2020. június 5. péntek
Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Szeptember – az új főszerkesztők hava

Éljen a vajdmagyar sajtószabadság! Avagy az MNT ülése előtti vidám sorok

Bódis Gábor
Bódis Gábor

De most már tudjuk, minden másképp lesz: Mártánk reggel megkérdezi a véleményét Ildikótól, magáévá teszi, utána meg az egész szerkesztőség.

Már többször is megírtuk, hogy felemás fejcsere akció zajlik a Magyar Nemzeti Tanács által működtetett írott médiában. Magyarul a Magyar Szóban és a Hét Napban. A két igazgatót is (újra) kinevezik (Ökrész Rozália és László Edit), de maradjunk a kaptafánál, vagyis a főszerkesztőknél.

Leíratott már az is, hogy a Hét Napban három jelentkező volt: az eddigi főszerkesztő Tomek Viktor, a helyettese Tóth Lívia és a szintén szerkesztőségbeli Talpai Lóránt. A szerkesztőség, miután az MNT Tájékoztatási Bizottsága szavazattöbbséggel Talpait részesítette előnyben, Tomek és Tóth visszalépett. Egyrészt már az is bátorságnak számít, hogy a szerkesztőség vállalt egy ilyen (ugyan semmire sem kötelező) belső megmérettetést annak ellenére, hogy korábban ezt a beleszólási jogot megvonták tőlük. Másrészt a szerkesztőség többsége mégis csak jobbnak látta nem ujjat húzni a hatalommal, és a csak félig titkoltan VMSZ-jelölt, Talpai ellen szavazni. Még mindig jobb fűben ülni és magyar rongyot rázni, mint szembemenni a Pásztor/Lovas direktívával. Jöhet a dögunalmas Hét Nap - ismét. Pedig a Tomek/Tóth kettős alatt már valami kis pluralizmus fel-felbukkant.

A jövendő főszerkesztő Talpai Lóránt (művészi neve San Laurentino, elektronikus zenész) az adottságai közé a megbízhatóságot és a függetlenséget is besorolta, igaz, az előbbit az első helyen, az utóbbit az utolsón. „Az anyaországot minden továbbiak nélkül tisztelni, az anyanyelvet minden továbbiak nélkül ápolni, a sorsközösséget pedig minden továbbiak nélkül szolgálni kell.” Ez lesz a Hét Nap új szentháromsága.

Talpai célkitűzései közül kiemeljük: „feltétel nélküli együttműködés a magyar közösséget szolgáló médiumokkal”. Most már csak az a kérdés, hogy ki határozza meg: melyek ezek a médiumok. Izgalmas feladatnak ígérkezik a következő is: „a szerkesztőség belső folyamatainak továbbfejlesztése”. Ember legyen a talpán, aki ezt vállalja és aki megérti, mit is akart a szerző mondani.

A Magyar Szó, mint már többször leírtuk, a simább eset. Nem kell itt több jelölt, győzzön az egyetlen legjobb (Varjú Márta). Kissé csalódottan vettük tudomásul, hogy Csorba Zoltán, a Magyar Szó egykori főszerkesztője szándékozott jelentkezni a pályázatra, majd meggondolta magát. Jó hecc lett volna megtudni, milyen indoklással utasítják el. Erről lemaradtunk.

Varjú Márta a lap „szellemiségét” a liberálisokkal szemben határozta meg (opravdano: a dolgozata írásakor még nem hallhatott szellemi főnöke legújabb ellenségképéről, a nihilistákról), ami különösen fontos egy kisebbségi lap esetében. „…hogy mennyire tekintjük elsődlegesnek a nemzeti közösség sorsát meghatározó témákat azokkal szemben, amelyek a globalizációban és a liberális világszemlélet elterjesztésében látják a legnagyobb áldást, s amikor a kisebbségi jogokért küzdenek, rendszerint megfeledkeznek a nemzeti kisebbségi közösségről.” Imígyen szólt Márta.

A lapszerkesztési feladatok közül talán egy keltette fel a figyelmünket: „a Vélemény rovat interaktívabbá, változatosabbá tétele”. Eddig azt hittük, hogy önálló vélemény csak a Magyarzó Pistike rovatban jelent meg. De most már tudjuk, minden másképp lesz: Mártánk reggel megkérdezi a véleményét Ildikótól, magáévá teszi, utána meg az egész szerkesztőség.

 

 

2016. szeptember 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A haza ment el, mert mi nem mentünk sehova – a Vajdaságtól Szombathelyig

A hatalom által üldözött háborúellenes csoport tagjaként, vajdasági magyar újságíróként, kalandos úton került Magyarországra Komáromi Ákos >

Tovább

Húsz éve (5. rész)

A Bódis-cukrászda történetének zárórészét átengedném Tolnai Ottó barátomnak, akit nemcsak az ihletett meg, hogy a cukrászda >

Tovább

Húsz éve (4. rész)

Közgazdasági bravúrjaimról bárki tudomást szerezhetett, ha elolvasta a Bódis-cukrászdáról szóló eddigi élményfoszlányaimat. Az üzleti partnerek megválasztásában >

Tovább

Amiről nem beszélünk...

A kommunikáció először arról szólt, hogy tragédia előtt állunk, egy hónappal később pedig, hogy minden a >

Tovább

Keresik az ajándékot

Eluralkodtak a minden nagyobb szenvedély nélküli, intelligens, művelt és óvatos szeretők. Megcsodálom őket, ám sajnálom, hogy >

Tovább

Húsz éve (3. rész)

Az ünnepélyes megnyitás után azonnal beütött a ménkű: Bogár Laci és neje (a partnerek) úgy gondolták, >

Tovább

Szerbia nem demokratikus ország

Amennyiben nem lesz biztosíték a szabad és tisztességes választási kampányra, a választások legitimitása elkerülhetetlenül kérdésesé válik. >

Tovább

Szabadulás Trianontól

Nincs más a magyar nacionalizmuson kívül. Csak versengő nacionalizmusok vannak. Két kirekesztő diskurzus verseng egymással: az >

Tovább

Az idegen nő

Az idegen nő egyszerre vonz és taszít. Felcsillant a szemem, amikor Tišma-regényben feltűnt Dornstädter kávéház. Ugyanott >

Tovább

Soknyelvű ország – egynyelvű álom és emlék(mű)

A mesterséges nevek százai azonban bekerültek az Akadémiai Nagylexikonba, emiatt tévelyegnek úttalan utakon a magyar GPS-t >

Tovább

Trianon és a VMSZ

Nem tűnik ki az sem, a Fidesz hogyan tekint arra, hogy stratégiai partnere, a Vajdasági Magyart >

Tovább

Húsz éve (2. rész)

Folytatom a Bódis cukrászda 2.0 történetét. Az első részben arról volt szó, hogy miként került vissza >

Tovább