Ma Gedeon, Johanna névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
A Szabadkai Rádió süllyedő hajója a Pannon-tengeren
Pressburger Csaba
„Magyar nyelven sugárzó közszolgálati műsorszolgáltató Szerbiában csak egy van: a Vajdasági Rádió és Televízió.” Pressburger Csaba (Autonómia):
Ön mit csinálna, ha párt volna, és a törvények lehetővé tennék, hogy ilyen-olyan módon tájékoztatási eszközöket alapítson, egyesítsen vagy hagyjon lefolyni a pöcegödörbe? Ön mit csinálna, ha párt volna, és rendelkezne egy rádióval, most pedig egy olyan választás elé kerülne, hogy vagy eltart még egyet, amelynek a káderei nem esküdtek fel önnek, vagy inkább saját rádióját bővíti és erősíti?
Ja, hogy ön azonmód lemondana az alapítójogokról, mert úgy gondolja, hogy egy pártnak nem volna szabad közvetlenül befolyásolnia a szerkesztéspolitikát, és hosszú távon egyébként sem szolgálná az érdekeit, ha ön csakis ajnározva volna?
Bocsánat, elfelejtettem mondani, hogy ön egy balkáni párt, lövése nincs, mi lesz húsz, harminc, vagy akár öt év múlva, de igazából nem is nagyon érdekli, azt pedig jól tudja, hogy a szavazói közt egyre kevesebb a magasan szakképzett és/vagy önálló véleménnyel rendelkező személy, tehát igazából nem kell népharagtól, elpártolástól tartania, legfeljebb a még önnél is hatalmasabb pártok korifeusaitól van félnivalója, akik viszont egyelőre az ön buksiját simogatják, és egyébként is tőlük koppintott mindent, ami a hatalomgyakorlás mikéntjére vonatkozik.
Nem értem ezt a hirtelen támadt fölháborodást és jajveszékelést, ami a Szabadkai Rádió ügyét övezi.
Hát mégis mire számítottunk? Hogy majd a Vajdasági Magyar Szövetség önként és dalolva építi-szépíti a Pannon RTV konkurenciáját?
Hogy netalán érdekli – az egyébként katasztrofálisan rossz – nemzeti tanácsi médiastratégia ide vonatkozó irányelve, miszerint Vajdasági Magyar Rádióhálózatot kell kiépíteni, amelyben a Szabadkai Rádiónak is helye volna? Hogy érdekli a rádió közel fél évszázados múltja, a többnyelvűségben rejlő gazdagsága, az ott dolgozók egzisztenciája és szakmai tapasztalata?
A Szabadkai Rádió sorsa már 2007-ben megpecsételődött, amikor a 91,5 MHz-es regionális frekvenciáját az egyetlen percnyi műsort sem sugárzott Pannon Rádiónak volt kénytelen átadni. Annak a Pannonnak, amelyet Kasza Józsefnek, a VMSZ (akkor épp már) tiszteletbeli elnökének felesége vezetett, és amelynek alapítói közt ott voltak a Szabadkai Rádió sorsa miatt aggódó Magyar Mozgalom meghatározó alakjai is. Nagy volt az egyetértés akkoriban a VMSZ-es berkekben, miszerint sokkal fontosabb, hogy fennmaradjon a 24 órás magyar nyelvű regionális adás, mintsem az, hogy ezt a magyar adást a Szabadkai Rádió vagy a Pannon Rádió készíti-e. Ebben a szellemben érvelt az akkori MNT-elnök Józsa László is, aki nem mellesleg a Szabadkai Rádió Igazgatóbizottságának elnöki pozícióját is betöltötte, vagyis talán joggal lett volna elvárható tőle, hogy saját médiumának ügyét védje és ne a pártrádió születését ünnepelje.
A pártpolitika befolyásától mentes, közszolgálati szerkesztéspolitika érvényesítésének fontosságát furcsamód egyetlen akkori VMSZ-es tisztségviselő sem emlegette, az meg nyilván végtelenül eretnek gondolatnak számított volna, ha valaki netalán a független, közszolgálati jellegű szerkesztéspolitikát a 24 órás magyar adás megtartásánál is előbbre való célként jelöli meg.
Tegyük hozzá: a 24 órás magyar adás egyébként már akkor is adott volt – az Újvidéki/Vajdasági Rádió keretein belül.
Lehet tehát petíciót írni (2007-ben is gyűjtötték az aláírásokat, hátha a döntéshozók megváltoztatják a frekvenciaengedélyek odaítélésére vonatkozó döntésüket – viccnek jó volt) és lehet az MNT-nél könyörögni, hogy hozzon létre alapítványt a Szabadkai Rádió magyar adásának megmentésére (a rádió magyar szerkesztősége nyolc évvel ezelőtt épp a VMSZ még friss-ropogós elnökében látta a megmentőt) – csak épp nem érdemes erre időt és energiát fecsérelni. Eldöntött tény, hogy a Szabadkai Rádiót hagyják elvérezni, s minden követ meg fognak mozgatni, hogy a Pannon Rádió és Tévé mielőbb fogható legyen Vajdaság egész területén, mert a Párt – egy ízig-vérig balkáni irányítású párt – vélt érdeke ezt diktálja.
Aminek ebben a helyzetben még értelme van, az a közszolgálati pozíciók erősítése.
A Pannon, kár szépíteni, egy kereskedelmi pártrádió: a magyarországi pénzek lehívása, a VMSZ érdekeinek maximális kiszolgálása és a hirdetésekből származó bevételek megtartása mindig fontosabb lesz számára a közszolgálati tartalmak közvetítésénél és a hatalmi struktúrák ellenőrzésénél.
Nem bűn ez, inkább szégyen – a törvényhozás szégyene, amely a nemzeti tanácsokról szóló jogszabályban úgy tette lehetővé a médiaalapítást a nemzeti tanácsok számára, hogy „elfelejtette” beleépíteni a fékek és ellensúlyok rendszerét, de facto a nemzeti tanácsban domináló mindenkori politikai erő kénye-kedvének kiszolgáltatva az így létrejött vagy átvett médiumokat. A tavaly elfogadott médiatörvény ugyan hozott némi pozitív változást ezen a téren, de – tartok tőle – az ide vonatkozó, túlságosan általános rendelkezései könnyen kijátszhatók lesznek.
Ha az MNT-t uraló VMSZ netalán meggondolná magát (malo morgen), és mégis létrejönne az MNT-alapítású Szabadkai Magyar Rádió, kapnánk még egy VMSZ-t kiszolgáló, vagy a VMSZ befolyása alatt vergődő médiumot. Erre semmi szükség nincsen.
Magyar nyelven sugárzó közszolgálati műsorszolgáltató Szerbiában csak egy van: a Vajdasági Rádió és Televízió. Ha már petíciót indítunk, ha civilként kezdeményezünk, inkább azt próbáljuk elérni, hogy a 24 órás magyar műsort sugárzó Újvidéki Rádió legyen, illetve maradhasson a vajdasági magyar közszolgálati rádiózás letéteményese, és e köré a rádió köré épüljön a vidéki stúdiókból álló hálózat. Talán ennek még van is realitása. És ebben a történetben talán a megszűnőben levő Szabadkai Rádió munkatársai is jobban éreznék magukat, mint a mindent elárasztó Pannon-tengeren egy süllyedő ladikban.
Következő cikk: Az RMDSZ villámgyors társadalmi kiágyazódásáról
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Hitler elégedetten bólogat a sírjában
A kormányközeli Magyar Nemzet szerint a náci fasizmust veszélyétől többé nem kell tartanunk, mert „letűnt a >
Pártideológiát szolgál a színház (is)?
Most ismét két színházat biztosított be magának újabb négy évre a pártírónő, a „mi Miránk” (Mirjana >
Amikor már késő elutasítani a cinkosságot
El is utasíthatja, teszi hozzá „jóságos” arckifejezéssel, miután tudtára adta, hogy zsarolható. Ekkor már késő elutasítani >
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >