2020. október 28. Szerda
Ma Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Patkányok világa

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Akkor a mi patkányaink milyen nemzetiségűek?

A Magyar Nemzeti Tanács elnökét akár Vajdaság Humoristájának (sokan humorizálnak, de ő lenne A humorista) is kikiálthatnánk, ha meg lennénk győződve, hogy sorait saját két ujjával a billentyűzeten, önnönmaga írja. De nem vagyunk. A titulus tehát elmarad, ismeretlen szerzőt nem jutalmazunk.

Tehát az a hősköltemény, ami a neve alatt jelent meg (előttem a Pannon RTV honlapján) „Pamflettel a platform” ellen címet is viselhetné. De nem viseli. Ahelyett „A rombolás esztétikája és a csúsztatás művészete” címmel illették, azonnal rámutatva: a kultúra és nem-kultúra filozofikussá merevedő és égbe szökkenő örökös haláltusájáról lesz szó.

De nem erről szól. Hanem hősünk (vagy csak a keze), mint a vajdmagyar identitás rettenhetetlen Poirot-ja, feltárja (mindjárt az elején) a gyilkosokat. Mármint az egyetemes vajdmagyar identitás alantas lemészárolóit, nevezetesen a magyarfaló Demokrata Pártot és a még veszélyesebb Magyar Mozgalmat. Mert „összeér, ami összetartozik”. Most éppen a Törley-ház tégláinál ért össze.

Ha elvetemülten rosszindulatúak lennénk, akkor azt hihetnők, hogy Jenőnk (vagy kezének vezetője) rá akarja tolni az MM-t a DP-re  (úgy is mint Dehogya Pista).  Persze tudjuk: mi sem állna távolabb tőle, hiszen a vajdmagyarság koronaékszere nem vegyülhet a napi politika moslékjába. A tyúkól is odébb van.

Jelen pillanatban a DP-t nem azért kell gyűlölni (azért is), mert anno halálosan megsértette a vajdmagyar háziasszonyt, hanem mert egykori helyi vezetői (Dulićok) rombolták le a patkányok lakta egykori Törley-házat (meg egy másikat) és ezzel halálos sebet ejtettek a vajdmagyar identitáson. Azóta is kóvályognak a tiszta, fél, vegyes, mély- és hígmagyarok Csáth háza körül. Keresik a fogászatot.

Miután az összeérés megtörtént, Jenő kezének vezetője rátér a lényegre: amikor Európa ilyen nagy szarban van (a hit, remény, szeretet már csak Orbánt illeti meg – ezt én mondom, nem a Jenő), ezek az összeértek nem átalkodnak xenofóbiával (nem a hangszer) bemocskolni Dudás Károly tanácstagot. Ez utóbbi szorgalmasan végigzongorázta (ez a hangszer) az öntudatos kommunistából még öntudatosabb nacionalista mozgalmi egyveleg összes indulóját. Most a patkányokra zendített. És azt mondta a vajdmagyar pulpitusról:

„…nem az a baj, hogy megindult a vita a közösséghez sem tartozó szakértők körében…” Mármint a vita arról, hogy a lebontott Törley-ház, melyik Törleyé is volt.

„…a vállalkozó és a beruházó természetesen nem magyar…” Azokra vonatkozik (Dulić), akik a Kosztolányi-ház (Dudás szerint a gimnázium épülete, ami természetesen tévedés, ott ugyanis a Kosztolányi apuka csak igazgató volt) és a Csáth-ház közötti  romokon lakóépületet építenek.

„…ötven lakásos épületet építenek. Most képzeljük el, a legkevesebb az, hogy a patkánytanyát lebontják.(…) Exkluzív lakások lesznek, ahol nyilvánvalóan ezeket a lakásokat – ez is a dolgunk, hogy nemzeti tanácsként odafigyeljünk – nem szabadkaiak fogják megvásárolni. És oda jönnek majd kettő meg három meg négy autóval…és igen, akkor patkány fészek lesz, patkány tanya…”

A közösséghez nem tartozó szakértők, a nem magyar beruházók és végül a patkánytanya. Ritkán hall és olvas az ember ilyen xenofób, gyűlölettől átitatott eszmefuttatást. Beleilleszkedik az európai szélsőjobb repertoárjába. De itt még csak nem is egy nemzetállamról van szó (nem mintha abban ez üdvözlendő lenne), hanem egy többnemzetiségű, többvallású (plusz ateista) közösségről. Szabadkát nemcsak a magyarok építették fel, őrizték meg, csúfították el. Mindannyian részt vettünk benne. A Petőfi Sándor 18. szám alatti épületet például egy bunyevác nagykereskedő építette. Akitől egy, később Auschwitzba deportált és ott elpusztult zsidó család vette meg. Akkor a mi patkányaink milyen nemzetiségűek?

És ezt a szabadjára engedett rasszizmust vette volna ki valaki a „mondanivalója kontextusából”? Ennek nincs kontextusa, ez befertőz minden környezetet. Terjed, mint a vírus.

És gyógyíthatatlan.

 

 

2015. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább