2019. július 22. hétfő
Ma Magdolna, Mária, Magda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Kiállás egy kétes hírű háborús kalandor ügyében

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Rengeteget árthat a szerb ügynek a hágai Nemzetközi Bíróság előtti perben, amelyben Horvátország népirtással vádolja Szerbiát.” J. Garai Béla (Vajdaság Ma):

Még el sem kezdődött az újesztendő (mármint a Gergely-naptár szerinti új év) első munkahete - a Julián naptár követői, mint tudjuk, még a karácsonynál tartanak -, máris újabb vita robbant ki Belgrád és Zágráb között. Nem, nem a naptár és nem is Šešelj vajda miatt – akinek két hónappal ezelőtt sikerült összeveszítenie a két szomszédot -, hanem Dragan kapitány, alias Dragan Vasiljković miatt. Annak apropóján, hogy kinek adja ki Ausztrália a háborús bűnökkel vádolt volt zsoldosvezért: a horvát vagy a szerb igazságszolgáltatásnak?

Lám, a húsz évvel ezelőtti háborús konfliktus szereplői még most is képesek viszályt kavarni a két volt „testvérnemzet” viszonyában!

Közismert tény, hogy a horvátok azzal vádolják Vasiljkovićot, hogy az 1991-95 közötti szerb-horvát háborúban a belgrádi állambiztonság támogatásával félkatonai alakulatot létesített Kninben, és vörös sapkás martalócaival számos háborús bűncselekményt követett el: utasítására a „knindzsák” horvát katonákat és civileket kínoztak meg és öltek meg, az elmenekült lakosok házait kifosztották. Mindezt a Belgrádból vezényelt etnikai tisztogatás keretében tették, hogy helyet teremtsenek az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaságnak. A szerb köztudat viszont Dragan kapitányt a krajinai nemzettársak védelmezőjeként, nemzeti hősként tartja számon. Horvátország azért kéri kiadatását, hogy számon kérje a gaztetteket és ítélkezzen felette, Szerbia pedig ezt szeretné mindenáron megakadályozni.

Az ügy akkor vett nem várt fordulatot, amikor Nikola Selaković szerb igazságügyminiszter az óév utolsó napjaiban nagy meglepetésre azzal a kérelemmel fordult az ausztrál igazságügyi hatóságokhoz, hogy ne Horvátországnak, hanem Szerbiának adják ki Dragan kapitányt. Azzal érvelt, hogy a szerb igazságügy képes tárgyilagosan ítélkezni a szerb-ausztrál kettős állampolgárságú vádlott felett, szemben Horvátországgal, ahol kellő bizonyítékok híján minden bizonnyal igazságtalan verdikt születne. Mindezt azzal próbálta nyomatékosítani, hogy a horvátoknak való kiadatás „nyugtalanságot okozna Szerbiában”.

Selaković fellépésére azonnal megérkezett a válasz Zágrábból: Ivan Crnčec horvát igazságügyminiszter-helyettes azzal vágott vissza, hogy „Szerbia nincs abban a pozícióban, hogy felülbírálja a horvát igazságszolgáltatást, mert a dolog pont fordítva áll”. A zágrábi tisztségviselő emlékeztet arra, hogy Szerbiának az uniós csatlakozási folyamatban még nem sikerült megnyitnia az igazságszolgáltatásról szóló 23. tárgyalási fejezetet, amit Horvátország az unióba történt belépéssel már régen lezárt. Tehát Horvátország van abban a helyzetben, hogy mint uniós tagállam, felülbírálja a szerb bíráskodási gyakorlatot.

Ám felmerül a kérdés: valóban akkora az aggodalom Szerbiában Vasiljkovićért, hogy Zágrábnak való kiadatása nyugtalanságot idézne elő? Tényleg szívügyüknek tekintik az emberek Dragan kapitány védelmét? Attól kellene tartanunk, hogy tömegek vonulnak az utcára, és nagygyűlésen tiltakoznak érdekében? Egyáltalán emlékeznek még az emberek Dragan kapitányra? (...)

Lehetséges, hogy nem is a kétes hírű zsoldos sorsa miatt aggódik a buzgó igazságügyi miniszter. Dragan kapitány ugyanis nem az a sziklaszilárd jellemű hazafi, akiben feltétlenül meg lehetne bízni. Elvégre egy világot járt kalandorról van szó, nem éppen szeplőtelen előélettel. Belgrádból került ki Ausztráliába még gyermekként, majd katonai kiképzőként dolgozott Dél-Amerikában és Afrikában, Melbourne-ben prostituáltak futtatásáért ítélték el, amikor pedig kitört a délszláv háború, visszatért régi hazájába, és felajánlotta szolgálatait a szerb szabadcsapatok szervezőinek.

„Krajina Köztársaság” bukása után, a háború befejeztével újra Belgrádban tűnt fel, és az ellenzéki megmozdulások hatására hátat fordított volt gazdájának, Slobodan Miloševićnek. Mi több, még tanúskodott is ellene 2004-ben a hágai Nemzetközi Bíróságon. Megjelenése a horvát bíróság előtt azzal a veszéllyel járhat, hogy ismét megfordul, lemezt vált, és hogy mentse a bőrét, kitálal a szerb állami vezetés háborús szerepéről Horvátországban. Elmondhatja például, hogy miként szervezték Belgrádból a krajinai félkatonai alakulatokat, hogyan fegyverezték fel őket az állambiztonság közreműködésével. Ezzel pedig rengeteget árthat a szerb ügynek a hágai Nemzetközi Bíróság előtti perben, amelyben Horvátország népirtással vádolja Szerbiát.

Az egész ügyben az a legvisszásabb, hogy a Vasiljković érdekében történt fellépéssel a mostani szerb vezetés felvállalta a miloševići agresszió örökségét, tulajdonképpen vállalta a felelősséget az elkövetett háborús bűnökért. Pedig azt hihettük, hogy ezen már túltette magát a belgrádi kormány, eltökélten halad az európai felzárkózás útján, és tartja magát ahhoz a horvát kormánnyal kötött megállapodáshoz, hogy a háborús múltat átengedik a történészeknek, a háborús bűncselekményeket pedig az igazságszolgáltatásnak.

2015. január 5.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Nem a smirgli

Oda jutottunk, hogy a kisember annyira kiábrándult már a biztonságáért felelős szervből, valamint az őt – >

Tovább

A szabadkai Houdini

Szemmel látható, hogy Bogdan Laban a szabadkai hatalmi elit (és a szélesebb értelemben vett hatalomgyakorlók) számára >

Tovább

Temetőt győztek

A temetőbeli közjáték a működő nemzeti illiberál színrevitele, valami másra van szükségünk, jövő-tervekre, hiszen a múltat >

Tovább

Vége

A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, >

Tovább

Mélységesen sajnálnám, ha a Vajdaságban kihalna a magyar mondat

Vagy tíz évvel ezelőtt naplómban írtam erről, akkor is jöttek a verőlegények, mert ez tabutréma volt. >

Tovább

SZÓSZEDET

Itt, a szövegeket szövők és lélegzők tengerszemében olyan távolinak tűnnek a kultúra ítészei és szabászai, a >

Tovább

Szavazni vagy bojkottálni?

A délvidéki/vajdasági magyar közösség – egyebek között – politikai apátiába is került, amit katasztrófának is lehet(ne) >

Tovább

A hinta

Újvidék önkormányzata nem folyamodik olyan populista, ad hoc megoldásokhoz, mint egyes városok, ahol egy mobilcsapat 48 >

Tovább

„Meddig jutottunk?”

A háborús bűnösség, rehabilitálás és kártérítés kérdésével kapcsolatban megállapítják, hogy az észlelt „fogyatékosságok nagyban nehezítik, vagy >

Tovább

Srebrenica 24 éve

A srebrenicai a legnagyobb méretű tömegmészárlás, melyet kontinensünk a második világháború óta mindezidáig láthatott. Különösen zavarba >

Tovább

Marosvásárhely jobban teljesít

Kolozsváron egy kisebb székelyföldi város összlakosságát kitevő magyar egyetemista “van jelen” az év tíz hónapjában. Tetszik, >

Tovább

Nemzetközi segédlettel

A nemzetközi és szerbiai jogszabályok ellenére folyamatban van – külföldi és szerbiai támogatással, ingatlanvásárlásra, épületanyag és >

Tovább