2024. április 19. péntek
Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

A Vatikán 166. sz. közleménye

Ma tették közé a Szentszék állásfoglalását. >

Tovább

A hűséges Hachiko története

Hachiko 1923 novemberében látta meg a napvilágot Japánban, Odate városában. Alig két hónapos volt, amikor >

Tovább

Hogyan szaporodnak a rendőrök?

Dublinban elszabadult egy rendőrségi ló. Utóbb a termetes állatból előtört a párzási ösztön, és majdnem >

Tovább

Amerika felfedezése annak köszönhető, hogy Kolumbusz nőtlen volt

Kolumbusz Kristóf kizárólag azért fedezhette fel Amerikát, mert nőtlen volt – jelenti kanadai tudósítónk. Tudniillik ha >

Tovább

A fasiszták zászlaja alatt

A fasiszták zászlaja alatt1 A filozófus bevásárolt és már majdnem hazaért a lakásába. Fényes nappal, Budapest szívében. >

Tovább

Okosabb vagy, mint egy ötödikes?

– Budapest melyik európai ország fővárosa? – így hangzott az amerikai iskolákban a harmadikos földrajz tananyagnak >

Tovább

Motivált zsírégetés

Végre egy szellemes hirdetés a reklámok sivárságában: >

Tovább

Úrvezetők Kínában

A felvételek gyűjteménye gyakorlatilag egyetlen sarkon készült. >

Tovább

Előkerült az egyik legijesztőbb felvétel a Japánt sújtó szökőárról

Néhány napja tűnt fel a videómegosztókon a döbbenetes amatőr felvétel. >

Tovább

Mosdók a világ minden tájáról

A leleményesség határtalan. >

Tovább

Balla László esete Tito marsallal

Balla László* mérnök, a szabadkai Műszaki Iskola igazgatója, neves sportoló, Szabadka város díszpolgára, az egykori Jugoszlávia >

Tovább

Távol Nigériától

Közel tíz éve, amikor először jártam Nigériában, ellenállhatatlanul magával ragadott a földrész gyönyörűsége. Megismerni egy másik, >

Tovább

Napi ajánló

Trump felszámolta az USA vezető szerepét a világban

Amint az USA kiszáll a klímamegállapodásból, – amiről Washington egyelőre lebegteti a végső döntést – Kína nyilván be fog jelentkezni, hogy itt is a világ vezető hatalmának adja el magát.

Donald Trump amerikai elnök a – máris történelminek minősített – május végi G7-csúcson két nap alatt felszámolta az Egyesült Államok vezető szerepét a nyugati világban. Az előtte megtartott NATO-csúcson nyújtott teljesítményével együtt az olaszországi Taorminában sikerült meggyőznie nyugati szövetségeseit, hogy alkalmatlan a világ ipari nagyhatalmai által alkotott szövetség vezetésére.

A Trump okozta sokk olyan erős, az alkalmatlanságáról kialakult meggyőződés olyan mély, hogy – a nem éppen felületes és elhamarkodott megnyilatkozásairól ismert – Angela Merkel német kancellár egy hétvégi választási rendezvényen már egyenesen kijelentette: „azok az idők, amikor feltétlenül másokra (értsd: USA) hagyatkozhattunk, egy kicsit odébb vannak”. ……”Nekünk európaiaknak ténylegesen saját kezünkbe kell venni a sorsunkat”.

Európánál távolabb tekintve: Kína már a februári davosi világgazdasági fórumon bejelentette igényét a „protekcionista” Egyesült Államok helyett a világ vezető gazdasági hatalmának pozíciójára, amit az USA-nál nagyobb GDP-jével is indokolt. Amint az USA kiszáll a klímamegállapodásból, – amiről Washington egyelőre lebegteti a végső döntést – Kína nyilván be fog jelentkezni, hogy itt is a világ vezető hatalmának adja el magát. (...)

Miután – már a G7-csúcson is kiderült – a klímamegállapodás kérdésében az USA végzetesen elszigetelte magát összes szövetségesétől, teljesen nyilvánvaló, hogy a világ maradék része, mindenek előtt az EU, Kanada vagy Japán a kínaiak mellé fog állni az Egyesült Államokkal szemben. És akkor érdekes lesz újraértelmezni Trump szlogenjét arról, hogy „America firs” – elmélkednek német elemzők.

Hogy jót is mondjunk: a NATO-csúcson megerősítést nyert az egység az Iszlám Állam és általában a terrorizmus elleni harcban és Trump már szót sem ejtett a NATO felszámolásáról. A G-7-eknek sikerült elfogadtatni egy kompromisszumos javaslatot, ami valahogyan mégiscsak hitet tett a világkereskedelem szabadsága mellett a protekcionizmussal szemben. Nagyok azonban az ellentétek az USA és a szövetségesek között a bevándorláspolitika és a klímapolitika terén. A migrációs kérdésben Trump arroganciája odáig ment, hogy meg sem hallgatta az erre vonatkozó olasz határozattervezetet, látványosan oda sem figyel az olasz felszólalásra.

A klímakérdésben azonban világossá vált: amennyiben az amerikai elnök enged a lobbisták nyomásának, és kilép a klímamegállapodásból, nagyjából az egész világgal találja magát szemben. A szövetségesek azt is értésére adták, hogy nem retorikai, hanem valós gazdasági következményei lenének egy ilyen lépésnek. A francia elnök már meg is lebegtette, hogy az országába irányuló importban hátrányos megkülönböztetést fognak elszenvedni azok a vállalatok, amelyek olyan országból szállítanak Franciaországba, amely nem tartja be a klímamegállapodást.

Mindaz, ami május végén a G-7-csúcson történt – jó és rossz is – legalább annyiban értékelhető pozitívnek, hogy a július elejei hamburgi G-20-csúcs előtt sok mindenen túl vagyunk már. Nem állítható, hogy ennél már csak jobb lehet, de az sem, hogy megint mindent elölről kell kezdeni, mert új amerikai elnök van. Addigra valószínűleg többet fogunk tudni a végleges amerikai pozíciókról és magáról Trumpról is. Legalább azt, hogy ő lesz-e – és ha igen – akkor vajon meddig az Egyesült Államok egyik legócskább elnöke.

(Zsebesi Zsolt, Amerikai Népszava)

 

2017. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A Monroe-elv és ami ebből következett

A gyakorlatban azonban a hidegháború viszonyai között, a szovjet és kommunista fenyegetés nyomásában a nemzetbiztonságát fenyegetőnek >

Tovább

Izrael nem alapozhatja politikai stratégiáját a megkérdőjelezhetetlen katonai erőre

A palesztinokhoz fűződő viszonyt egy évtizeden át a jobboldal szabta meg, ám felsült vele. A hadsereg >

Tovább

Még Trump sem állhat a törvény felett

Őt is megilleti persze a tisztességes tárgyalás és az ártatlanság vélelme. Ám nem szabad semmiféle kiváltságot >

Tovább

Európa új frontvonalai

Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatónője szerint új határok alakulnak ki Európában, mert a háború bebizonyította, hogy >

Tovább

A szaudi-iráni megállapodásról

Persze, van még egy ismerős ismeretlen ebben s közel-keleti egyenletben, aki nem is olyan háttérszereplő, különösen, >

Tovább

Putyin határtalan étvágya – Moldova, Koszovó és Bosznia

Moszkva meg akarja buktatni a kisinyovi kormányt, hogy az ország orosz befolyás alá kerüljön, és ezzel >

Tovább

Léggömb, vagy csak egy lufi?

Az aligha új, hogy két állam kémkedik egymás ellen, amióta világ a világ, ez az egyik >

Tovább

Az olasz miniszterelnök jobb, mint a híre

A Die Welt korábbi főszerkesztője nem ért egyet azokkal, akik félreverik a vészharangot az olasz miniszterelnök >

Tovább

Mi a gond a kínai lakosság csökkenésével

Paul Krugman kétségbe vonja a hivatalos kínai adatokat, mármint hogy tavaly váratlanul fogyni kezdett a lélekszám, >

Tovább

Netanjahu Izrael legnagyobb ellensége, miért nem száll vele szembe a Nyugat?

Hiszen a keményen jobbos vallási koalíció nekimegy a polgári szabadságjogoknak, külföldön pedig megbízhatatlan partnernek ígérkezik. Netanjahu >

Tovább

Ha Putyin belebukik a kalandba, egy jó ideig káosz áll be

Viszont kiaknázhatja Magyarország, Lengyelország és Románia, hogy megkaparintson olyan tartományokat, amelyekről 1919 és 45 között volt >

Tovább

Babiš nyomul az elnökségért

A megosztó populista milliárdos, Andrej Babiš nyomul az elnökségért a választás tegnap kezdődött és ma záruló >

Tovább