2019. december 7. szombat
Ma Ambrus, Ambrózia névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Tolnai Szabolcs: „Palics a magyar filmek legnagyobb fesztiválja”

Interjú a 22. Palicsi Európai Filmfesztivál programtanácsadójával

Valójában az volt a probléma, és ezt értésemre is adták, hogy az akkori magyar városvezetésnek nem tetszett, hogy nem vagyok a helyi magyar párt tagja. Barkóczi Janka (film.hu):

A Palicsi Európai Filmek Fesztiváljának zárónapján Tolnai Szabolccsal beszélgettünk a fesztivál jelenéről és jövőjéről, a régiós kapcsolatokról, és arról, hogy miért érdekes a kisköltségvetésű madridi science fiction Európának ebben a szegletében.

Filmhu: Hol helyeznéd el a palicsi fesztivált a térség hasonló eseményeihez képest?

Tolnai Szabolcs: Érzékelhetően van bizonyos vetélkedés a régióban működő fesztiválok között, Szarajevó, a belgrádi FEST, vagy éppen Zágráb és Trieszt mind nagyon erősek, a piac tehát elég telített. A mi fesztiválunkat egyértelműen az arculata különbözteti meg a többitől, hiszen, ahogy a neve is mutatja, az európai filmre koncentrál, kifejezetten az európai szellemiséget kívánja képviselni. A program összeállításánál éppen ezért alapvetően az európai erős szerzői filmeket preferáljuk, de fontos az is, hogy a kiválasztott és vetítésre kerülő alkotás képes legyen a közönséggel jól kommunikálni. A hagyományokhoz híven idén is sok elsőfilmes mutatkozik be nálunk, mert azt is különösen fontosnak tartjuk, hogy minél több pályakezdő rendezőnek adjunk lehetőséget.

Filmhu: Milyen irányba fejlődhet tovább az idén már 22 éves fesztivál?

T. Sz.: Ennek a rendezvénynek jó ideje kialakult a koncepciója, amin már nem változtatnánk. Ugyanezt szeretnénk minél magasabb színvonalon folytatni, minél szebben kicsiszolni az apró, de fontos részleteket. A 90-es évek elején, az induláskor, még szó sem volt európai filmfesztiválról, akkoriban lepergett itt minden, amit csak el lehet képzelni. A háborús ország embargós körülményei között már az is nagy teljesítmény volt, hogy filmes eseményt rendezünk. A fesztivál, ahova abban az időben még a kerítésen át ugráltam be, most már szorosan hozzátartozik az életemhez, és mindenkiéhez, aki együtt dolgozott azon, hogy a mai profilja kialakuljon. A közönség jelentős része környékbeli, nagy a vajdasági mozilátogatók száma, de Magyarország déli részéről is sokan átjönnek egy-egy vetítés kedvéért és egyre nagyobb a szélesebb nemzetközi érdeklődés is. A programnak évek óta központi eleme a legfrissebb magyar produkciókat csokorba gyűjtő válogatás. Idén a Liza, a rókatündér, a Délibáb, a Parkoló, a Senki szigete és a Drága Elza is vetítésre került, ezt a szekciót Siflis Zoltán állította össze, de a retrospektív vetítések között szerepelt a Szegénylegények is. A kimutatások szerint a nemzetközi fesztiválok közül a palicsi mutatja be messzemenően a legtöbb magyar filmet, tehát nem túlzás azt mondani, hogy ez jelenleg a magyar filmek legnagyobb fesztiválja. Ehhez képest Magyarországgal nincs komolyabb kapcsolatunk, nem is igazán tudnak rólunk, pedig ezen mindenki hasznára lehetne változtatni.

Filmhu: Mi lehet ennek az oka?

T. Sz.: Néhány éve volt egy próbálkozás arra, mely végül is tőlem eredt, hogy Szegeddel együttműködve bonyolítsuk le a fesztivál egy részét, kössük össze a két várost. Le is ment Szegeden egy program, ami elég jó visszhangra talált. A kezdeményezés aztán mégsem folytatódott, talán rossz volt a politikai pillanat, mi megteremtettük a kapcsolatot, elindítottuk a történetet, de az itteni politikusok nem álltak mögénk. Valójában az volt a probléma, és ezt értésemre is adták, hogy az akkori magyar városvezetésnek nem tetszett, hogy nem vagyok a helyi magyar párt tagja. És egy ilyen fontos nemzetközi kezdeményezés, mely a két ország, a két közösség, és a magyar kisebbség hasznára válhatna, nem jöhet egy outsidertől, egy filmestől. Akkor inkább ne legyen, mondták. Azóta mi is más irányba indultunk el, másfelé halad a fesztivál, új megoldásokat keresünk arra, hogy az értékeinket, kapcsolatainkat építgessük és bővítsük. A rendezvény hátteréről mindenképp el kell mondani, hogy a költségek 70-80%-át a belgrádi kulturális minisztérium, a Vajdasági Tartományi Művelődési Titkárság és Szabadka városa állja, ehhez jön még a magánszponzorok, partnerek és helyi együttműködők támogatása, akik nélkül nem lehetne ezt a hetet ebben a formában lebonyolítani. Úgy gondolom, hogy a jelenlegi koncepció működőképes, a minőséget persze a végtelenségig lehet javítani. Például el tudnék képzelni a játékfilmek mellett egy erős dokumentumfilmes programot is, ami lehetővé tenné, hogy az európai filmet valóban teljes spektrumon mutassuk be, bár Szerbiában több ilyen témájú, igazán színvonalas fesztivál működik, csak Belgrádban ezek közül legalább három. Jó lenne továbbá jövőre a jelenleginél több fiatalt, filmes diákot Palicsra vonzani a fesztivál idejére, akár egy szakmai workshop vagy tábor keretében. Ezzel érdemes lenne foglalkozni, mert szép lehetőség rejlik benne.

Filmhu: Mi a személyes kedvenced az idei programból?

T. Sz.: Alapvetően meghívásos fesztivál vagyunk, viszont mindig szívesen fogadunk javaslatokat, ha valami eljut hozzánk, azt minden körülmények között megnézzük. A nemzetközi versenyprogram összeállításában Petar Mitrić-nek nagy szerepe van, a művészeti igazgató Nikolaj Nikitin. Általában azt keressük, ami az adott pillanatban meghatározó, ami olyan erős vonalat képez, hogy úgy ítéljük, később fontossá válhat az európai filmben. A filmfinanszírozás egész Európában nehéz ügy mostanában, ezért tartjuk kiemelkedőnek például azt a négy-öt rendezőből álló különleges madridi filmes csoportot, akik iszonyú kevés pénzből, szinte támogatás nélkül, de folyamatosan dolgoznak. Ez a néhány ember eltérő konstellációban vesz részt egymás filmjeiben, és Berlintől Locarnoig fontos díjakat hoznak el. Lenyűgöző az esztétikájuk, mert nagyon egyszerűen beszélnek igazán összetett témákról, valahogy mindig megtalálják a módját, hogy celluloidra forgassanak, és a munkáikban közös a bizarr science fiction vonal. A mesterséges intelligencia lehetőségei és veszélyei, az ember és a gép kapcsolata, az idegen lények olyan kurrens témák, amik egyébként is érdekelnek mindenkit, de ezek a munkák mindezt nagyon tiszta, lecsupaszított formában tárgyalják. Ahogy a sajtótájékoztatón is elhangzott, az igazi SF nem a technikára fordítható pénzben, nem a felépített űrhajókban, hanem csakis a fejedben van, hiszen előbb minden ott születik meg, amiből aztán valódi eszköz lehet. Ez különleges és fontos gondolat, ezért örülünk, hogy ezeket a rövid- és játékfilmeket az Underground Spirit szekcióban bemutathattuk.

2016. augusztus 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább

Két bácskai katolikus pap, aki a háború idején Horvátországban szolgált

Egyszer arra lettem figyelmes, hogy az 56-os sorszámú után a 200-valahányas engedély következett. Másnap egy újabb >

Tovább

Nem a tietekért jöttünk, hanem tiértetek! (I. rész)

Lábra se tudott állni, olyan állapotban volt. A vörösmarti egyházközség akkori vezetője, a hatvanegynéhány éves Tűr >

Tovább

„Ej, ráérünk arra még!”?

Előre lemondani a választásokon való részvételről, a megmérettetésről, amikor – a magyarországi október 13-ai választásokhoz hasonlóan >

Tovább

A statisztaszerep bevállalása

Egy végtelenül cinikus álláspont fölvázolása következik a tavasszal esedékes szerbiai választás bojkottjával kapcsolatban, politikai kiskáté formájában. >

Tovább

Kifelé a Machiavelli-fasorból

Az Orbán-rendszer büszke arra, hogy egyetlen megállapodást sem tart be, semmiféle jogi és erkölcsi szabály, se >

Tovább