2019. november 22. péntek
Ma Cecília, Filemon névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Beginning of a beautiful friendship?

Pressburger Csaba
Pressburger Csaba

A Jobbik egyszerűen nem lehet opció a Magyar Mozgalom számára. Ennél azért finnyásabbnak kell lenni még akkor is, ha egyébként a hatalom meg- vagy visszaszerzése érdekében sok mindenre képesek a politikusok. Pressburger Csaba (Autonómia):

Mi következik abból, hogy a Magyar Mozgalom „elnöki szintű” tárgyalásokat folytatott a magyarországi Jobbikkal?

Időről időre föllángol Magyarországon a vita, amelynek az alapkérdése így hangzik: vajon szabad-e szóba állni szélsőjobboldali elemekkel? Amennyiben a Jobbik Magyarországért Mozgalmat szélsőjobboldali pártnak tekintjük, akkor kimondható, hogy a politikai nyilvánosságon belüli, szinte egyöntetű vélemény szerint a fenti kérdésre adott válasz: igen.

Az igen melletti érvek sokrétűek: kezdve attól, hogy a Jobbik a 2013-ban kezdődött ún. cukikampányától számítva retorikájában sokat változott, egészen odáig, hogy a vitába szállás hatékonyabb fegyver, mint az elzárkózás, ignorálás. A pillanatnyilag harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező Jobbik képviselői ott ülnek a parlamentben, felszólalnak, parlamenti bizottságok munkájában vesznek részt, politikai vitaműsorokban szerepelnek, és nem jellemző, hogy ténykedésüket bojkott övezné.

Azonban más kérdés az együttműködésre vonatkozó. A Jobbikot (egyelőre) nem tekinti partnerének egyetlen magyarországi parlamenti párt sem, de határon túli partnerszervezetekről sem tudunk, ha nem számítjuk az immár több mint két éve a hibernáció állapotában leledző Magyar Remény Mozgalmat. Sőt, még az európai szélsőjobb vezető figurájának tekintett Marine Le Pen se vette be őket a csapatba.

Mi következik abból, hogy a minap „elnöki szintű találkozó” jött létre a Magyar Mozgalom és a Jobbik között? Egyelőre semmi. A „kapcsolatfelvétel kezdeményezése” ugyan határeset – valahol a „szóba állás” és az „együttműködés” között félúton –, ám az MM-nek jó alibije van: „még az áprilisi választásokat követően fordult tájékoztató és kapcsolatfelvételt kezdeményező levéllel valamennyi magyarországi parlamenti tényezőhöz” (a szerző kiemelése). Vagyis: mindazokkal kezdeményeztek találkozót, akik a magyar szavazók akaratából mandátumhoz jutottak a törvényhozásban, és a Jobbik volt az első ezen pártok közül, amely reagált a kezdeményezésre. Ez eddig még védhető is.

A kérdés az, hogy lesz-e, lehet-e folytatása ennek a történetnek a Jobbik vonatkozásában.

Az MM megalakulása és különösen a számára felemás eredménnyel végződött választások óta kétségbeesetten próbálja pozícionálni magát a magyarországi hatalmi körökben – nem túl nagy sikerrel.

A Fidesz szinte egyáltalán nem vesz tudomást az MM létezéséről, amit a mozgalomban eddig sztoikusan tűrtek, ám az, hogy a legutóbbi MÁÉRT ülésére sem kaptak meghívást, betette a kiskaput. Méltánytalannak, példátlannak és károsnak nevezik a magyar kormány viszonyulását; ezek kemény szavak, amelyek azt sejtetik, hogy rövidtávon immár nem reménykednek a Fidesz-partnerségben.

Van rá példa, Szlovákiában és Romániában egyaránt, hogy egy magyar kisebbségi érdekeket (is) felvállaló formáció képes fennmaradni a magyar kormány hathatós támogatása nélkül is, ám mind a Híd-Most, mind az RMDSZ rendelkezik olyan többlettel, amivel az MM nem: ez az egyik esetében a vegyes jelleg (a Híd nem csak a magyar nemzetiségűek szavazataira számíthat), míg a másik esetben a vajdaságiénál sokkal nagyobb magyar szavazótábor.

Az MM, ha a Fidesz segítő jobbjára végleg keresztet vetett, két dolgot tehet: a vegyes jelleget erősíti (kiszélesíti tartományi szintre, amit Szabadkán Maglai Jenő vezetésével megkezdett), vagy erősíti a kapcsolatokat a Fidesz egyetlen komolyabb vetélytársával, illetve akár jövőbeni koalíciós partnerével, a Jobbikkal.

A kettő kizárja egymást, hiszen a Jobbiknak rendkívül rossz a híre azokban a szerb választói körökben, amelyekre az MM esetleg támaszkodhatna.

De nem kívánom folytatni hideg fejjel, hamis pragmatizmussal az elemzést, hogy mit hozhatna az egyik és mit a másik választás, mi az, ami elveszne a réven, de esetleg megtérülne a vámon. Nem. A Jobbikkal való együttműködés – cukisodás ide, retorikai fordulat oda – teljes mértékben elfogadhatatlan kell hogy legyen minden, magára valamit is adó párt(szerű képződmény), illetve demokratikus érzelmű személy számára. A Jobbik egy pillanatra sem tagadta meg antiszemita, neonáci, kirekesztő, militarista szervezetekhez való (múltbéli?) kötődéseit.

A Jobbik egyszerűen nem lehet opció a Magyar Mozgalom számára. Ennél azért finnyásabbnak kell lenni még akkor is, ha egyébként a hatalom meg- vagy visszaszerzése érdekében sok mindenre képesek a politikusok.

 

2016. december 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Ez nem a miénk, mi itt megszállók vagyunk

Ebben a faluban, a templom előtt volt a gyülekezés. A parancsnokunk azt ígérte, hogy végre jöhetünk >

Tovább

Szeretettel a Vajdaságból: itt a harmadik orosz megszállás, de ennek most örülnek

Ám, mint azt jól tudjuk, semmi sem tart örökké, és minden jónak vége szakad egyszer. Megbízható >

Tovább

Egy dél-bácskai tartalékos katona története

Talán az volt a szerencsénk, hogy amikor már egy jó ideje meneteltünk, az egyik szerb tartalékos >

Tovább

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább