfia: a VMSZ kiszolgálja a Fideszt és a SNS-t is!

A helyzethez illő közösségfelmérő elemzés és vita helyett az értelmiségi húzóerőt vesztett párt szimpla fogáshoz folyamodott: >

Tovább

Egy lapra feltenni mindent

Jó volna, ha a balliberális tábor azon része, amelyik épp csak kannibalizmussal nem vádolta meg Magyar >

Tovább

A XXI. századi nemzeti identitással vívódó magyar társadalom

Nem érzem magam beavatottnak, hogy bekapcsolódjak a kaotikus értelmezési káoszba, csak tűnődöm, hogyan kommentálná ezeket az >

Tovább