2019. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Pezsgő és lőfegyver

Végel László
Végel László

Az egyik hírportára pillantva tudomásul veszem a boldogító bejelentést, hogy a VMSz a Szerb Haladó Párt jelöltjét fogja támogatni a közelgő elnökválasztáson. Négy évvel ezelőtt felháborodtam volna, ma csak legyintek. Ha a tagságnak ez a szíve vágya, akkor nem állok útjába. Végel László Közéleti naplójából:

Késő délután csalódottan búcsúzik tőlünk az esztendő. Újvidéken valamennyivel kevesebb a durrogás. A szerbiai politikusok búcsúztatják az évet, és árdrágítással járó aranykort ígérnek. Már ezen sem bosszankodok. A város is kiábrándult a reményekből, az ígéretekből, a nacionalizmusból, a pacifizmusból, a demokráciából, a multikulturalizmusból, a közéletből, jogállamból, a kultúrából. Egy eldugott hír: a strasbourgi bíróság kimondta, Mišković, a legnagyobb szerb oligarcha ártatlan. Pedig mekkora volt a csinnadratta.  A tömeg majdnem a vállára emelte Aleksandar Vučićot, a korrupció sárkányával szembeszálló mesebeli hőst.  A másik oligarcha Bogoljub Karić is ártatlan, diadalmasan visszatért Oroszországból, ahol eddig menekült státust élvezett.  Újvidék olyan lett, mint a partra vetett hal. Hazatérve néhány ismerősömnek boldog újesztendőt kívánok, úgy látom, a legtöbben otthon, családi körben ünnepelnek, ha ünnepnek lehet nevezni ezt a napot. Anikóval elkövetjük a hibát, felkattintjuk a tévét. Egyik műsor rosszabb, mint a másik. A tereken sztárénekesek szórakoztatják a népet – bizonyára jó pénzért. A városatyáknak valamivel bizonyítani kell. Az egyik hírportára pillantva tudomásul veszem a boldogító bejelentést, hogy a VMSz a Szerb Haladó Párt jelöltjét fogja támogatni a közelgő elnökválasztáson. Négy évvel ezelőtt felháborodtam volna, ma csak legyintek. Ha a tagságnak ez a szíve vágya, akkor nem állok útjába. Ezen az úton már azt sem tudjuk, hogy ünnepeljük vagy gyászoljuk a Trianont. Budapest felé kandikálva gyászolunk, Belgrádra függesztve szemünket viszont ünneplünk. De ez már nem hír, manapság csak a terrorakciókra kíváncsi a nép. Az M1 tévé baljós üzeneteket sugall. Köln veszélyben! Berlin veszélyben! Csak Budapesten örömteli az élet, a pezsgősüveggel hadonászó turisták lelkesen ecsetelik a főváros szépségét. Váltogatom a csatornákat, az európai fővárosokban rendkívüli biztonsági intézkedések léptek életbe. Lehet, hogy ez idővel megszokottá válik, a jövőben így fogunk élni, mint 2016 szilveszterén. A rendőrök a lőfegyvereken tartják a kezüket, miközben durrognak a pezsgősüvegek. Éjfél előtt fut be a hír: Isztambulban terrorakció. 39 halott és 69 sebesült.  Angela Merkel német kancellár asszony viszont higgadt és megfontolt. Arra figyelmeztet, hogy egy nagy nemzet nem engedheti meg, hogy a terroristák határozzák meg az életét. A demokrácia mégis erősebb, bizonygatja. Végre akad egy politikus aki a terrorizmus nevében nem sinkófálja el a demokráciát. „Szabadok vagyunk, humánusak és nyitottak”, mondja, s arra is figyelmeztet, hogy ne ámítsuk magunkat, miszerint „boldog jövőt a nemzeti külön út” jelenti.

 

 

2017. január 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Az árulás testi kényszere

Vajon gyávaság-e vészhelyzetben futni, menekülni, félni? Vajon Magda, ha őrzi, vállalja a zsidó identitást, több esélye >

Tovább

Balkáni egzotikum vagy Európa nyitott sebe

Miljenko Jergović boszniai horvát író egyik interjújában pontosan megfogalmazta miről is van szó. Úgy érzi, írja, >

Tovább

Egy magyar közösség leépítése

Ceterum cense (vagyis: egyébként úgy vélem): A Helyi Közösség Tanácsácsnak – a művelődési és egyéb szórakozási >

Tovább

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább