2019. október 15. kedd
Ma Teréz, Aranka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nyaraljunk Karlobagban!

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„A legközelebbi Đoković-Federer párharcban a bajnok szurkolótábora a svájcinak drukkol.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(...) B. Pajtić azt a megbocsáthatatlan vétséget követte el, hogy családjával Isztriát választotta nyaralása színhelyéül. Normáliséknál ez a kutyát se érdekelné, a saját pénzén mindenki ott nyaral, ahol akar, gondolná a politikai vizekben kevésbé jártas átlagpolgár. Ám nem így tekint erre az ellenzéki politikusok lejáratására specializálódott média, így az a kormányközeli belgrádi lap sem, amelyből az alábbiakban idézünk. Hasábjain a minap a következő ordító címmel olvashattunk leleplező tudósítást az említett személy galád tettéről, természetesen címoldalon és öles betűkkel:

„Botrány: Pajtić a horvát tengerben pancsikol!”.

Majd a szövegből megtudhattuk, hogy az illető tartományi tisztségviselő, szégyenszemre, már tavaly is húsz napot tartózkodott a horvát tengerparton, az idén pedig teljes három hetet töltött Rab szigetén és Isztriában (tehát visszaeső bűnöző!), „mégpedig a monstruózus Vihar hadművelet huszadik évfordulójának idején”.

Mindebből a cikkíró nyomban le is vonja a következtetést, azt, hogy őt „nyilvánvalóan nem érdekli a szerb nép szenvedése”.

Mint tudjuk, ez legalább olyan súlyos minősítés errefelé, mint az útonállás vagy bankrablás.

Természetesen a számonkérés szándékával nyomban megkeresték a vétkest, de bűnbánó nyilatkozat helyett egy meglehetősen pimasz riposzttal kellett beérniük.

Azt válaszolta ugyanis, hogy előbb meg akarta fogadni Vučićnak a hazai vakációzást propagáló felhívását, ezért úgy döntött, hogy szerb földön, vagyis Karlobagban fog nyaralni… Ám akkor tudomására jutott, hogy a Nikolić család sem tartja magát a kormányfő ajánlathoz, mert ők is külföldre mentek. Ha nekik szabad…

Aki nem emlékezne: a szerb radikálisok – Vučić és Nikolić egykori eszmetársai – a Virovitica-Karlovac-Karlobag határvonalig szerették volna kiterjeszteni Nagy-Szerbia határait, ha ez megvalósul, akkor Karlobag most „szerb” nyaralóhely lenne…

Ez az oldalvágás sem volt véletlen a pillanatnyilag legtöbbet támadott ellenzéki politikus részéről - mutatták rá kormánypárti elemzők -, ezzel tulajdonképpen ellentétet akart szítani Vučić és Nikolić között. Vagyis arra akarta terelni a közvélemény figyelmét, hogy az elnök sem követi a kormányfő zseniális kezdeményezését, hogy mindenki nyaraljon itthon, mert ezzel értékes devizát takaríthat meg az országnak. Hanem fogja magát, és családostul meg testőrei kíséretében Törökországba repül, méghozzá kormánygépen, hogy ott pihenje ki egész évi áldozatos államférfiúi munkájának fáradalmait.

Hogy, hogy nem, az elnök külföldi nyaralásáról egy nyúlfarknyi hír nem sok, annyi sem jelent meg az ilyen vakációs történetekben igencsak naprakész hazai sajtóba. Pedig nem pár napos, olcsó kiruccanásról volt szó, merthogy ellenzéki állítás szerint az elnöki vakáció 15 ezer eurójába került az adófizetőknek. Csak találgathatjuk, hogy miért nem verték nagydobra? Hiszen máskor még arról is értesülünk, ha harang felszentelésre utazik egy vidéki kolostorba.

Legfeljebb az lehet a magyarázat, hogy az elnök ez alatt az idő alatt is fáradhatatlanul dolgozott, például egy nagy figyelmet keltő sajtónyilatkozatban ostorozta az árvíz sújtotta területeken dolgozó építőket, gyorsabb munkára serkentve őket.

Hogy hol adta a nyilatkozatot, a bodrumi strandon a napernyő alatt, vagy az ötcsillagos (all inclusive) szálloda erkélyén, üdítő narancslé mellett, az nem derült ki. Vagy már elutazása előtt leadta a szöveget munkatársainak, hogy később közöltessék, nehogy még hiányérzetük legyen elkötelezett híveinek… Nem tudhatjuk.

Ám nemcsak a DS-vezető követte el azt a galádságot, hogy a horvát tengerben „pancsikolt”: Novak Đoković is beleesett ebbe a súlyos hibába. Lett is belőle akkora ramazuri, mintha a tenisz világranglistán kiesett volna az első tíz közül.

Egy komoly, magát „politikai és társadalomtudományi folyóirat”-nak tituláló publikációból idézünk.

„A szerb közvéleményben kellemetlen visszhangot és nagy csalódást keltett, hogy Novak Đoković Horvátországban töltötte szabadságát”, írta egy felháborodott zsurnaliszta. A nemzet szemében ugyanis ő testesíti meg a vitézséget, a bátorságot és becsületességet – érvelt a szerző –, „tekintélye a nemzet legnagyobbjaihoz mérhető, például a pátriárkáéhoz”. És mivel hazája élő szimbólumainak egyike, ezért különösen nagy felelősség hárul rá… „Đokovićnak joga van bárhol nyaralni, ám ha Horvátországra esik a választása, akkor tudnia kell, hogy hazájának tisztázatlan számlái vannak ezzel az országgal…”, olvashattuk.

A felháborodást nem is annyira a horvát tengerben való lubickolás indokolja, mint inkább az, hogy Novak, úgymond, „a horvát propaganda szolgálatába szegődött”. Tette ezt azzal, hogy az umagi tenisztorna szünetében Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök asszonnyal vetetkezett… Méghozzá széles mosoly és baráti odasimulás kíséretében! A horvát lapok legnagyobb örömére, amelyek ezt természetesen szintén első oldalon tálalták.

Ettől aztán kicsordult az itteni öntudatos hazafiak pohara! Nem elég a horvát tenger, a dalmát klapák, a bevanda, hanem még bizalmas fotózás is Kolindával!

Nem csodálkoznék, ha a média újra felvetné a taniszbajnok családi gyökereinek kérdését. Korábban ugyanis már kikutatták, hogy a Đoković família montenegrói származású, Novak édesanyja pedig horvát nemzetiségű.

Ha elmérgesedik a kampány, még azt is megérhetjük, hogy a legközelebbi Đoković-Federer párharcban a bajnok szurkolótábora a svájcinak drukkol.

2015. augusztus 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább

Csökkent a nemzeti- és etnikai alapú megkülönböztetés?

A köztársasági biztos a nemzeti valamint az etnikai származás alapján történt megkülönböztetések számának „csökkenéséből” azt a >

Tovább

A kétpólusosság átka

Igazat adok Márai Sándornak, aki szerint a magyar irodalom nagyobb volt, mint a magyar politika, de >

Tovább

Változik a viszonyulás?

Fontos, hogy az anyaországban – legalább most – átfogó és tárgyilagos felmérés készüljön a délvidéki rehabilitálások >

Tovább

Cipelni a hazátlanság gyökereit

A Temetetlen múltunk esszenciális, sokat boncolgatott kérdése az is, hogy hogyan írjunk a magyar nemzeti kisebbségről. >

Tovább

„Ma Szerbiában előnyt jelent magyarnak lenni”?

Pásztor István a Fidesz tisztújító kongresszusán azt mondta, amit Orbán Viktor hallani szeretett volna. Beszéde nagy >

Tovább

A politikamentesítés „eredménye”

Általában jellemző, hogy magyar tisztségviselők az utóbbi időben túlságosan is elfoglaltak a szlovákiai, az erdélyi és >

Tovább