Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

MiNapló Irodalmi Napló Itthon/Otthon KülNapló TegNapló Délvidékum BulvárNapló Tapló

Fiók

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Még csak rések és nem kések vannak az össz-szerb nemzettesten, de ismerve a szereplőket, ez utóbbi, mind divatosabb evőeszköz sem várat már sokat magára. Több száz millió tévénézővel együtt abban az elké­pesztő gyönyörben lehetett részem, hogy élőben láthattam – méghozzá együtt – Šešeljt és Karadžićot, a két legnagyobb Szerbet, akik átvették a stafétabotot (néhai Marsallunk, fi­gyelj!) a Nemzet Atyjától, aki nyilat­kozni szokott, és a Nagy Vezértől, aki cselekedni szokott.

Mindketten, mint eme szokások rabjai, megfeledkeztek a mellékes szereplőkről, akikről kide­rült, hogy az utolsó áldozatig is képe­sek kitartani az ügy mellett. Na már­most, Milošević általában jól szabott öltönyben jelenik meg, annak bizony­ságául, hogy a kommunizmusban az anyag nem vész el, csak átalakul. Ćosić (akinek egyre elmésebb nyilat­kozataitól a falra mászás már nemzeti sporttá lépett elő) már kevésbé tartja magát a materializmus katekizmusá­hoz, de ezt nem is lehet elvárni tőle, hiszen lelkében a népviselet föltétlen rajongója. De még így is el lehet adni, szegényesebb európai közegek­ben. Most aztán teljes életnagyságuk­ban megjelennek a világ színe előtt Šešeljék és Karadžićék, és a világ nem tehet mást, mint rég megsárgult ké­pes történelemkönyveket vesz elő, amelyek a martalócok életét és szo­kásait mutatják be. Mi, errefelé már kevésbé hökkentünk meg a szakállas látványtól, hiszen 1987 óta folyamato­san láttuk őket addig civilizáltnak vélt utcáinkon és tereinken. Emlékszem rá, az Újvidéki Televízió (akkor még létezett) legnagyobb bűne a sztálinista differenciálódás alatt éppen az volt, hogy a tüntetőknek nevezett martalócokat is bemutatta mint a „megtör­tént” nép szerves részét. Persze, visszaugorva a mába, elég visszásnak hatott a vasárnapi képsor, amidőn az egyébként a Szent Száva megbékélé­sét hirdetni köteles papok megszente­lik a torzonborz alakokat. A kérdés csupán az, hogy a régi vagy a jövőbe­ni késforgatásukra adták-e áldásukat.

Túlságosan is valósághű volt ez a tévériport, amelyet a világ első számú hírtelevíziója, a CNN is sugárzott, minthogy arra lehetne következtetni: Belgrád rendezi ezt a színjátékot is. Ellentmond ennek a szerb par­lament csúfos kudarca, a boszniai szerbek népszavazásának az eredmé­nye, továbbá a Szerbiai Televízió hangvételének szédületes megváltozá­sa. Mi késztethette Miloševićékat erre a pálfordulásra? A válasz nem lenne teljes, ha csak azt mondanánk, hogy az amerikai rakéták zúgása, hiszen ez a félelmetes zörej, lárma már számos esetben volt testközelben és mégis olyan távol. Valami komolyabb érv is elhangozhatott a számtalan belgrádi tárgyaláson, ami a Nagy Projektumtól való ideiglenes tartózkodásra késztette a Milošević-Ćosić párost.

Hogy komoly a dolog, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a harmadik Tito tanítvány, a jó öreg Frányó, azonnal tettestársai se­gítségére sietett. Oly módon, hogy minden átmenet nélkül elkezdte tisztí­tani a terepet Bosznia horvátoknak adományozott részein – természete­sen etnikailag. Az amnéziában nem szenvedők talán már észrevették, hogy Tuđman úr mindig is kész volt Milošević urat támogatni akkor, ami­kor éppen szükség volt rá. Csinált sebtében olyat, ami ellen a Szerb Testvér tömöríthette a sorait. A mos­tani akcióval két legyet ütne egy csa­pásra: még mielőtt idegen katonák kezdenék rendezgetni és újraéleszteni a tíz tartományra felosztott, de azért még mindig egységes Bosznia-Herce­govinát, olyan etnikailag tiszta vagy legalábbis nem annyira „piszkos” te­rületeket kell teremteni, amelyeket hozzá lehet csatolni Horvátországhoz (lásd még: Nagy-Horvátország, elmé­let és gyakorlat). A másik légy anemzetközi katonai intervenció elodá­zása, hiszen a horvát föllépés hatal­mas zavarokat kelthetett a fekete-fe­hér figurákkal játszó elemzőkben. Az ügyben egyébként hallatta hangját az elmaradhatatlan Henry, a Kissinger, aki azt mondta, hogy Bosznia soha nem is létezett, emiatt óriási hiba volt nemzetközileg elismerni, ergo: a szerb területeket csatolják Szerbiához, a horvátokat Horvátországhoz, a meg­maradt szigetecskékből pedig csinál­janak egy muzulmán államot. A Nagy Henry figyelmébe ajánlanám a bos­nyákokat, és nem csupán azokat, akik vegyes házasságból származnak, hanem akik az ellenük indult szerb, horvát és muzulmán támadás előtt csak „boszniaiak” voltak. Mint ahogy Kissinger úr mostani hazájában is vannak, csodák csodájára, amerikai­ak. Nemcsak angolszászok, németek, lengyelek, oroszok, zsidók, szerbek, horvátok és – bosnyákok.

Aki életében csak egyetlenegyszer is járt Szarajevóban, megérezhette azt, amiről most írtam.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Jelzők zűrzavarában

„Nem követhetnénk el nagyobb hibát annál, ha az eszmetörténet tárgykörében vizsgálnánk meg Orbán fejtegetéseinek valós vagy >

Magyar-magyar párbeszéd?

Ez is arra utal, hogy a VMSZ elnökét mennyire (nem) érdekli a magyar-magyar együttműködés! De miért >

Meghaltatok

Ez nem nekrológ. Csak lamento, jelentékeny emberek halálakor – amely mély válsággal esik egybe időben – >

A szocializmusban az volt a legrosszabb, ami utána következett

Vannak azonban olyanok is, akik kritikusak a múlttal szemben, de a jelennel szemben is. Ők lettek >

Nyári emlék

10 éve írtam Rajk Laci 60. szülinapjára (1949. január 26.). Nem gondoltam, hogy ez a megemlékezés >

Az abszurd, "amiben élsz"

Az EP választásokkal fordulatot vett és kiteljesedett a rommagyar politika és végképp elköteleződött a nacionalista-populista – >

A miniszterelnök nem magánember

Hiszen azt senki nem gondolhatja, hogy ez lenne Tarlós István budapesti főpolgármester választási üzenete (via Gulyás): >

Topolya, Tanyaszínház, VMSZ

Mindenesetre undorítónak tartom, amit a párt tesz ezzel a picinyke megmaradt vajdasági magyarsággal! Szurkolok, hogy minél >

Az új osztály nem bocsájtja meg a kormánynak, ha megtűri a békétlenkedést

A melósok örüljenek, ha egyáltalán kapnak munkát. Az engedetlen értelmiségiek nem olyan fontosak, többségük könnyen megvásárolható. >

Az erőszak megtévesztően észrevétlenül, alattomoson lopakodik be a közéletbe

A polgárok a valóságtól megundorodva a gondtalan szórakozásba menekülnek. A teraszokon vidám a fiatalok kávéznak, és >

Nincs felelős!?

Miért nem foglal az MNT állást és készít határidős cselekvési tervet a tanügyi problémák mielőbbi megoldására? >

Fénykép

Orbán Viktor magyarországi miniszterelnök hivatalában fogadta Aleksandar Vučić szerbiai köztársasági elnököt, Andrej Babiš cseh-morvaországi és Peter >

1990-2009 © Napló. | Impresszum | Tartalomjegyzék | Médiaajánlat | Szerzői jogok | Kapcsolat |