Ma Fatime, Fatima, Bonifác névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
A rózsa hevében
Gyakorlati tudnivalók kezdő jugoszlávológusok számára
1. Tétel: Ne higgy senkinek!
Még akkor sem, ha úgy adja elő a történetét, mint annak idején édesanyád a dajkamesét. Vonatkozik ez a délszláv térség minden politikai szereplőjére, akik közül csupán egyet ismerek, kit az igazmondás tolla ékesített. Nem is vitte többre portásnál.
Nos, vegyünk egy példát. A szerbiai belpolitikai színtéren látszólag minden világos: az egyik oldalon ott vannak a rosszak, mármint a Vezír, a Benito, a Misi meg a többiek. A másik oldalon viszont a bohócosan viselkedő gyógyszergyáros – aki napok alatt belopta magát a háziasszonyok és az ellenzék szívébe – és követői, elsősorban a partizáníróból lett „kozmopolita” szövetségi államfő. Aki olaszországi útja előtt a legnagyobb megdöbbenéssel fogadta egy olasz újságíró kérdését, ami arra vonatkozott, hogy netántán ő (mármint Ćosić) lenne Milošević eszmei keresztapja. Hogy mi nem jut eszébe egy ilyen nyugati tollforgatónak? Hallatlan!
Az olasz újságíróra ráfoghatjuk, hogy alultájékozott, de igazi jugoszlávológusként az általa hangoztatott tételt el nem fogadhatjuk, mert – igaz. Most jön az okfejtés azon része, ahol csak a tudományos tárgyilagosságnak és a tényeknek hihetünk Ez utóbbiakat, mellesleg, rendszerint elferdítik Tehát: Dobrica Ć. igaz, hogy Nagy-Szerbia szerelmese és a nemzeti álom (s állam) kergetője, de azért most meggondolta magát, mert ő is látja, hogy ez így nem mehet tovább és eddigi növendékét menesztenie kell. Téves. A ridegfejű jugoszlávológus nem hisz senkinek sem és a hazugság másik oldalára is kíváncsi. Mert vegyük csak sorjába: kinek tett eddigi tevékenységével a legnagyobb szolgálatot D. Ćosić (és az általa megrendelt szövetségi kormányfő)? Eltalálták, tehát kezdenek már belejönni.
Igen, Slobodan Miloševićnek. Abban a pillanatban léptek a színre, amikor a Vezír éppen az ügyeletes knock downjában volt. A nemzetközi intervenció veszélye realitássá vált. Most pedig? A Panić-kormány első száz napjának legnagyobb eredménye az, hogy az elviselhetetlentől a kedélyes hűsölést okozó szintig csökkentette a nemzetközi közösség nyomását a világ egyik legcsökönyösebb diktátorára. Aki nyugodtan intézhette azt, ami a legfontosabb: az itthoni dolgokat. Olyannyira nagy teret kapott, hogy a Rózsák Összejövetelén már magabiztosan intézkedhetett a Párt (az istenadta) sorainak megtisztításáról. No, nem azoknak kellett távozni, akik kiöregedtek és belefáradtak az osztályharcba, hanem azok, akik állítólag engedékenyek voltak az ellenzékkel szemben. A Szerb Szocialista Párt héjái (mert vannak galambok is?) ismét nyeregben érzik magukat. És nem is alaptalanul. Belgrádi jugoszlávológusok ugyanis végeztek egy alapos felmérést a választási esélyekről, és azt kellett megállapítaniuk, hogy az ellenzék még mindig nem tud összeszedni több mint 50%-t.
Tehát mi sem természetesebb, hogy a választások a Rózsák Pártjának felel meg. Főleg akkor, amikor a Szerbiai Televízió egyértelműen Miloševićék kezében van, és amikor az utóbbi idők leglesújtóbb közvélemény kutatási adatai szerint, a szerbiai tévénézők több mint fele továbbra is maradéktalanul hisz a háborús propagandának.
Marad az egyetlen lehetséges végkövetkeztetés: egyáltalán nem biztos, hogy valóságos szembenállás létezik Ćosić és Milošević között. A tudomány merev és empirisztikus alapelveihez ragaszkodó jugoszlávológus azonban ebben a tételben sem hisz a végsőkig, és kijátssza a Panić-kártyát. A hitetlenkedő erre is tud magyarázatot, és azt mondja: igen, a gyógyszergyárosnak semmilyen érdeke sincs a Rózsák szekerét tologatni, mert nem valószínű, hogy éppen ebben a szellemországban akarná kiszélesíteni patikahálózatát. Ámbár, ki tudja (lásd a Tétel nevét!). Tovább fűzve a gondolatot, meg kell állapítani, hogy az, amit mi Panić-kormánynak nevezünk, nem egy menyasszonykórus. Utóbb kiderült, hogy a montenegrói szövetségi belügyminiszter tudott valamit a Milošević-féle rendőrség okmányszerző akciójának előkészületeiről. Azután: a kormány egyik alelnöke, aki magyar származású, de ami ennél sokkal fontosabb: a Szerb Szocialista Párt tagja, összehívja a kormány rendkívüli ülését, ám arra elfelejti meghívni a szintén magyar származású, de nem Milošević-párti igazságügy minisztert. Aki mellesleg a tárgyalandó ügyben illetékes, hiszen a választások kiírásának a körülményeiről volt szó. Ezt követően születik meg a Szerbiát 9 körzetre felosztó döntés, ami nem más, mint rügyfakadás a szocialista Rózsáknál. Harmadszor: mindenki előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a népszavazási huzavonát nem azért tartották meg, mert el akarták kerülni a választásokat. Sőt, nagyon is kívánták azokat. Egyszerűen arról volt szó, hogy megkíméljék a Vezírt, nehogy akár másodpercekre is le kelljen mondania. Ha tartaná magát az általa fabrikált alkotmányhoz. Csakhogy ő annyira felbátorodott a körülötte teremtődött kedvezőbb feltételek láttán, hogy rendeztetett magának egy kongresszust és azon természetesen kineveztette magát pártfőnöknek, annak ellenére, hogy ezt az általa bitorolt ország alapokmánya tiltja.
Hogyan számíthat ilyen körülmények között sikerre az amerikai Belgrádban? Csak úgy, ha továbbra sem vesz tudomást a környezetéről. Ez ellen ugyanis nincs orvosság.
További gyakorlati tudnivalók kezdő jugoszlávológusok számára: a többi 120 Tétel is ugyanez alatt a címszó alatt szerepel, vagyis:
Ne higgy senkinek!
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A bársonyos forradalmat követte a bársonyos tekintélyelvűség
Mi történik? Furcsa módon erre éppen Illyés Gyula ad útbaigazítást. Alighogy megérkeztem Budapestre kezembe került Illyés >
Milyen országban élünk? (4.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Milyen országban élünk? (3.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Ilyen hangulatban lépkedtem az Akadémia lépcsőjén
Nyugalmas délelőtt, nem érdekelnek a hírek. Ébredezik bennem a politikai csömör. Attól tartok, hogy a jelenlegi >
Milyen országban élünk? (2.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Mi is elpilledtünk
A bűnösökre lehet felfelé mutogatni, de sokkal nehezebb lenne arról a mélységében rejtezkedő kollektív eszmékről szólni, >
Milyen országban élünk? (1.)
Azt mondják, egy ország vagy közösség (lát)képét a sajtóban közölt adatok, szakértői vélemények, a hírügynökségek és >
Egy nagy játszma névtelen szereplői lettünk
Ez a közérzet túlvan a szokásos politikai vitákon, nem nevezhető szimpla Orbán-ellenességnek, sokkal inkább a rendszerváltási >
Hol a Lovas? Itt a Lovas!
Családi ügyek címmel közölt terjedelmes írást a Magyar Narancs legújabb számában Krusovszky Dénes a hetilap állandó >
Pásztor István: „Büszkén vagyunk őrkutyák”
A „tisztújítás” abból áll, hogy Pásztor Bálint nevű fia maradt a párt második számú alelnöke, és >
Gyenge biztosítékok – téves cím(ké)zés
Balla Lajos, a Szabad Magyar Szó (SZMSZ) oldalán szólt hozzá a blogomon közölt „utolsó (??) két >
Minden egyes fogalom bumeráng lett
Sinkó dilemmák - ma. Megbuktatható-e az autokrácia parlamentáris úton vagy pedig csak erőszakkal? Választásokkal? Forradalommal? Nem >