Ma Stefánia, Jakab névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Vajdmagyar ki kicsoda
Bódis Gábor
Az ügyükön nagyon rontott viszont Kontra reményteli utódja, aki érintettként szintén, a Híd Kör őszinte sajnálatára, megszólalt.
Most legyen bácskai legény a talpán, aki ki tudja bogozni a legújabb leváltási botrány szálait! Azt már tudjuk, hogy a Magyar Szó főszerkesztőnője (ničim izazvana) fogta magát és „önszántából” menesztette Kontra Ferencet, a Kilátó című irodalmi rovat éléről. A rovatnak inkább a múltja fényes (számos kiváló vajdmagyar író szerkesztette), mint a jelene. Ezt a Kontra-kritikusok is hangoztatják, mondván, alig van olvasója. Kérdezem én, hogy egy pártlap bármelyik rovatára ugyan milyen más sors várhat?
A mód, ahogyan Varjú Márta menesztette Kontrát, a sunyiság és a szolgalelkűség ékes példája. Minden világos, hiszen a szerkesztő halálos bűnt követett el, méghozzá folytatólagosan. Először is közölte Bence Erika negatív kritikáját a VMSZ főnökasszony (Lovas Ildikó) könyvéről. Ez már elég lett volna. De jött egy hasonló hangnemű jegyzet Bányai Jánosról is, aki kedvenc időtöltéseként halálra szokta dicsérni az érinthetetlen Lovast. Mert ez utóbbi hatalmon van, ha formálisan nem is, de azért széles e hazában mindenki tudja, hogy igen.
Kontra nem maradt rest (és valljuk be, ki lett volna a helyében) és a Magyar Mozgalom médiafelületén kitálalt. Arról, hogy miként menesztette Varjú, de a témát kiszélesítette és nekiment a Híd Körnek, mint a VMSZ holdudvarának.
Jött a Híd Kör és cáfolt mindent. Az ügyükön nagyon rontott viszont Kontra reményteli utódja, egy Patócs László nevű fiatalember, aki érintettként, szintén a Híd Kör őszinte sajnálatára, megszólalt. És a legmélyebb alázatáról biztosította Lovast (meg Bányait is, de ez most kevésbé fontos): „mindenki döntse el magában, mit jelent plagizálással vádolni az utóbbi évtizedek legnépszerűbb vajdasági magyar ifjúsági regényének íróját, miért kell egy nyugalmazott egyetemi professzor munkásságát kigúnyolni (…)”. Kedves Patócs úr, mégis mit jelent?
A Magyar Mozgalom valamilyen tagozata erre erőteljesen követelte, hogy vizsgálják ki az ügyet. Majd jött a fordulat: a Magyar Szó megjegyezhetetlen elnevezésű felettes szerve (igazából ez Pásztor, ezek csak formálisan alakítanak alapítókat), azaz hárman a szervből elmentek Varjúhoz, az asztalra csaptak, és a főszerkesztőasszony azon nyomban, ott előttük megkérte Kontrát, hogy szerkesztgessen tovább, amíg nem találnak neki utódot a szerkesztőségen belül. Akkor Patócs most hiába csápolt? Vagy már Lovas szava sem ér semmit?
És akkor még az ideológiai kuszaságról nem is beszéltünk. Kontra Ferenc Balog Zoltántól, Orbán miniszterétől vehette át a József Attila díjat tavaly. Márpedig oda, ahol Balog osztogat, ballib halandó be nem teheti a lábát. Ergo, gondolom én, mint bamba kívülálló, Kontra nem lehet ballib. Akkor meg, úgy eszmeileg, nem lehet vele baj: a VMSZ a Fidesz vajdmagyar fiókszervezete és Budapestről jön a pénz. Nem szép, hogy a „háziasszony” intellektuális termékéről közöl bírálatot, de hát istenem, mindez közöttük, „nemzetiek” között marad. Vagy a hiúság felülír minden eszmei elkötelezettséget?
Akkor most kik az igazi magyarok?
Következő cikk: Annál rosszabb a tényeknek
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >
A párizsi tudósító
A tudósítás annak kapcsán született, hogy 1904 júliusában Ady úgy értesült, hogy öt párizsi színház is >
Milošević ma elégedett lehet a sírjában, hiszen számtalan „tanítványa” akad
Tudom, persze, hogy a populizmusnak komoly története van, de ezúttal arról a populizmusról beszélek, amelyet a >
A szabadság egyféle vákuumban él
Nem tudom ezt mással magyarázni, mint azzal, hogy a társadalom hangosabb része kemény rendszerpárti, a másik, >
„Az elnök meghalt, éljen az elnök”?
Elmondása szerint „testvéri viszonyban van Juhász Bálinttal (a Prosperitati Alapítvány ügyvezetőjével), Fremond Árpáddal (az MNT elnökével) >
Marko, te nem ismered az oroszokat
Az Informbíró határozata (1948) után Tito elhatározta, hogy Brioniba helyezi át nyári rezidenciáját, mire Ranković megjegyezte, >