2019. szeptember 21. szombat
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Karizmatikusok és halhatatlanok

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Akik a pártnak köszönhetik állásukat, hogy kötelesek megjelenni, és legalább még két embert vinni magukkal.”  J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

HALADÓ MAGYAR. Természetesen mindenkinek szíve joga pártot választani magának, azért vannak olyan szép számban ebben az országban, hogy válogassunk közöttük. És az se valami nagy szenzáció mifelénk, ha egy, a nevében és szellemiségében nemzeti elkötelezettségű formációba más nemzetiségűek, esetünkben kisebbségi magyarok is betagosodnak. Az ő dolguk, megkérdőjelezhetetlen állampolgári joguk, senki másra nem tartozik.

Volt már magyar híve még az ultranacionalista Vojislav Šešeljnek és Szerb Radikális Pártjának is, méghozzá azokban a nehéz időkben, amikor ingyen szendvicsekkel traktálta volna őket, ha önként távoznak az országból. (Hogy mi vonzotta őket hozzá, örök rejtély marad... Mint ahogy azt sem tudni, hogy kitartottak-e a vajda mellett mostanáig, amikor már erősen leáldozóban van a csillaga, vagy sikerült más vezért választani maguknak.) A legtöbbre mégis Kertes Mihajlo (valamikor talán Kertész Mihályként jegyezték be a születési anyakönyvbe), közismertebb nevén: Bracika vitte, Milosević kedvenc „magyarjaként” helyettes szövetségi belügyminiszteri és országos vámhivatali vezérigazgatói rangra tornázta fel magát, hogy a színfalak mögött végzett gyanús ügyeket most ne említsük.

Ám az istenített eszménykép bukása után őt is elsodorta a népharag. Nem segített rajta az a vajdasági hatalom megbuktatásakor elhangzott és hírhedtté vált kijelentése sem, hogy ha ő, mint magyar, nem fél Szerbiától, akkor miért félnek a (vajdasági) szerbek?

Szóval akadt példa eddig is az ilyesfajta szerepvállalásra, ha nem is nagy számban. Ezért nem számít nagyobb meglepetésnek az sem, hogy a haladópárt pénteki újvidéki mítingjén Aleksandar Vučić pártelnök és kormányfő elragadtatott hívei után egy magyar is szót kapott: K. Á. szabadkai közgazdász. Úgy látszik, a haladópárt sem kivétel, ők is igyekeznek lojális kisebbségieket toborozni. Nem tudom, hogy K. Á. anyanyelvén szólalt-e meg a zsúfolásig megtelt újvidéki sportcsarnok patrióta lázban égő közönsége előtt, nem voltam ugyanis jelen (megbocsáthatatlan jellembeli hibám, hogy viszolygok mindenfajta patrióta gyülekezettől), a tudósítók pedig nem tartották fontosnak e nyelvi kérdés feszegetését. Szűkszavú beszámolójukból csak annyit sikerült megtudni, hogy emberünk elkötelezett rajongója AV-nek, „kiváló és karizmatikus vezetőnek” tartja. Továbbá az ő érdemének tudja be, hogy Szerbia és Magyarország viszonya „soha a történelemben nem volt ilyen jó”, mint a mostani haladópárti kormány regnálása idején.

Gondolom, sajátos kisebbségi kérdésekre nem tért ki, ez nem lett volna ildomos ebben az eufórikus, zászló lengetős hangulatban, amit a szeretett vezér fellépése váltott ki. Az uniós felzárkózás terén elért gigantikus eredmények méltatása után pedig egyenesen szentségtörés lett volna szóvá tenni a kormánypárthoz fűződő önkényeskedés eseteit, mondjuk azt, hogy a székváros haladópárti polgármesterének utasítására latin betűsről cirill betűsre cserélték a városi buszok kijelző tábláit, hadd lássa az ide vetődő idegen, hogy ez már Szerbia, és még véletlenül sem a többnyelvűségéről ismert Vajdaság…

Különben a nagygyűlés szervezői elkövették azt a szarvashibát, hogy a párthívekhez intézett SMS-ekben külön figyelmeztették azokat, akik a pártnak köszönhetik állásukat, hogy kötelesek megjelenni, és legalább még két embert vinni magukkal. Ezzel maguk ismerték be azt a közismert tényt, hogy minden pozícióba saját embereiket nyomják be, aminek köszönhetően néhány év alatt félmilliósra duzzadt tagságuk.

Ennyit a haladóknak arról a választási ígéretéről, hogy hatalomra kerülésük után nem lesz pártalapú foglalkoztatás.

PUTYIN, AZ ÖRÖK. Van még egy politikus, akit valósággal istenítenek errefelé… Igen, eltalálták: ő Vlagyimir Putyin, az Orosz Föderáció elnöke. Ha alkotmányjogilag kivitelezhető lenne, Putyin lenne Szerbia elnöke. Tudjuk róla, hogy hazájában megkérdőjelezhetetlen a hatalma, és minden jel arra utal, hogy még hosszú évekig ő fogja irányítani a földkerekség legnagyobb kiterjedésű országát.

Amit nem tudtunk, és amiről mostanában keringenek hírek az interneten: nemcsak az egyik legszilárdabb pozícióval rendelkező politikus, hanem halhatatlan is. A szerb bulvármédia napok óta ezt a témát taglalja, mintha ez lenne korunk egyik legizgalmasabb kérdése. Nem győznek csodálkozni, hogy hatvanharmadik évében is makkegészséges, fiatalokat megszégyenítő kitartással sportol, búvárkodik, lovagol, cselgáncsozik, jéghokizik… Hogy mi a titka ennek a csodálatos erőnlétnek? Feltételezések szerint az orosz tudósok által feltalált elikszír, ami örök ifjúságot ajándékoz fogyasztójának, és megvédi minden betegségtől.

Eddig a tudományosnak is felfogható magyarázat az orosz vezető kiváló állóképességére, de rajongói ennél misztikusabb dolgokat is feltételeznek. Reinkarnációt vélnek felfedezni, eszerint Putyin már a múlt század elején is élt, amit egy 1920-ban, majd egy 1941-ben készült fénykép is bizonyít, amelyeken egy Putyinhoz a megszólalásig hasonlító katona látható. Sőt, a lélekvándorlási teória hívei tovább mennek, és nem kevesebbet állítanak, mint hogy kedvencük már évszázadokkal ezelőtt is élt. Összehasonlítva Putyin arcképét Mona Lisával, azzal a hajmeresztő tézissel álltak elő, hogy Leonardo da Vincinek nem is Lisa Gherardini del Gioconda ült modellt, hanem személyesen Vlagyimir Putyin…

Ez lehet a titka Mona Lisa sejtelmes mosolyának, amelyre mindeddig hiába kerestek magyarázatot a művészettörténészek… Azt hitték, hogy egy gyönyörű hölgyet látnak, közben csak a halhatatlan Vlagyimir Vlagyimirovics sunyít rájuk. (…)

 

2015. december 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább