2019. október 18. péntek
Ma Lukács, Jusztusz névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Utcát nevezzenek el Kasza Józsefről!

Bódis Gábor
Bódis Gábor

„Ha eddig nem jutottam eszetekbe, most már nem megyek!”

Žarko Korać a megboldogult Kasza József közvetlen munkatársa a Đinđić-kormányban (mind a ketten miniszterelnök-helyettesek voltak) javasolta, hogy kapja meg egy utca Kasza nevét. Mindez a szabadkai városháza dísztermében hangzott el, ahol a város egykori polgármesteréről emlékeztek. Maglai Jenő, az utód is a legjelentősebb vezetőnek nevezte Kaszát, aki 12 évig volt Szabadka első embere.

Közben a beszélők mögött peregtek a jelenetek a múltból: Kasza Đinđićtyel, Vesna Pešićtyel, Vuk Draškovićtyal a tiltakozó és fütyülő belgrádiak ezreinek élén, a VMSZ szószékén, a polgármesteri hivatalban, a parasztokkal tárgyalva. És az elmaradhatatlan mobillal a fülén.

Koraćtyal a szertartás után néhány mondatot váltottunk (még az egyetemről ismerjük egymást). Meleg szavakkal emlékezett meg kollegájáról, akivel, furcsamód, mind végig magázódtak. Több, Kaszára jellemző mozzanatot emelt ki. „Kasza szokott asztalra csapni, hevesen reagálni, de velem soha sem volt ilyen.” Volt egyszer, hogy a čačaki Velja Ilić (tudják az a buldózeres, aki gépesítve rontott neki Milošević hatalmának, azon az október 5-én), aki szintén szélsőséges kedélyállapotainak tudott gyakran harsány jelét mutatni, rácsapott az asztalra egy vita hevében egy kormányülésen, mire Kasza ugyan akkora hangerővel (asztali és torokbéli) vágott vissza. Erre – emlékezett Korać – Veljanak leesett az álla és nem akart hinni a szemének (és főleg a fülének), hogy van olyan kisebbségi, aki ilyenre vetemedik.

Pedig Kasza még a főnökeivel is kész volt heveskedni. Történt, hogy Đinđić miniszterelnökként, egyik helyettesével Koraćtyal elindult gépkocsival Budapestre az akkor éppen ott trónoló Orbán Viktorhoz. Elindulás után jutott eszükbe, hogy Kaszát kifelejtették a csapatból. Felhívták és javasolták neki, hogy induljon el a határra és onnan együtt folytatják az utat Budapestre. „Ha eddig nem jutottam eszetekbe, most már nem megyek!” – közölte Kasza és lecsapta a kagylót. Utána magyarázkodhattak Orbánnál, hogy miért nem jött a magyar nemzetiségű miniszterelnök-helyettes.

Korać egyébként úgy véli, hogy Kasza egyik budapesti kormánnyal sem volt túl bizalmas viszonyban, ami annak tudható be, hogy nekik is meg szokta mondani a véleményét. És ezt nem mindenhol értékelik. Sőt.

De akkor még független vajdasági (erdélyi, felvidéki) magyar politizálásról volt szó és nem csupán határon túlra nyúló szervilizmusról. Ami, persze, anyagiakban jobban kifizetődik. Van, amikor 50 milliárdszor.

2016. február 6.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább