2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Patkányok világa

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Akkor a mi patkányaink milyen nemzetiségűek?

A Magyar Nemzeti Tanács elnökét akár Vajdaság Humoristájának (sokan humorizálnak, de ő lenne A humorista) is kikiálthatnánk, ha meg lennénk győződve, hogy sorait saját két ujjával a billentyűzeten, önnönmaga írja. De nem vagyunk. A titulus tehát elmarad, ismeretlen szerzőt nem jutalmazunk.

Tehát az a hősköltemény, ami a neve alatt jelent meg (előttem a Pannon RTV honlapján) „Pamflettel a platform” ellen címet is viselhetné. De nem viseli. Ahelyett „A rombolás esztétikája és a csúsztatás művészete” címmel illették, azonnal rámutatva: a kultúra és nem-kultúra filozofikussá merevedő és égbe szökkenő örökös haláltusájáról lesz szó.

De nem erről szól. Hanem hősünk (vagy csak a keze), mint a vajdmagyar identitás rettenhetetlen Poirot-ja, feltárja (mindjárt az elején) a gyilkosokat. Mármint az egyetemes vajdmagyar identitás alantas lemészárolóit, nevezetesen a magyarfaló Demokrata Pártot és a még veszélyesebb Magyar Mozgalmat. Mert „összeér, ami összetartozik”. Most éppen a Törley-ház tégláinál ért össze.

Ha elvetemülten rosszindulatúak lennénk, akkor azt hihetnők, hogy Jenőnk (vagy kezének vezetője) rá akarja tolni az MM-t a DP-re  (úgy is mint Dehogya Pista).  Persze tudjuk: mi sem állna távolabb tőle, hiszen a vajdmagyarság koronaékszere nem vegyülhet a napi politika moslékjába. A tyúkól is odébb van.

Jelen pillanatban a DP-t nem azért kell gyűlölni (azért is), mert anno halálosan megsértette a vajdmagyar háziasszonyt, hanem mert egykori helyi vezetői (Dulićok) rombolták le a patkányok lakta egykori Törley-házat (meg egy másikat) és ezzel halálos sebet ejtettek a vajdmagyar identitáson. Azóta is kóvályognak a tiszta, fél, vegyes, mély- és hígmagyarok Csáth háza körül. Keresik a fogászatot.

Miután az összeérés megtörtént, Jenő kezének vezetője rátér a lényegre: amikor Európa ilyen nagy szarban van (a hit, remény, szeretet már csak Orbánt illeti meg – ezt én mondom, nem a Jenő), ezek az összeértek nem átalkodnak xenofóbiával (nem a hangszer) bemocskolni Dudás Károly tanácstagot. Ez utóbbi szorgalmasan végigzongorázta (ez a hangszer) az öntudatos kommunistából még öntudatosabb nacionalista mozgalmi egyveleg összes indulóját. Most a patkányokra zendített. És azt mondta a vajdmagyar pulpitusról:

„…nem az a baj, hogy megindult a vita a közösséghez sem tartozó szakértők körében…” Mármint a vita arról, hogy a lebontott Törley-ház, melyik Törleyé is volt.

„…a vállalkozó és a beruházó természetesen nem magyar…” Azokra vonatkozik (Dulić), akik a Kosztolányi-ház (Dudás szerint a gimnázium épülete, ami természetesen tévedés, ott ugyanis a Kosztolányi apuka csak igazgató volt) és a Csáth-ház közötti  romokon lakóépületet építenek.

„…ötven lakásos épületet építenek. Most képzeljük el, a legkevesebb az, hogy a patkánytanyát lebontják.(…) Exkluzív lakások lesznek, ahol nyilvánvalóan ezeket a lakásokat – ez is a dolgunk, hogy nemzeti tanácsként odafigyeljünk – nem szabadkaiak fogják megvásárolni. És oda jönnek majd kettő meg három meg négy autóval…és igen, akkor patkány fészek lesz, patkány tanya…”

A közösséghez nem tartozó szakértők, a nem magyar beruházók és végül a patkánytanya. Ritkán hall és olvas az ember ilyen xenofób, gyűlölettől átitatott eszmefuttatást. Beleilleszkedik az európai szélsőjobb repertoárjába. De itt még csak nem is egy nemzetállamról van szó (nem mintha abban ez üdvözlendő lenne), hanem egy többnemzetiségű, többvallású (plusz ateista) közösségről. Szabadkát nemcsak a magyarok építették fel, őrizték meg, csúfították el. Mindannyian részt vettünk benne. A Petőfi Sándor 18. szám alatti épületet például egy bunyevác nagykereskedő építette. Akitől egy, később Auschwitzba deportált és ott elpusztult zsidó család vette meg. Akkor a mi patkányaink milyen nemzetiségűek?

És ezt a szabadjára engedett rasszizmust vette volna ki valaki a „mondanivalója kontextusából”? Ennek nincs kontextusa, ez befertőz minden környezetet. Terjed, mint a vírus.

És gyógyíthatatlan.

 

 

2015. november 18.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább