2021. március 1. hétfő
Ma Albin, Albina, Leonita, Lea névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Kézikönyv nőknek 1955-ből

1955-ben kézikönyvet nyomtattak nőknek, amit háztartástannak neveztek. Néhány tanács következik a kézikönyvből: >

Tovább

Boszorkányperek Németországban

A németországi boszorkányperek jogtörténeti jellemzői A rengeteg ártatlan emberi életet követelő boszorkányperek tipikusan az újkori Európa, méghozzá >

Tovább

Budapesti fotók a harmincas évekből

Frank Csontos gyűjtötte össze a megsárgult fényképeket. Érdemes összevetni, mi változott (vagy nem változott) az eltelt >

Tovább

Fejezetek a vajdasági zsidók történetéből (8.)

MINJÁN – (héber, a. m. szám) 13 éves­nél idősebb férfiakból álló tízfős csoport – ennyi jelenlevőre >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

Boszorkányper Magyarországon

A szegedi boszorkányper 1728/29 „De strigis vero quae non sunt, nulla questio fiat” [1] – olvassuk Kálmán >

Tovább

Kormányrendelet

Dr. Szórád gyűjtéséből származik a kormányrendelet, amelyiknek szöveghű leiratát itt tesszük közzé. A dörgedelmes dokumentum több mint fél >

Tovább

Székely Éva esete a kétféle szemű nyilassal

Székely Éva, a legendás úszóbajnok 85 éves. Életrajza szerint: „Az apukám Erdélyből jött, az anyukám >

Tovább

Budapest, 1936

A svéd közszolgálati tévé archívumában egy több mint hetvenéves, a magyar székesfővárost bemutató turisztikai filmet őriznek. >

Tovább

A porcelán unikornis

A porcelán unikornis az amerikai Keegan Wilcox rendezésében nyerte el a legjobb rövidfilm díjat. >

Tovább

Így kezdődött...

Kicsit megsárgult már... de olvasható még mindig. Nemrég lett nagykorú, tavaly töltötte be a tizennyolcadikat. >

Tovább

A magyarok hullottak, mint a legyek

Amint azt egy korábbi írásunkban már megígértük, az e-novine engedélyével teljes egészében közöljük Bojan Tončić >

Tovább

Napi ajánló

80 éve kezdődött a náci propagandaolimpia

„Zsidóktól hemzseg a magyar olimpiai küldöttek névsora. Sőt a vezetők is legnagyobb részt zsidók. Ne is számítsunk magyar sikerekre Berlinben, bárhogy is hazudja a remélendő sikereket a zsidó sajtó.” Herczeg Márk (444.hu):

1936. augusztus 1-én kezdődött el az első, televízión is közvetített olimpia a Harmadik Birodalom fővárosában.

Bár nagy hangsúlyt kapott a sport is, amihez Leni Riefenstahl Olimpia-filmjei is himnuszt zengtek, a 80 évvel ezelőtti nyári olimpiai játékok inkább a náci propagandáról szóltak.

Plusz az árja felsőbbrendűségre rácáfoló amerikai világsztár, a négy aranyat szerző fekete Jesse Owens és a Führer viszonyáról.

Öt magyar zsidó is aranyérmet szerzett.

Németországot az első világháború után nem hívták meg sem az 1920-as antwerpeni, sem az 1924-es párizsi olimpiára, de a NOB 1927-ben engedett, és Berlint választotta az 1936-os játékok helyszínének, amit 1931-ben véglegesített. Csakhogy 1933-ban hatalomra jutottak a nácik, ezért több ország, főleg az Egyesült Államok bojkottot mérlegelt (de Franklin D. Roosevelt nem foglalt állást). Amikor viszont Adolf Hitler megígérte a „fajok és vallások” szabad részvételét, a nemzetközi közvélemény megnyugodott, és ideiglenesen sikerült egy nyitott, pozitív Németország-képet kialakítani külföldön, utoljára a második világháború végéig.

A nyári olimpia szervezését Joseph Goebbels propagandaminisztériuma látta el, és annyira nemzeti feladatnak tekintették, hogy a sajtóban a „félzsidósága” miatt támadott Theodor Lewaldot, a német szervezőbizottság hivatalos főtitkárát Hitler rendeletileg vette a védelmébe, mondván: a sajtótámadások veszélyeztetik a projektet.

(...) A Führer páholya előtt a felvonuló nemzetek közül a németek mellett az osztrákok, a franciák és a románok is felemelt karral haladtak el, bár a franciák később azt nyilatkozták, hogy az az antik olümpiai üdvözlés volt. Az amerikai atléták viszont nem fordították a fejüket Hitler páholya felé, ezért kifütyülték őket.

A sportversenyekre 49 nemzet érkezett. Új sportágak is kerültek a játékok közé, például a kosárlabda, amit az Egyesült Államok nyert meg, illetve a kajak-kenu, amiben az osztrákok vitték el a legtöbb aranyérmet. Először és utoljára szerepelt az olimpián a főleg Németországban és Ausztriában népszerű mezei, nagy pályás kézilabda, amit focipályán, focikapura játszottak. A 10:6-ra végződő német–osztrák döntőt 100 ezer ember nézte meg. A nácik a legfontosabbnak a focitornát szánták, de Németországot a nyolcaddöntőben 2:0-ra kiejtette Norvégia. Ez volt egyébként az egyetlen focimeccs, amit Hitler végignézett. Voltak művészeti versenyek is építészet, irodalom, zene, festészet és grafika műfajban, ezekben is osztottak érmeket.

A NOB nyomására a nácik garantálták, hogy zsidó sportolók is lehetnek a német olimpiai csapatban, ha elérik a megfelelő kvalifikációs szintet, de ennek a célja is csak az árja felsőbbrendűség propagandája volt. A zsidó sportegyesületeknek nem biztosították a lehetőségeket a felkészülésre, és a zsidó sportolók edzéseit is közvetlenül a válogatóversenyek előtt tartották, hogy fáradtan érkezzenek. Ráadásul a helyszínen SA- és SS-tagok gyakoroltak rájuk nyomást. Egyedül Gretel Bergman magasugró kvalifikált eredményesen, és nem sokkal az olimpia előtt beállította a német csúcsot, de aztán mégsem nevezték a játékokra. A helyét Dora Ratjen foglalta el, aki negyedik helyen végzett, de 1938-ban megbukott, mert kiderült, hogy valójában férfi.

(...) Az 1936-os berlini olimpián a legtöbb aranyérmet, a Német Birodalom szerezte meg: 33-at. A második legeredményesebb csapat az Egyesült Államok lett. A harmadik helyen Magyarország végzett 10 arannyal. Pedig az olimpia előtt egy jobboldali magyar lap (Nemzet Szava) így írt: „Zsidóktól hemzseg a magyar olimpiai küldöttek névsora. Sőt a vezetők is legnagyobb részt zsidók. Ne is számítsunk magyar sikerekre Berlinben, bárhogy is hazudja a remélendő sikereket a zsidó sajtó.” Végül öt zsidó sportoló is aranyéremmel tért haza. Egyébként az újkori olimpiai játékokat kezdeményező és elindító Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyik alapító tagja, a Magyar Olimpiai Bizottság alapító titkára, Kemény Ferenc is zsidó volt. (Főbb források: Rubicon 2012/7, Népszabadság, Wikipedia)

2016. augusztus 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Találkozás Mengelével Auschwitzban – egy hiteles szemtanú

A The Times páratlan kortörténeti dokumentumnak minősíti azt a naplót, amelynek legfontosabb részét Auschwitzban, titokban írt >

Tovább

A második világháborút a zsidógyűlölet okozta

Yehuda Bauer, aki egyben a Yad Vashem tudományos tanácsadója, élesen bírálja, hogy Közép- és Kelet-Európában kiforgatják >

Tovább

Puskás fizette a szurkolókat

– Nem értelek, Öcsi- jegyezte meg Papp. Te azért panaszkodsz, hogy alig hallasz magyar szót Spanyolországban. >

Tovább

Ezen a napon

63 évvel ezelőtt, ezen a napon, így kezdődött az a történet, amelyet 60 évvel később "Valahogy >

Tovább

A nyilvánosságban megélt élet – Rajk László (1949-2019)

Amikor Rajk Lászlóval 2002-ben az utolsó interjút készítettem édesanyjáról, Rajk Júliáról szóló életrajzi kötetemhez, búcsúzásnál megígértem >

Tovább

Június 28. Versailles

Magyarországra nézve hátrányos (trianoni) békeszerződés előreprogramozott volt. De nemcsak erről hallgat a magyar történelemírás. Hiszen a >

Tovább

Az „anyások” közutálat tárgyai lettek

1938. november 11-én 11 órakor az egész országban megszólaltak a harangok, megállt a forgalom, két percre >

Tovább

„Ez nem az én forradalmam”? – Ady Endre és az őszirózsás forradalom

Alighogy Ady Endre 41 évesen elhunyt a városligeti Liget Szanatóriumban, megkezdődött – és majd az 1920-as >

Tovább

Az igazi Wass Albert

Azoknak, akik nem tudják, vagy nem akarják tudni: Wass Albert a XX. század másik embertelen rendszerével >

Tovább

A magyar lány, aki az albánok Sisije akart lenni

„Aztán találkoztam a királlyal, és mint a mesékben, meglátni és megszeretni valójában csak egy pillanat műve >

Tovább

Odbijen predlod ya rehabilitaciju Tibora Kiša: Nije nevina žrtva partizana

Vrbašanin Tibor Kiš, nekadašnji visoki činovnik šećerane u Vrbasu i "turanjski lovac", čiju je rehabilitaciju osporavala >

Tovább

Slobodan Milošević belgrádi börtönnapjai. Hogyan adták ki Hágának? Elrabolták?

Tizenhat éve, hogy a II. világháború utáni Európa legvéresebb háborújának kulcsszereplőjét, Slobodan Miloševićet letartóztatták, és kiadták >

Tovább