2019. szeptember 21. szombat
Ma Máté, Mirella, Jónás névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Mosómedvék kora

Antibürokratikus mosóforradalom a vajdasági magyarság körében

Bódis Gábor
Bódis Gábor

Régi szép emlékek elevenednek fel az emberben, amikor hallgatja és ol­vassa a vajdasági magyarság körében zajló „differenciálási” folyamat izgal­mas híreit. Mindenkinek lakolnia kell, aki a zentai kongresszuson ellenszegült az egyetlen és igazi irányvonalnak. A bolseviknak.

A történelem tehát ismétlődik. Nem Miloševićék találták fel a spanyolviaszt, hanem a Nagy Előd, Lenin elvtárs, aki­nek elévülhetetlen érdemei vannak a tisztogatásban. Másként gondolkodó­kat nem tűrünk meg monolit pártunk­ban! Majd összezagyválnak itt nekünk mindent.

A Nagy Művet folytatta a méltó Utód, a Viszarionovics. Később együtt futott a kisebb bajuszúval, aki „fajelmé­lete” alapján végezte a tisztogatást. Végső megoldásként.

A történelmi háttér tehát megada­tott, sőt ennél még sokkal több is. Ha ugyanis körülnézünk, mindkét házunk táján hasonló tisztálkodási műveletek­nek lehetünk szemtanúi. Például Ma­gyarországon szinte minden párt át­esett a „mosogatórongy” akción. Az MDF-ből kiebrudalták (túl későn) a Csurka-féléket, majd amikor az egyed­uralkodó elhunyt, megkezdődött a ha­talmi harc. Jött azonban a választási kudarc és most már ideje volt a kemé­nyebb szappan használatának. Továb­bi tisztálkodások várhatók, és még nem lehet tudni, ki fogja elzárni a mo­sógépet.

A többi párt is büszkélkedhet hason­ló jellegzetességgel. A Fideszben az Orbán söpört, amíg meg nem unták a banánt. Az SZDSZ a szocialistákkal kö­tött paktum (három minisztérium) mi­att pillanatnyilag megúszta a lefolyót, de a csömör mindig is mély gödör. Torgyánék a kisgazdáéknál botokat is bevetettek egykori mosóhadműveletüknél.

Miből merítsen hát példát a kismagyar? Amikor a vendéglátó ország is maradandót alkotott a mosótudomány területén. Ezen a ponton merülnek fel az emlékezet szürke homályából a cikk elején említett kedves élmények. Ami­kor a valamikori Lenin-fiúk hagyomá­nyait követve a Milošević-csapat kivégzőosztagai megindultak végezni az autonómistákkal.

Ezek hát az előzmények, no meg a zentai kongresszus, amely már most elnyerheti a VMDK (b) 8. értekezletének címét. Az agymosás kitűnően sikerült, a tömeg hű maradt a vezetéshez, meg­kezdődhetett a leszámolás. Először ter­mészetesen a legkeményebb ellenfe­lekkel: a VMDK-s polgármesterekkel. Szabadkán a Lenin-fiúk szerepét a Sepsey-különítmény alakítja. Minden­áron el kell mozdítani az akadékosko­dó Kaszát, akivel már úgyis többször meggyűlt a bajuk az újvidékieknek. Egyébként a rohamcsapat már említett szabadkai vezére azzal juttatta be ma­gát a vajdasági magyar kistörténelembe, hogy Zentán, harsogó beszéde vé­gén, az intellektuális extázis tetőpont­ján világgá kiáltotta: „Isten engem úgy segéljen!”. Ezután mosakodjon, aki tud.

Elsősorban az újonnan alakult VMSZ-nek kell ezt megtennie, hiszen alapító tagjait kiátkozták a VMDK-s mennyországból. Viszont a mosóporral a VMDK (b) vezetőségének kell takaré­koskodnia, hiszen olyan tömegessé dagasztotta a másként gondolkodók táborát, hogy ezzel a teljesítménnyel joggal lehetnének elégedettek a Nagy Elődök is.

A tét pedig nagy, hiszen az új ma­gyarországi hatalomnál kell bizonyítani a mosótudományt. Az első lépések mindenesetre biztatóak. A VMDK (b) el­nökét immár meghívják a liberális-szo­cialista szárszói találkozóra. Eddig a Magyarok Világszövetsége volt a szen­tély.

Folttisztítót kell majd valószínűleg alkalmazni olyanok eltüntetésére, mint Csubela vagy Várady. Nem szabad megengedni, hogy valaki nagyobb kismagyar legyen. Kimosták és össze­ment.

Azt még nem lehet tudni, hogy a nagy mosakodás után milyen sajtóra számíthat a VMDK-s mosócsapat. Az eddig támogatott Új Hét Nap főszer­kesztője szintén a kimosandók listájára került. Nem marad más hátra, mint a Sepsey-különítmény kiváló értelmisé­geiből összeválogatni a mosható új­ságírókat.

A fehérítéssel is bajok lesznek. Mert ismét a rózsaszín van divatban. Legfel­jebb még a kék. Habár ezt a kettőt nem ajánlatos együtt mosni.

Mivel a bugyogót piros forrónadrág­ra váltottuk, a mosás mennyiségileg ki­sebb méretű lesz. Másrészt, a bő bu­gyogóban sokan elfértek, az aligbugyiban viszont csak a kivételeseknek van hely.

Mossuk kezeinket.

1994. június 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Lépésnyire a végső győzelemtől

Már nem csodálkozunk rajta, hogy a „protestáló hit, küldetéses vétó” egyházának püspökét államunk vitathatatlan vezetője jelöli >

Tovább

Hasznos-e a bojkottálás?

Legyünk tisztában: A választásokat mindenképpen megtartják, az ellenzék részvételével, vagy az nélkül.  A VMSZ és a >

Tovább

Alászolgája Főnök, s respekt

Végleg populista fordulatot vett a rommagyar politika, nemcsak esetenként, azaz kampányban, hanem immár eldőlt, hogy minden >

Tovább

Szerelmünk volt és mostohánk lett

Többször is találkoztam Konráddal, hol Berlinben hol Budapesten, de nem került szóba Közép-Európa. Az utolsó néhány >

Tovább

Requiem a vajdmagy sajtószabadságért

Ma Bodzsoni és Ternovácz a vajdmagy újságírás két doyenje, vagy éppen szimbóluma – a két Nagy >

Tovább

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Tovább

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Tovább

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

Tovább

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Tovább

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Tovább

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

Tovább

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Tovább