Ma Jolán, Vid, Viola névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Već viđen talas antisemitizma
Bódis Gábor
U Mađarskoj, ali i šire, fejsbuk je eksplodirao od rasističkih komentara nakon dodele Zlatnog globusa za mađarski film „Saulov sin."(Magločistač):
Najuspešniji mađarski film svih vremena je nesumnjivo delo mladog autora Lasla Nemeša „Saulov sin”. Radnja se odigrava 1944. godine u Aušvicu, gde je glavni junak Saul Auslender, Jevrejin iz Mađarske, član grupe logoraša, zvana „Zonderkomando”, koja je prisiljena da nacistima pomaže oko istrebljenja zatvorenika. Dok radi u jednom od krematorijuma, Saul otkriva leš dečaka za koji je ubeđen da pripada njegovom sinu. Film je snimljen na originalni način, subjektivnom kamerom sa zvucima iz pozadine, koji nagoveštaju strahovita zbivanja koja su u toku.
Film je dosad pobrao sve trofeje, počevši od glavne nagrade u Kanu, pa sve do neviđenog uspeha ovog vikenda u Los Anđelesu. Režiser Laslo Nemeš je bio u prilici da „Zlatni globus” za najbolji strani film primi od jedne od najvećih glumica sadašnjice Helen Miren. Nikada mađarski film nije uspeo da stigne do takvih visina u svetskoj kinematografiji (poznati režiser Ištvan Sabo je dva puta bio u užem izboru, ali nije dobio nagradu stranih filmskih kritičara akreditovanih u Holivudu). Postoji još jedna stepenica do samog vrha, a to je, naravno, „Oskar”. „Saulov sin” ima ozbiljne šanse.
Laslo Nemeš je na svečanosti rekao: „Holokaust je vremenom postao apstrakcija. Za mene je on jedno ljudsko lice. Nemojmo zaboraviti to lice”.
Vest iz Los Anđelesa u ponedeljak u ranim jutarnjim satima u Mađarskoj je primljena sa oduševljenjem, ali društvene mreže su ubrzo pokazale i jedno drugo lice javnosti. Toliko antisemitskih komentara nije bilo još iz onog vremena kada je pisac Imre Kertes dobio Nobelovu nagradu za književnost za svoj roman „Bez sudbine” („Sorstalanság” , 2002.). Kertes je i sam bio u nacističkom logoru i na temelju svojih iskustava je napisao i ovaj roman. Na tadašnju sreću poklonika književnosti, društvene mreže 2002. godine još nisu bile toliko rasprostranjene, pa su negativne reakcije bile prisutne uglavnom u štampanim medijima.
Ali ovih dana mađarski rasisti se nisu ustručavali i dali su oduška svojoj mržnji. Komentari sa takvim sadržajima su se pojavili i na fejsbuk stranici premijera Viktora Orbana, koji je tamo čestitao autorima filma „Saulov sin”.
„Wow!” – tako je uzviknuo na fejsbukovski način Orban i napisao je da je to jedinstven mađarski uspeh i da čestita svima. Uzgred je dodao da je, eto, njegov čovek za sve filmske stvari u Mađarskoj Endi Vajna stvorio takav sistem koji talentima omogućava uspeh. Za samo sat vremena premijerova beleška dobila je oko šest hiljada lajkova i pregršt komentara.
„Otvoreno kažem, užasno mi je dosadno, da se mađarska filmska produkcija bavi sudbinom jednog drugog naroda, kada i kod kuće ima dovoljno tema.“
„Dobro bi bilo već gledati neki film o Trianonu, siroti premijer mora se prilagođavati mejnstrim mišljenjima.“
„Jako dobar tekst Gospodina Premijera, treba čitati između redova“, samo su neki od komentara koji su pojavili nakon toga. Drugi misle da je „Saulov sin” pobedio samo zbog odabira tema, jer isti su svi, i oni koji prave filmove i oni koji ih nagrađuju. Treći zahtevaju da Izrael finansira film o Trianonu.
Da podsetimo: autori filma „Saulov sin” su mađarski državljani. I glavni junak filma Saul je bio mađarski državljanin.
A da antisemitizam ne poznaje državne granice svedoči i slučaj jedne poznate mađarske novinarke iz Erdelja. Ona je skupila hrabrosti i na svojoj fejsbuk stranici objavila „komentare“ koje dobija skoro svakog dana zbog svojih nenacionalističkih stavova. Odabrali smo samo one „najsolidnije“:
„Šugava kurvinjska bolesna životinja! Nadam se, da ćeš crknuti!“ („Te tetves kurva beteg állat! Remélem megdöglesz!“)
„Mogla bi učiniti jednu uslugu Mađarima: umri u mukama liberalna kurvo!” („Tehetnél egy kis szívességet a MAGYAROKNAK KÍNOK KÖZT DÖGÖLJ MEG libsi kurva“)
„Dobar savet jednom mrzitelju Mađara, jevrejskom plaćeniku: ne dolazi u zemlju mađarsku, jer tebi ovde nije bezbedno… šta više opasno po život.!” („Jó tanács egy magyargyűlölő féreg zsidó bérencnek: Ne gyere Magyarföldre, mert neked itt nem biztonságos… sőt életveszélyes!“)
Dnevnik „Mađar nemzet”, donedavno glavno glasilo vlade Viktora Orbana, ali nakon sukoba vlasnika lista i premijera, sada na opozicijskoj strani (mada desnoj), objavio je pozitivan komentar o uspehu filma pod naslovom: „Dalje, Saul, dalje!”. Autor članka upozorava: „A na kraju jedan savet: nikada, ali nikada nemojte čitati komentare!“.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >