2019. december 14. szombat
Ma Szilárda, Szilárd, János névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Zenta: Évértékelő rendezvényt tartott a Napló Kör

Bódis Gábor szerint a Második nyilvánosság a legjobb dolog, ami a XXI. század második évtizedének közepén történhetett velünk. (Vajdaság Ma):

Nagy érdeklődés mellett tartották meg a zentai Városháza dísztermében a Napló Kör évértékelő rendezvényét, amelynek keretében a kör tagjai a saját nevükben, személyesen mondták el, mit tartottak fontosnak vagy károsnak az elmúlt évben, mi volt számukra a legígéretesebb vagy a leglehangolóbb esemény a vajdasági magyar közéletben, illetve kifejtették véleményüket a Második nyilvánosság nevű Facebook-közösség által kiváltott közéleti vitáról és a csoport tevékenységének jelentőségéről is.

Az est kezdetén Danyi Zoltán köszöntötte a vendégeket, majd Losoncz Márk osztotta meg bevezető gondolatait az egybegyűltekkel, aki első ízben vett részt a Napló Kör rendezvényén. Kitért a vajdasági magyar közösség szempontjából meghatározó jelentőségű beszédmódokra, majd feltette a kérdést, vajon hány olyan vajdasági magyar személy van, akinek a hangjára odafigyelnek Belgrádban és Budapesten, aminek kapcsán leszögezte, a vajdasági magyar közbeszéd szerinte romokban hever. Beszélt az értelmiség és a politikum közötti bizalomhiányról is, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, a bizalom helyreállításához szerinte mindenképpen kétirányú kommunikációra lenne szükség.

Pressburger Csaba az elmúlt év legfontosabb eseményei közül a nemzeti tanácsi választásokról beszélt részletesen, amelynek kapcsán kifejtette, a kampányban nagy szerep jutott a pártújságírásnak, amit – ahogyan fogalmazott – a vajdasági magyarok körében egyre kevesebben követnek és vesznek komolyan. Kitért a részvételi arány alacsony voltára is, amelynek elemzése szerinte teljes egészében elmaradt a vajdasági magyar sajtóban, aminek okát – mint mondta – mindenekelőtt abban a bizalmi válságban látja, amit a vajdasági magyarok a Magyar Összefogás lista iránt éreztek, és amit távolmaradásukkal ki is fejeztek. Hozzátette, szerinte mind többen érzik azt a levegőnélküliséget, amelyet a vajdasági magyar politikum idézett elő, és ez nagymértékben növeli az elégedetlenséget, ám a vajdasági magyarok egyelőre nem látnak más alternatívát, hiszen a civil szféra felől megközelítve nem lehet felvenni a versenyt a politikummal.

Tolnai Ottó az év eseményeinek értékelésekor Lajkó Félix Mező c. lemezéről és Végel László Neoplanta c. művéről beszélt részletesen, amelyekkel kapcsolatban megdöbbentőnek nevezte annak tényét, hogy – ahogyan fogalmazott – szinte egyáltalán nem tudunk róluk beszélni. Gerold László az Újvidéki Színház Urbán András rendezte Bánk bán című előadását és Böndör Pál Bender & Tsa című kötetéről szólt az egybegyűlteknek, Végel László egy anekdotát osztott meg az est vendégeivel, akiknek ezt követően korábbi írásaiból olvasott fel részleteket, Danyi Zoltán pedig az évnek a számára legfontosabb eseményeit sorolta fel, beleértve a kulturális eseményeket és a személyes élményeket is.

Az évértékelést követően bemutatkozott a Napló Kör új képzőművészeti rovata, amelyben Tolnai Ottó egy alkalmi tárlatvezetésre invitálta a közönséget, visszaemlékezve a Kalapdoboz c. könyve zentai bemutatójára, amelyen először találkozott Sáfrány Louvre c. alkotásával, amelyről az est folyamán részletesen is beszélt az egybegyűlteknek, majd a találkozó harmadik részében előbb Bódis Gábor olvasta fel a Második nyilvánosság Facebook-közösség által kiváltott közéleti vitára vonatkozó véleményét, kiemelve, a Második nyilvánosság – ahogyan fogalmazott – a legjobb dolog, ami történhetett velünk a XXI. század második évtizedének közepén, majd a kör jelenlévő tagjai is ismertették az ezzel kapcsolatos véleményüket, akik közül valamennyien egyetértettek abban, hogy a Második nyilvánosság rendkívül fontos szerepet tölthet be a vajdasági magyarság életében, éppen ezért a Facebook-közösségnek nemcsak a súlya óriási, hanem a felelőssége is. Az est zárásaként az egybegyűltek is megoszthatták gondolataikat a Napló Kör tagjaival és a közönség soraiban helyet foglalókkal.

2015. január 9.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Néhány szó a magyar parlamentről

De ha a polgári állam a saját alkotmányos formáihoz se ragaszkodik, akkor nem érvényes a magyar >

Tovább

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább