Ma Emma, Malvin, Zseraldina névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Bosznia itt van
Bódis Gábor
Prágai tavasz. Mínusz 2 fokkal. Celsiusban mérve. Ha csak emiatt égette el magát a néhai Jan Palach, akkor kár volt. Esetleg az szolgálhat számára vigaszul – posztumusz –, hogy teret neveztek el róla.
Még pontosabban fogalmazok. A Vencel teret lezáró vagy kezdő – ki hogy látja – Múzeum épülete mögött elrejtve áll az egykori állam, a csehszlovák, árván maradt vasbeton bunkere. Egyes prágaiak azt állítják, hogy ez is épület, de ezt csak kevesen veszik be. Ha összehasonlításra lenne kedvem, akkor azt mondanám, hogy a valamikori JKSZ (ne tetessék magukat, hogy nem tudják: a Jugoszláv Kommunista Szövetség) Központi Bizottságának épületére emlékeztet. Azzal a különbséggel, hogy erre még inkább rányomta a bélyegét az idő szocialista vasfoga.
Nos, ebben a csodás palotában ücsörögtem, midőn megszólalt a telefon a negyedik emelet egyik szobájában, amely véletlenül a Szabad Európa Rádió délszláv osztályának adott menedéket. Beleszól a vonal másik végén valaki és hangsúlyozásából azonnal rájövök, hogy „szűkebb hazám” fia az illető. Miután bemutatkozott, azt mondja, hogy őt Mile Isakov küldte. A feladata: csináljon velünk interjút, amint átköltöztünk Münchenből. Ő ugyanis, így mutatkozott be, a Nezavisni című lap cseh-országbeli tudósítója. Nem ebből él meg, efelől biztosíthatom Önöket.
Mondtam, hogy lemegyünk érte, mert a cseh portások éppen gyorstanfolyamon vannak bármilyen idegen nyelv elsajátítása céljából. Magyarán: elég nehéz velük szót érteni. Egyet azonban szentül tisztelnek. A regulát, így aztán a belépés a bunkerbe reménytelen.
Miután leráztuk magunkról a kelet-, közép- és általában mindenféle európai bürokráciát, felmegyünk a már említett negyedikre, ahol elmeséli, hogy: tudja, a Napló volt az első független írott sajtó Vajdaságban. Viszont az ő kulai rádiója volt az első független elektronikus média a „beszűkült pátriában”. De nem hagyták sokáig működni. Már az is csodának számított, hogy egyáltalán bejegyezték. Azt mondja, Lučić egykori tartományi tájékoztatási miniszternek köszönheti. Akinek emiatt busás kenőpénzt fizetett. És aki azért odafigyelt rá, mert amikor magyarul és ruszinul is megszólalt a rádiója, akkor azonnal megrótta: „Mit képzelsz, talán CNN-t akarsz játszani?”
Utána kezdődött a valódi kálvária. Jöttek a rendőrök, házkutatást tartottak nála, nem engedték használni a leadótornyot. Ráparancsoltak, hogy egyeseket alkalmaznia kell, különben oda az engedély. Szerinte annyira forróvá vált a talaj, hogy azt a mindig hideg cseh sörre kellett felváltani. Hacsak ideiglenesen is. Most arra vár, hogy a Soros Alapítvány felszerelést hoz be számára. Ha ez mind összejön, akkor nagyon szívesen átvenné a SZER délszláv adását. Ebbéli reményeiben nem biztattam.
Ezt követően rátért az interjúra, ami sok szokványos kérdést tartalmazott. Például: hogyan férnek meg a szarajevói, belgrádi és zágrábi újságírók egymással. Válasz: azért, mert profik és mert tényeket közölnek, nem pedig az „elkötelezett” újságírás futárai. Kettő: mennyire „irányított” az adás. Nehéz ezt elhitetni, de a SZER mindig is abban különbözött a többi külföldi (BBC, Amerika Hangja) kormányrádiótól, hogy nem a munkaadó szabja meg, mit, milyen sorrendben kell leadni, hanem arról teljesen szuverén módon a szerkesztőség dönt. Több mint ötéves SZER-es múltamra is hivatkoztam, amelynek során egyetlen egyszer sem cenzúráztak.
Végül rám kérdezett: tudja, hogy hamarosan kibővül a műsor – ebben az esetben lesz-e több vajdasági riport benne. Nem szívesen válaszolok az ilyen kérdésre, hiszen valahogyan szívügyemnek kellene tekintenem Vajdaságot. Csakhogy – magyarázom – egy általános (volt) jugoszláv adásban aligha kaphat nagyobb teret egy olyan vidék, amelyet teljesen megfosztottak politikai önállóságától. Mondjuk, Újvidék Kragujevac szintjére „emelkedett” – mondom a rossz példát és azonnal észbe kapok, hogy Kragujevac az ottani gyár miatt sokkal jelentősebb. A szomorú valóság az, hogy Vajdaságban már régóta nem döntenek semmiről sem. Ami a külföldet illeti, a „vajdasági ügy” csupán kisebbségi üggyé vált. No de erről is csak fanyalogva tesznek említést. Itt nincsenek látványos letartóztatások, perek, mint Kosovóban. Kit érdekel az, hogy a maroknyi magyarság miként marja egymást. Majd ha lőnek.
És vajon lehetetlen az, hogy lőjenek? Mi a különbség Vajdaság és Bosznia között? A történelemben vannak közös vonások: mindkettő az OM Monarchiában (azok a szép napok) kapott valamilyen államiságot. Mindkettő többnemzetiségű. Mind a két hely a különböző felekezetű és nemzetiségű népek példás együttélésére esküdött, és ezzel, mint legnagyobb erényével büszkélkedett. Közben egyik helyen sem vették észre, hogy a vidék (Boszniában) még a 17. században él, illetve Vajdaság harmadik gyarmatosítása (most van folyamatban) után már alig vannak olyanok, akik „érzik” az együttélést. Továbbá: mindkettő sorsáról valahol máshol döntenek. A gonosz birodalmában.
Ez utóbbi eszmefuttatást nem mondtam el az interjúban. És azt sem, hogy remélem, Vajdaság nem kerül a SZER vezető hírei közé. Mert oda csak egy módon kerülhet. Boszniát felváltva.
Bal kézzel, alulról háromszor, fába – kopogjuk le.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Az aranykorról szóló narratíva hitelét vesztette
A polgárok érzékenyebbé váltak a baljósan terjedő korrupcióra, amit Vučić elnök is érzékelt, ezért ezekben a >
A vajdasági magyar közösség helyzete és jogainak érvényesítése
A Szerbiában és Vajdaságban kialakult helyzet miatt a magyar közösségben egyre jobban eluralkodik a kiábrándulás, a >
Egy új nemzedéki mítosz
Természetesen ebben a küzdelemben a hatalom az állami erőszak bevetésével elfojtja az egyetemista megmozdulásokat. Ezt Vučić >
MAGYAR TYACIK
Magyarországon és Szerbiában is most valójában a jelenlegi hatalmi elit uralmának a megőrzéséről van szó, amelyik >
A nagytőkések vásárolták meg a maguk Hitlerét
A legkínosabb Trump helyzete, aki Amerikát újra naggyá akarja tenni, miközben a valódi célja az, hogy >
A nagyon rövid időre megcsillanó a csillag
Nagy és felesleges luxusnak számít úgy írni, hogy legalább a lelkemben ne rejtőzködjen a remény, hogy >
AZ EGYETEMI HALLGATÓK KÖVETELÉSEI
Az egyetemisták nem csak követeléseket fogalmaztak meg: március 1-én este Nišben felolvasták a nyolc fejezetből álló >
A kronstadti véres jégmező és a szerbiai egyetemisták
Sokszor megfordult a fejemben a kérdés, hogy hol lett öngyilkos a szocializmus? A választ keresve egyre >
Megérkeztem. Szerbiában a helyzet változatlan
A lakásom egyik ablaka, a zajos sugárúti útkereszteződésre nyílik, a másik pedig egy játszótérre és a >
Roletták mögött…
A jelek arra utalnak, hogy hazárdjátékos Vučić pánikban van, mindenképp nyerni akar, húzza az időt, fokozza >
A REZSIM (KI)SZOLGÁLÓI
Miért hallgatnak erről (is) a magyar szerkesztőségek tagja? Milyen újságírók azok, akik még a saját jogaikért >
„Mert gyilkosok közt cinkos, aki néma"
Úgy igaz, a legkényelmesebb elfordítani a fejünket és csodálatos történeteket írni. Beszélni valami másról, szépen, okosan, >