2021. december 5. vasárnap
Ma Vilma, Ünige, Csaba, Sebőrella névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Délvidéki / vajdasági magyar pártok és 2017

„Én az ilyen mézes-mázas szavakat demagógiának hívom, hiszen az ígéretek nem tartalmaznak semmi konkrétumot, ami miatt nem tekinthetők sem projekteknek, sem pedig megvalósítandó terveknek.” Balla Lajos (Szabad Magyar Szó):

(…) Papíron több délvidéki / vajdasági magyar politikai szervezet létezik (VMSZ, VMDP, VMDK, MRM – igaz, 2014 óta felfüggesztette a tevékenységét –, MEP és MM) azonban nagyon vérszegényre sikeredett a 2017-es esztendő köszöntése, egyedül a VMSZ jelentetett meg egy közhelyes üdvözletet (benne semmi arról, hogy 2017-ben mit is kívánnak a nemzeti közösségünknek), a többiek nem tartották fontosnak, hogy véget ért a 2016-os év. Nagy valószínűséggel az volt a legfőbb ok, hogy újhold december 29-én volt, nem pedig Szilveszter napján, így nem lehetett ráfogni, hogy az aznapi kívánságok biztosan valóra válnak (különösen akkor, ha még aprópénzt is csörget az érintett a zsebében).

Egyetlenegy megnyilatkozás, mégpedig Pásztor István évértékelője foglalkozik a közeljövővel, de nézzük meg, mi módon.

„… Újra kell építeni a vajdasági magyar közösséget…”

„… A Magyar Kormánynak köszönhetően soha nem látott lehetőségek állnak a rendelkezésre, amelyek Vajdaság és Szerbia fejlődését is egyaránt segítik. Csak közös erővel lehet előrehaladni. A széthúzás nem visz előre…”

„Egymásba kapaszkodva, közösen kell újraépíteni a közösségünket és megszilárdítani a bizalmat. El kell takarítani azokat a romokat, amit az elmúlt másfél évben mások hagytak maguk után…”

„… hiszen 2017-ben a Magyar Kormány jóvoltából a Prosperitati Alapítvány újonnan kiírt pályázatainak pénzelésére mintegy százmillió eurós hitelkeret áll rendelkezésre…” „… Ezenfelül egy 53,5 millió euró értékű vissza nem térítendő kölcsön is elérhető lesz…”

„2017-ben a több tartományi jelentőségű és kistérségi fejlesztés is megvalósulhat”

„A következő év küzdelmes lesz a magyar közösség és Szerbia számára, de a párt továbbra is kiveszi majd a részét az ország kormányzásának terheiből…”

Lehet, hogy nem mindenki ért velem egyet, mivel én az ilyen mézes-mázas szavakat demagógiának hívom, hiszen az ígéretek nem tartalmaznak semmi konkrétumot, ami miatt nem tekinthetők sem projekteknek, sem pedig megvalósítandó terveknek.

 

(…) Valamik, amelyek közül egyik biztosan, a másik valószínűen bekövetkezik

2017-ben új vagy régi-új államfőt kap Szerbia. Áprilisban voksolunk a köztársasági elnök személyére, de egyre valószínűbb, hogy ugyanakkor rendkívüli parlamenti választások is lesznek.

Nekünk mindezt a VMSZ elnökének kijelentése tükrében kell megvizsgálnunk. Mit is mondott Pásztor István?

Arra a kérdésre, hogy Tomislav Nikolić jó elnök-e, Pásztor azt mondta: „A vajdasági magyarok számára ő jó elnöke Szerbiának”

Nézzük a közelmúlt történéseit, Tomislav Nikolić milyen tettekkel bizonyította Pásztor állítását? Tények Tomislav Nikolić eddigi életútjából:

– Az általános és a szakközépiskola befejeztével a belgrádi Jogi Egyetemre iratkozott, de képtelen volt azt befejezni, így visszatért szülővárosába, ahol a Kommunális Közvállalat igazgatója lett (a rossznyelvek állítása szerint sírásói munkát végzett). Követendő példa a magyarok számára, ha valaki nem is fejezi be főiskolát vagy egyetemet, mégis képes lehet akár igazgató is lenni.

– 1991-ben a Népi Radikális Párt alelnöke volt, majd 1992-ben, miután egyesültek a Népi Megújhodási Mozgalomból kivált személyekkel, létrehozták a Szerb Radikális Pártot, annak elnöke dr. Vojislav Šešelj lett, helyettesének (a párt alelnökének) pedig megválasztották Tomislav Nikolićot. Ebben az időben szerb önkéntesként harcolt Horvátországban, Vukovárnál, amire mind a mai napig büszke. Mi ebből a tanulság a magyarok számára? (Egy ideig) ki kell tartani az elveid mellett, ha kell, fegyverrel is harcolj érte (egyesek szerint még az 1991- és 1992-es délvidéki magyar háborúellenes mozgalmakat is felül kellene vizsgálni és mindjárt elfogadhatók leszünk a mai és leendő szerb elnök számára)!

– A főnöke mellett állt, nagyban bólogatott, később pedig ő maga is elismételte annak beszédét: „Amikor deportáljuk a vajdasági kisebbségieket, megmutatjuk, hogy milyen emberségesen bánunk velük. Szépen kikísérjük őket az állomásig, és kapnak szendvicseket az útra. A magyaroknak fejenként egy szendvics jár, mert az ő anyaországuk közel van, a szlovákok kettőt kapnak, mert ők messzebbre fognak menni.” Mi ebből a tanulság? Mi, délvidéki magyarok semmilyen körülmény között sem fogunk éhen halni!

– 1998-ban a Szerb Radikális Párt koalícióra lepett az addigi „esküdt ellenségeivel” a Slobodan Milošević vezette Szerbiai Szocialista Párttal, valamint a Mira Marković (Milošević felesége) által megalapított és vezetett Jugoszláv Egyesült Baloldallal. Meg is kapták a jutalmat, Nikolić a szerb kormány miniszterelnök-helyettese (de nehogy ne legyen elég munkája egy évvel később megszerezte még kis-Jugoszlávia miniszterelnök-helyettesi posztját is, Vučić (a jelenlegi kormányfő) pedig tájékoztatási miniszterré vált. Látjátok délvidéki magyarok, mit jelent pragmatikus politikusnak lenni?

– A rendszer (látszólagos) változása, azaz 2000 októbere után csak néhány évig voltak ezek az emberek ellenzékben. Miután Vojislav Šešelj 2003-ban Hágába került, Nikolić már Szerbia (persze, időközben kis-Jugoszlávia és az azt követő Szerbia-Montenegró Államszövetség is a történelem szemétdombján kötött ki) Népképviselőházának elnökévé választották (az is volt összesen öt napig), majd Šešelj leghűségesebb híveit maga köré gyűjtve létrehozta a Szerb Haladó Pártot. Talán egy közmondás mondja el számunkra, miért is megfelelő részünkre ez az államelnök: Jó tettért jót ne várj!

– 2012-ben bekövetkezett a visszarendeződés, Nikolićot megválasztották államelnöknek, majd az pedig SZHP a szocialistákkal együtt kormányozott négy évig, mígnem 2016-ban a csúcsra értek, nem kellettek a szocialisták, de a demokratikus voltukat azzal bizonyították, bevonták az SZSZP-t és a VMSZ-t is a hatalomba, ez pedig elég ok az államfő-jelölt támogatására.

– Államelnöksége alatt felejthetetlen kijelentéseket tett, bizonyítva hozzá(nem)értését. De két másik tette a legmaradandóbb, ezek közül az egyik: (ismét a rossznyelvek szerint) egy magán egyetemen három hónap alatt befejezte a négy éves közgazdasági egyetemet, majd szinte néhány nappal később megszerezte a mesterfokozatot. Kijelentette, hogy készül a doktorátus megszerzésére is. A másik valódi unikum, habár az államfői tisztséggel összeférhetetlen a gazdasági tevékenység folytatása, ez idő alatt beindult a Tomina rakija (Tómó pálinkája) nagyüzemi gyártása, ezt követően pedig – nagy valószínűséggel azért, hogy a megszorítások miatt ne kelljen pénzt költeni ajándékokra – állami jelképekkel illetett palackokban diplomáciai ajándékokként forgalmazták. Igaz, elfelejtettek jóváhagyást kérni az állami jelképek használatára, a forgalmazó pedig off-shore cég, amelyet a Virgin-szigeteken jegyezték be, mégis példaértékű számunkra, hogyan kell minden körülmény között talpon maradni!

Még egy szervezet nyilatkozott az elnökjelöltséggel, mégpedig a Magyar Mozgalom. Ez így kezdődik: „A Magyar Mozgalom üdvözli Saša Janković polgári jogvédő bejelentését, mely szerint jelöltetni kívánja magát Szerbia köztársasági elnökének tisztségére.” Úgy hiszem, a többit szükségtelen közölni, hiszen, ha átmesélem, akkor is érthető lesz, ő az, akit nem párt vagy pártok összefogása, hanem a civil szervezetek, azaz az egyszerű emberek ajánlanak jelöltnek. Sajnos, Szerbiában nem nagyon értékelik, hogy ombudsmanként becsülettel végezte a munkáját, emellett pedig nevéhez nem fűződik semmiféle botrány, azaz, ami a fejlett demokráciájú államokban erénynek számít, itt, minálunk csakis hátrány lehet.

Nem írtam semmit a várható parlamenti választásokról, mert nem kívánom találgatásokkal untatni az olvasókat. Nemsokára úgyis minden kiderül!

2017. január 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Közelségek, távolságok

De az az ádáz kizárólagosság, ami évek óta dúl körös-körül, a szüntelen fenekedés a határon túli >

Tovább

Vitatott szobor

A VMSZ megalkuvó, a magyar közösséget több esetben is megalázó politikájának része, hogy az SNS-t mindenben >

Tovább

Az antifasizmus szerbiai módra

Erre azért is kénytelen vagyok utalni, mert az elmúlt években egyre több fasiszta jelvényt látok Újvidéken >

Tovább

„Megveszem az unokáimnak ezt a csokoládégyárat!”

Annyi bizonyos, hogy a vállalat székhelye átkerült Belgrádba, csak a gyárcsarnokok maradtak Szabadkán. A tulajdonosa és >

Tovább

Lenin álma helyett Sztálin valósága

Közvetlen környezetemben is tapasztaltam, hogy a kisebb vagy a nagyobb ortodox pártfunkcionáriusok minden belső vívódás nélkül >

Tovább

Kihalófélben levő kentaur

Jugoszlávia nincs többé, ám a „jugoszféra” kulturális tere ma is izgalmas, bár nyilvánvaló, hogy ez a >

Tovább

Nincs részarányos foglalkoztatás!

Ökrész Rozália parlementi felszólalása egyenesen botrányos. Nem, hogy számon kérte volna az illetékesektől, hogy a foglalkoztatásban >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók (2.)

A KJI konferenciájáról szóló riport közlése a Vajdasági RTV Napjaink c. november 22-ei műsorának végén nem >

Tovább

A mi papunk

 „Itt nyugszik a cigány Matyi” – ez volt a sírfelirat. Ez a nagyapám sírkövére köpött szöveg >

Tovább

Sajtószabadság-akadályozók

Hajnal Jenő és az MNT Tájékoztatási Bizottsága 2019. február 28-án el is utasította az új szerbiai >

Tovább

Méregből kábítószer

Az unoka útja annak a partizán komisszárnak a lányához vezet, aki a nagyapa kínszenvedéseit is okozza. >

Tovább

A Magyar Mozgalom azonnali tájékoztatást követel

A sajtót és a lakosokat sem hívta meg Pásztor Bálint a NIS-szel szervezett értekezletre a palicsi >

Tovább