2020. szeptember 19. szombat
Ma Vilhelmina, Januáriusz, Dorián névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Nyaraljunk Karlobagban!

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„A legközelebbi Đoković-Federer párharcban a bajnok szurkolótábora a svájcinak drukkol.“ J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

(...) B. Pajtić azt a megbocsáthatatlan vétséget követte el, hogy családjával Isztriát választotta nyaralása színhelyéül. Normáliséknál ez a kutyát se érdekelné, a saját pénzén mindenki ott nyaral, ahol akar, gondolná a politikai vizekben kevésbé jártas átlagpolgár. Ám nem így tekint erre az ellenzéki politikusok lejáratására specializálódott média, így az a kormányközeli belgrádi lap sem, amelyből az alábbiakban idézünk. Hasábjain a minap a következő ordító címmel olvashattunk leleplező tudósítást az említett személy galád tettéről, természetesen címoldalon és öles betűkkel:

„Botrány: Pajtić a horvát tengerben pancsikol!”.

Majd a szövegből megtudhattuk, hogy az illető tartományi tisztségviselő, szégyenszemre, már tavaly is húsz napot tartózkodott a horvát tengerparton, az idén pedig teljes három hetet töltött Rab szigetén és Isztriában (tehát visszaeső bűnöző!), „mégpedig a monstruózus Vihar hadművelet huszadik évfordulójának idején”.

Mindebből a cikkíró nyomban le is vonja a következtetést, azt, hogy őt „nyilvánvalóan nem érdekli a szerb nép szenvedése”.

Mint tudjuk, ez legalább olyan súlyos minősítés errefelé, mint az útonállás vagy bankrablás.

Természetesen a számonkérés szándékával nyomban megkeresték a vétkest, de bűnbánó nyilatkozat helyett egy meglehetősen pimasz riposzttal kellett beérniük.

Azt válaszolta ugyanis, hogy előbb meg akarta fogadni Vučićnak a hazai vakációzást propagáló felhívását, ezért úgy döntött, hogy szerb földön, vagyis Karlobagban fog nyaralni… Ám akkor tudomására jutott, hogy a Nikolić család sem tartja magát a kormányfő ajánlathoz, mert ők is külföldre mentek. Ha nekik szabad…

Aki nem emlékezne: a szerb radikálisok – Vučić és Nikolić egykori eszmetársai – a Virovitica-Karlovac-Karlobag határvonalig szerették volna kiterjeszteni Nagy-Szerbia határait, ha ez megvalósul, akkor Karlobag most „szerb” nyaralóhely lenne…

Ez az oldalvágás sem volt véletlen a pillanatnyilag legtöbbet támadott ellenzéki politikus részéről - mutatták rá kormánypárti elemzők -, ezzel tulajdonképpen ellentétet akart szítani Vučić és Nikolić között. Vagyis arra akarta terelni a közvélemény figyelmét, hogy az elnök sem követi a kormányfő zseniális kezdeményezését, hogy mindenki nyaraljon itthon, mert ezzel értékes devizát takaríthat meg az országnak. Hanem fogja magát, és családostul meg testőrei kíséretében Törökországba repül, méghozzá kormánygépen, hogy ott pihenje ki egész évi áldozatos államférfiúi munkájának fáradalmait.

Hogy, hogy nem, az elnök külföldi nyaralásáról egy nyúlfarknyi hír nem sok, annyi sem jelent meg az ilyen vakációs történetekben igencsak naprakész hazai sajtóba. Pedig nem pár napos, olcsó kiruccanásról volt szó, merthogy ellenzéki állítás szerint az elnöki vakáció 15 ezer eurójába került az adófizetőknek. Csak találgathatjuk, hogy miért nem verték nagydobra? Hiszen máskor még arról is értesülünk, ha harang felszentelésre utazik egy vidéki kolostorba.

Legfeljebb az lehet a magyarázat, hogy az elnök ez alatt az idő alatt is fáradhatatlanul dolgozott, például egy nagy figyelmet keltő sajtónyilatkozatban ostorozta az árvíz sújtotta területeken dolgozó építőket, gyorsabb munkára serkentve őket.

Hogy hol adta a nyilatkozatot, a bodrumi strandon a napernyő alatt, vagy az ötcsillagos (all inclusive) szálloda erkélyén, üdítő narancslé mellett, az nem derült ki. Vagy már elutazása előtt leadta a szöveget munkatársainak, hogy később közöltessék, nehogy még hiányérzetük legyen elkötelezett híveinek… Nem tudhatjuk.

Ám nemcsak a DS-vezető követte el azt a galádságot, hogy a horvát tengerben „pancsikolt”: Novak Đoković is beleesett ebbe a súlyos hibába. Lett is belőle akkora ramazuri, mintha a tenisz világranglistán kiesett volna az első tíz közül.

Egy komoly, magát „politikai és társadalomtudományi folyóirat”-nak tituláló publikációból idézünk.

„A szerb közvéleményben kellemetlen visszhangot és nagy csalódást keltett, hogy Novak Đoković Horvátországban töltötte szabadságát”, írta egy felháborodott zsurnaliszta. A nemzet szemében ugyanis ő testesíti meg a vitézséget, a bátorságot és becsületességet – érvelt a szerző –, „tekintélye a nemzet legnagyobbjaihoz mérhető, például a pátriárkáéhoz”. És mivel hazája élő szimbólumainak egyike, ezért különösen nagy felelősség hárul rá… „Đokovićnak joga van bárhol nyaralni, ám ha Horvátországra esik a választása, akkor tudnia kell, hogy hazájának tisztázatlan számlái vannak ezzel az országgal…”, olvashattuk.

A felháborodást nem is annyira a horvát tengerben való lubickolás indokolja, mint inkább az, hogy Novak, úgymond, „a horvát propaganda szolgálatába szegődött”. Tette ezt azzal, hogy az umagi tenisztorna szünetében Kolinda Grabar-Kitarović horvát elnök asszonnyal vetetkezett… Méghozzá széles mosoly és baráti odasimulás kíséretében! A horvát lapok legnagyobb örömére, amelyek ezt természetesen szintén első oldalon tálalták.

Ettől aztán kicsordult az itteni öntudatos hazafiak pohara! Nem elég a horvát tenger, a dalmát klapák, a bevanda, hanem még bizalmas fotózás is Kolindával!

Nem csodálkoznék, ha a média újra felvetné a taniszbajnok családi gyökereinek kérdését. Korábban ugyanis már kikutatták, hogy a Đoković família montenegrói származású, Novak édesanyja pedig horvát nemzetiségű.

Ha elmérgesedik a kampány, még azt is megérhetjük, hogy a legközelebbi Đoković-Federer párharcban a bajnok szurkolótábora a svájcinak drukkol.

2015. augusztus 17.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Javasasszonyok és politológusok

A szerb kormány szerint Vučić történelmi jelentőségű győzelmet aratott. Mások szerint úgy ült a fotelén gőgösen >

Tovább

Kettős nyomás alatt

Nem kell azonban szem elől téveszteni a tényt, hogy Szerbiában a médiák új tulajdonosai a hatalmi >

Tovább

Örömünnep Szerbiában

Nem irigylem a szerbiai politikusokat sem. Hogyan lehet kormányozni egy nemzetet, amelynek lelkében ilyen mély ellentmondások >

Tovább

Konformizmus-vita

Nos, a vereség lehelete már ekkor érződött, ám a folyóiratot, amelynek indulása 1968 előszelét is jelezte, >

Tovább

Örök hála Bosnyák Istvánnak

Magától értetődő volt minden egyes mondata. Most azonban arra gondolok, hogy a lehetetlenre vállalkozott. Csak abban >

Tovább

Szaxofon

A szomszéd, a gimnázium igazgatója, Uroš bácsi szóvá is tette édesapámnak, hogy „eladtuk a kutyánkat, hogy >

Tovább

Alternatíva nélküli kor

Hobsbawm szerint az a veszély fenyeget bennünket, hogy felülkerekednek „a jobboldali, demagóg, idegengyűlölő, nacionalista rendszerek, amelyek >

Tovább

Bret Easton Ellis: “a beszari nemzedék”

A kapitalista rendszerben érvényesülő kapitalista értelmiségi elitet nem kínozza a lelkiismeret. Úgy látszik azonban, hogy a >

Tovább

Laudáció Márti néni tiszteletére

Végülis kettejükben (a megjelenésükön kívül) abszolút van valami közös: mindketten csak hiszik magukat valaminek: egyik főszerkesztőnek, >

Tovább

Mozaik vagy periféria?

A kisebbségi kultúra és közélet lélegeztetőgéppel Budapestre van csatolna, a közösség egyre inkább szigetszerűen működik. A >

Tovább

A Nyugat és Takaró Mihály

Tehát ha azt halljuk: „zsidó, zsidó”, úgy értsük: „amit az elégedetlen magyar gondol” („Protestáló hit s >

Tovább

A szocialista irodalompolitika váratlan dicsérete

A paradoxon abban rejlik, hogy a kitüntetettek közül kerülnek ki a múlt dicséretes példái, ugyanis ez >

Tovább