2024. július 23. kedd
Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

Napi ajánló

Magyarország inkább meghamisította a kultikus filmet

Angolul: „Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete", a magyar szinkronban pedig: „Louis, maga ugyanolyan szentimentális, mint én". Urbán Csilla– Csepelyi Adrienn (NOL):

Bár sok volt a magyar vonatkozása, a téves szinkron évtizedekre mégis más filmet csinált a Casablancából. Most új fordításban, feliratozva vetítik.

Van egy kultikus film, amelynek az angolul nem tudó magyarok egészen máig nem pontosan ismerték a végét. Sőt, a közepét sem. A szocialista kultúrpolitikusok az igényeknek megfelelően torzítottak a mű háborús üzenetén. Az 1966-os magyar változat tele volt félrefordítással, apróbb elhallgatással, sőt, csúsztatással.

De miért volt erre szükség?

Igazi olvasztótégely volt a németek által hivatalosan meg nem szállt Casablanca: együtt éltek itt marokkóiak, a Vichy-kormányhoz hű tisztviselők, a Szabad Francia Erők mozgalmárai, nácik, amerikaiak és kelet-európai emigránsok. Utóbbiak­ra azt mondhatta a magyar néző, őket ismerjük, ezek mi is lehetnénk. A rendező, Michael Curtiz emigráns volt, és felbukkannak magyar származású színészek is, mint a főpincér Szőke Szakáll vagy az útlevelekkel kereskedő Ugartét alakító Peter Lorre. És mindehhez jön egy igazi – bár kitalált – kelet-európai hős, Victor Laszlo, a magyaros hangzású nevével. Laszlo ellenálló, emiatt koncentrációs táborba zárják, de megszökik. Üldözői szerint egy egész földrészt fel tudna forgatni, földrészen valószínűleg a szabad francia erőket és Charles de Gaulle tábornokot támogató afrikai francia gyarmatokat értették.

A Pearl Harbor előtti napokban, 1941 december elején játszódó – és csak néhány hónappal később forgatott – filmben a második világháború nem csupán egy szerelmi háromszög háttere. Ez komoly feladat elé állította a magyar szinkronos változat elkészítőit. A Casablanca eredetije és az 1966-os, Nagy Vilma készítette magyar szinkronos változat között annyi eltérés van, hogy azt nem lehet egyszerűen fordítói ügyetlenségnek vagy nemtörődömségnek betudni. A casablancai bárban minden, ami elhangzik, politikai értelemmel (is) bír. A film elején a magyar változatban ezt halljuk: „Még alig csöndesült el az első világháború harci zaja, Európában ismét dörögnek a fegyverek. A fasizmus borzalmai elől százezrek menekülnek a tengeren túlra." Ez eredetileg így szól: „A második világháború kezdetén a rab Európában sok szem függött reménykedve vagy lemondóan a szabad Amerikán."

Amellett, hogy magyar változatba becsempészték a fasiszta fenyegetést, kihagyták a szabad Amerikát, így még az is bizonytalan, hogy mit jelent konkrétan, földrajzi értelemben a „tengerentúl". A nyugati szövetségesek népszerűsíté­sét is megpróbálták elkerülni, De Gaulle-t ahol lehetett, kihagyták. Rick egyszer azt kérdezi Louis Renault kapitánytól: „Maga Vichy-párti vagy szabad francia?" Magyarul ez így szólt: „Maga a kormányához vagy a hazájához hű?" Amikor Victor Laszlo belekezd a ­Marseillaise-be, a németekkel cicázó francia lány könnyes szemmel kiáltja: „Vive la France, vive la democratie!" Magyarul ennyit: „Éljen a szabadság!"

A Casablanca magyar vége teljesen más lett, mint az eredeti, annak ellenére, hogy a film a három Oscar-díjának az egyikét (a legjobb rendezőnek és a legjobb filmért járó mellett) éppen a legjobb forgatókönyvért kapta. A reptéri búcsújelenetben a magyar szinkron szerint Victor azt mondja: „Amit tudok, megteszem! Remélem, nem bánja meg, hogy segített!" Az első mondat a magyar néző számára gyakorlatilag értelmetlen marad, mert mit is tesz meg Victor? Az eredetiben ez van: „Isten hozta sorainkban! Tudom, hogy most mi fogunk győzni." Ez a mondat pedig egyértelműen arra utal, hogy Rick, feladta az Egyesült Államok Pearl Harbor előtti külpolitikájára is jellemző attitűdöt, az elhatárolódást a háborútól. Később csak fokozódik a zavar.

Miután Rick lelövi a német tisztet, összekacsint az addig korrupt Renault kapitánnyal, aki bűnpártolásával színt vall és Vichy-vizes palackját a kukába vágja, majd Renault arról beszél, hogy Ricknek el kellene tűnnie. Tud is Brazzaville-ben egy „csöndes" garnizont. Az eredetiben ez „szabad francia", a helységnév pedig sokatmondó. Franciaország német megszállása alatt a kongói Brazzaville volt a szabad francia mozgalom központja.

A film híres utolsó mondata ikonikussá vált, például a Macskajajban is fontos szerepet játszik, a Casablancát csak magyarul nézők számára viszont ismeretlen maradt. Angolul: „Louis, azt hiszem, ez egy gyönyörű barátság kezdete", a magyar szinkronban pedig: „Louis, maga ugyanolyan szentimentális, mint én".

Ezt a megoldást nevezhetnénk frappánsnak is, hiszen Rick és Renault az egész filmben ezzel piszkálják egymást, így koherensnek és jól felépítettnek is hat. Viszont végképp kiheréli a film politikai mondanivalóját. Hiszen nem arról van szó, hogy a szereplők a szerelmi történet giccsességén ironizálnak, hanem biztosítják egymást arról, hogy a jó oldalon állnak. A magyar változatban ez nem volt kimondva, viszont a nézők érzékelték annak az üzenetét, ahogy a két nyugati szövetséges kedélyesen elsétál a német tiszt holttestének eltakarítása után.

2016. szeptember 22.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A márciusi ifjak

Az etnikai és vallási különbségek szemükben semmit sem számítottak. Valamennyien polgárnak, éspedig egyszerre magyar és világpolgárnak >

Tovább

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább