Ma Márk, Ányos névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Vajdasági magyar-magyar szótár
Remélhetőleg segítségével jobban megértjük egymást. >
“Hálát adunk, hogy Erdély Romániához tartozik”
„Ordítani Kárpátia koncerteken és hullarészegen üvölteni, dögölj meg büdös zsidó.” Ille István ( Kanadai Magyar Hírlap): >
A rikkancs ismét jelenti (18.)
Megőrültem. Ezt már kezdem felfogni, de lehet, hogy csak hülyülök. Tizenöt éve nem engedem Sára lányomnak >
A rikkancs ismét jelenti (22.)
Simor Márton a becsületes neve. 1975-ben született. Szegedi szobrász és tanár. Mivel vallom, hogy az emberiség >
A rikkancs ismét jelenti (12.)
Zsozsó! Őt szinte mindenki így ismeri. Zentai lány, asszony, akinek vadregényes élete valahol mostanság tisztult le. >
A rikkancs ismét jelenti (21.)
Ifjúság Mikor Kolumbusz a zsivajgó partra lépetts követték társai, az ittas tengerészek,szagos szél támadt s lábához hullt >
A rikkancs ismét jelenti (20.)
Mondhatnám azt is, gyerekkori pajtások vagyunk, de ez nem igaz, hisz Robi egy tízessel fiatalabb, és >
A rikkancs ismét jelenti (1.)
Valamelyik nap a múlt héten megcsörren a telefonom, és Árpád közli velem, hogy 19-év után újra >
Újra itt a Napló! - hozzászólások
A Napló újraindulása alkalmából megjelent cikkhez több hozzászólás érkezett. Meggyőződésünk, hogy egyes vélemények tájékozatlanságnól fakadnak. Megpróbáltuk közölni >
A rikkancs ismét jelenti (13.)
Magamnak ezeket a kérdéseket írtam fel. Olyan emlékeztetőnek, miután vasárnap délután rám csörgött: >
Madárdal
Jó magyarnak lenni. Tudom ezt már rég óta, de most szombaton valahogy különösen jó volt, sok >
A rikkancs ismét jelenti (8.)
Ma egy könyvről szeretnék szólni. Ez a gondolat már vagy fél éve érik bennem, de most, >
Napi ajánló
A magyar politikusok kamuznak, az EU-ban nincs döntés a menekültek betelepítéséről
Nem indult a héten jogalkotási eljárás a „kötelező betelepítési rendszerről", ahogyan azt magyar politikusok állították. Halmai Katalin (Brüsszel, Népszabadság):
Rogán Antal szerint például Európai Bizottság szóvivője hétfőn megerősítette, hogy Brüsszel fenntartja a kvótajavaslatait, az Európai Parlament pedig döntést hozott arról, hogy december elsejétől indulhat a bevándorlók kötelező szétosztása Európában. Lázár János pedig arról beszélt egy lakossági fórumon, hogy osztják-szorozzák már az embereket Brüsszelben.
Az EP-képviselők ezen a héten nem is tartanak bizottsági üléseket, a választókerületükben dolgoznak. Ha viszont szigorúan vesszük, a jogalkotás valójában már májusban megkezdődött, amikor az Európai Bizottság letette az asztalra az új menekültügyi szabályokra vonatkozó javaslatát. Döntés viszont erről még nincs. Az Európai Parlamenthez tíz napja került a tervezet, ahol a jelentéstévő, a svéd liberális Cecilia Wikström egyelőre ismerkedik a tartalmával.
Az előterjesztés szerint ha a jövőben egy tagállamra méltánytalanul nagy nyomás nehezedik – mint most Görögországra és Olaszországra –, akkor a többiek átvállalnának tőle menekülteket, illetve az ilyen ügyek elbírálását. Az országok teherbíró képessége határozná meg, hány menedékkérelmet bírálhatnak el. Ha ez a szám hirtelen a másfélszeresére emelkedne, akkor az adott tagállamból egy másikba helyeznék át a menedékkérőket. A rendszerből ideiglenesen ki lehetne maradni, de ez pénzbírságot vonna maga után.
Az eredeti elképzelés szerint a renitens tagállamnak minden egyes elutasított menedékkérő után 250 ezer eurót kellene befizetnie a befogadó ország számlájára. Az új rendelet a dublini rendszer néven ismertté vált jogszabályt váltaná fel, amely szerint a menedékkérőknek a beutazásuk szerinti első államban kell menedékjogot kérniük. Ez az alapelv a jövőben nem változna, viszont kiegészítené a „méltányossági mechanizmus”. A javaslatot a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell hagynia, de nincs kézzelfogható közelségben a döntés. Az EU soros szlovák elnöksége, amely ebben a félévben meghatározza a jogalkotás menetrendjét, nem vette napirendre a dossziét, és nem is nagyon siet vele. Az Európai Parlamenthez pedig nemrég került az ügy.
Májusi beterjesztése óta a tervezetet sokan kritizálták, főként a bírság magas összege miatt. A visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) ilyen formában is ellenzik a kötelező betelepítéseket, és álláspontjukat immár megértőbben fogadják az unió egységén dolgozó Brüsszelben és Berlinben. Az Európai Bizottság szóvivője a minap azt mondta, nem készülnek visszavonni a dublini rendszer reformjára vonatkozó javaslatukat, amelynek végső formáját azonban a kormányok és az EP szabja meg.
Következő cikk: Szeptember – az új főszerkesztők hava
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Fico-kormány átneveli a közmédiát
A populista-nacionalista szlovák kormány neki kezes intézményre akarja lecserélni a közmédiát. Már elfogadta az erre vonatkozó >
Nehogy tragikus hős legyen
Míg a kérdésén gondolkodtam, „Hogy bírod lelkileg ezt a sok valóságot a fejedben?”, ő már válaszolt >
Politikai válság Horvátországban
Paul Lendvai azt írja a horvát választás után, hogy a zágrábi politikában jelenleg minden elképzelhető. Válság >
Veszélyes lehet-e ez az ember Orbán számára?
Nemigen fordul elő, hogy valaki veszélyessé válik Orbán Viktor számára, de most valami megmozdult az országban, >
A szélsőjobb át akarja venni Európát és Meloni mutatja hozzá az utat
Ezt írja Rómából a New York Timesban David Broder, aki nemrégiben könyvet jelentetett meg a mai >
Orbán illúziói a nagyságról
Orbán hiú reményei összeomlottak. A miniszterelnök azt remélte, hogy egy nacionalista, bevándorlás-ellenes, Putyin-párti ellenforradalmat vezethet Európa >
Káoszba fulladt a brüsszeli szélsőjobbos konferencia
A New York Times szerint örül az európai jobboldal, mert brüsszeli tanácskozásukat törölni próbálták. Pedig a >
A Guardian arra szólítja fel Iránt, illetve Izraelt, hogy lépjenek vissza a szakadék széléről
Ellentétük ugyanis nyílt háborúval fenyeget. A világ persze nem tudja, mit szabadítanak el a megtorló akciók, >
Nagy siker lett volna az iráni légitámadás elhárítása?
Roger Boyes, a Times diplomáciai szerkesztője azt elfogadja, hogy újrakeverték a geopolitikai kártyákat. Immár Teherán közvetlenül >
A világ a háború szélén áll
Izraelnek nincs más választása: válaszolnia kell az Iránból indított támadásra – küldi elemzését Izraelből a Daily >
A Közel-Kelet egy olyan, nagy háború küszöbén áll, amelyet senki sem akar
Erre mutat rá David Ignatius, a Washington Post biztonságpolitikai szakírója. A Biden-kormányzat felhasznál minden lehetséges diplomáciai >
Az ember, aki kihívja Orbán Viktort
A kormány elbizonytalanodása kézzel fogható. A kegyelmi ügy keményen eltalálta Orbánékat, annál is inkább, mert a >