2019. december 13. péntek
Ma Luca, Otília, Lúcia, Éda névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Majd én megmondom, ki vagy

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Majd én megmondom, ki vagy
Lajkó Félix

„Lajkó Félix közben hegedül, Rúzsa Magdi meg énekel – teszik a dolgukat.” Szerbhorváth György (Beszélő):

Már rég elfogadott közhely, hogy az vagy, akinek vallod magad. Bár én többnyire úgy vagyok vele, hogy amennyiben magyarkodásról van szó, és megkérdik tőlem, hogy de azért/hát ugye magyar vagy? – azt válaszolom, hogy ha nem kérdik meg, magyar vagyok, de ha megkérdik, elgondolkodom erősen, és még bármi lehet belőlem.

Persze vagy fél évszázada is zajlottak már olyan kutatások, így a magyarországi cigányságról, hogy mivel a magukat romáknak vallók száma-aránya feltűnően alacsony volt (persze főleg a negatív diszkriminációtól való félelmükben, kezdve a kényszerfürdetésektől a cigánybűnöző stigmáig), hát ezért úgy próbálták megállapítani a számukat, hogy másokat kérdeztek meg, azaz hogy a környezetük minek tartja az egyes egyéneket/családokat. És persze ma is vannak ilyen-olyan becslések a különféle nemzetiségekre vonatkozóan.

De azon csak sírva röhögök, amikor két, a szülőfalumból származó zenészről is azt olvasom, hogy romák lennének. Lajkó Félixet az egyik egy szerb honlapon nevezték annak, miután a fényképét roma hírességek sorában állították ki Újvidéken az Utcai Zenészek Fesztiválján. Többek közt olyanok mellett, mint Pablo Picasso (aki tán az volt), Charlie Chaplin (aki büszke volt roma anyai nagyanyjára, a roma világkongresszuson is részt vett, de az antiszemiták simán lezsidózták), Elvis Presley (hogy cigány származású, az biztos), vagy a focista Zlatan Ibrahimović (akiről vitatkoznak, hogy svédországi félhorvát-félszerb bosnyák-e, vagy az anyja roma /származású/-e). Hangsúlyoznám, Lajkó is annak vallja magát, aminek akarja, s meglehet, a Lajkó nevet egy roma őstől örökölte, sőt, igaz, hogy nevezték már szőke cigánynak, mert hát szőke a haja, és sokat játszott-játszik roma zenészekkel és roma dalokat is feldolgozott. De sose hallottam volna, hogy ő magát cigánynak vallja, de olyat sem, hogy valaki annak nevezte volna, akár úgy, hogy becsmérlőleg lecigányozta, vagy éppen úgy, hogy beemelte a roma közösségbe hírességként. Pláne nem hallottam ilyet a falunkban, pedig ott a magyarok és szerbek is masszívan cigányoznak.

A másik eset pedig Rúzsa Magdié, aki az Élet és Irodalomban (2014. szeptember 19.) lett cigány. Ez komplikáltabb helyzet, mint az előbbi, mert Ujlaky István Romák, tanárok c. cikkében egy nyári táborról számol be, az ott elhangzott beszélgetésekből idéz, úgy, hogy azt sem tudjuk, Ruzsa (sic!) Magdit ki nevezi ki cigánynak, pozitív példaként említve (igaz, előtte ugyanez a valaki Győzikét is kiemeli, pedig hát adócsalásért ítélték felfüggesztett börtönbüntetésre, a viselkedése meg egyenesen undorító). Rúzsa Magdi esete pedig pont olyan, mint Lajkóé: vezetékneve utalhat akár roma származásra is, de románra is, és ő is énekel(t) cigány dalokat, de nem tudjuk, hogy magát romának vagy roma származásúnak vallotta volna magát bármikor is, vagy hogy a környezete róla és családjáról ezt állította volna a faluban stb. Vagy hogy bármelyikükről ilyen jellegű diskurzus ment volna akár élőben, akár a neten.

Hogy miért van ez a jelenség, arról halvány fogalmam sincs, mert a romáknak enélkül is vannak zsenijeik, példaképeik, hírességeik (zenészekből főleg). Különösen furcsa ez úgy, hogy az ÉS-ben így ír Ujlaky: „a romák gyakran gádzsónak vagy parasztnak, ritkábban magyarnak neveznek bennünket, a roma értelmiség olykor, ironikusan, fehér embernek. Egyik kifejezés sem telitalálat.” Aztán meg jön egy másik nagyon nem telitalálat az idézetben, amely jól jelzi, hogy „jól elvagyunk” egymással, és még ott is megkavarjuk, ahol semmi értelme (bár megint hangsúlyozzuk, idézetről van szó). A Deutsche Welle szerb nyelvű cikke pedig pont egy szerbiai botrányról szólt, amelyben szintén a roma identitás kerül a középpontba: Miután Szerbiában affirmatív rendelkezéseket hoztak, hogy a romák könnyebben iratkozhassanak be az egyetemekre és kedvezményeket kapjanak, hát egyes nem romák kapva kaptak az alkalmon, és az illetékesnél cigányoknak vallották magukat. Így a rendelkezés éppen a romákkal tol ki, mert nem romák nyomulnak a helyeikre. A helyzet újabb pikantériája, hogy aki feliratkozik a Roma Kisebbségi Nemzeti Tanács listájára, az igazolást kaphat arról, hogy ő roma. Ám a tartományi ombudsman-helyettes erre azt mondta, az ilyen igazolás nem használható fel kizárólagosan, sőt, hiszen nem kötelező feliratkozni a listára, és bárki roma lehet, aki annak vallja magát. (Pár éve a szerb parlamentbe jutott egy, a nevében a roma szót is tartalmazó párt, ám kiderült, ennek egy roma képviselője és tagja sincs. Amire ők azt mondták, hogy a lényeg az, hogy ők vállalják a roma érdekek képviseletét. Aztán természetesen nem csináltak semmit.)

De szeptemberben Szerbiában (és Horvátországban) abból is botrány lett, hogy a szerb köztársasági elnök cirill betűs tankönyveket ajándékozott bunyevác diákoknak. Ami egyes bunyevácok és a horvátok szerint sértés, mert a bunyevácok latin betűket használnak (hisz horvátok), és ez a bunyevácok elszerbesítési szándékának újabb bizonyítéka. Amire más bunyevácok azzal jöttek, hogy ők bunyevácok, és nem horvátok, miközben egyes szerbek meg éppen azt állítják, hogy e népcsoport katolikus szerbnek tekintendő. A horvát elnök is reagált, hogy mit akar a szerb elnök, egy másik horvát politikus pedig egyenesen kulturális genocídiumnak tartotta a tankönyvosztást. A Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnöke viszont megköszönte az ajándékot, és elmondta, ha a horvátoknak jogukban áll magukat horvátnak tartani, úgy a bunyevácok is bunyevácoknak vallhatják magukat, és ők külön nemzetet képeznek. A szintén szabadkai székhelyű Bunyevác Nemzeti Tanács honlapján pedig azt olvashatjuk, hogy ők egy autochton szláv nép, akiket a nagyobb nemzetek mindig asszimilálni akartak, és ez 1945-ben vált a legsúlyosabbá, amikor a kommunisták egy tollvonással horvátokká nevezték ki őket, és azóta is mindent megtesznek az asszimilálódásukért.

Mondjuk, a slusszpoén meg legyen az, hogy a bácskai bunyevácok (illetve egy része) eközben a Horvátországból érkező tankönyveket várja… Ez idő alatt meg mindenki beolvas a másiknak. Lajkó Félix közben hegedül, Rúzsa Magdi meg énekel – teszik a dolgukat.

2014. szeptember 30.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Bőnyi rendőrgyilkos?

A fölfegyverzett és elszánt, nyílt fasizmus – amelyet érzelmileg és „szellemileg” ma is fűt a szélsőjobboldali >

Tovább

Lesz-e Vajdaságban intézményes kisebbségkutatás?

Amennyiben egyáltalán megalakul egy ilyen intézet, nem lenne elfogadható – de az emberi valamint a nemzeti >

Tovább

A színház az új CEU

Így tehát az ilyen harcokban nem az a tét, hogy jön a konzervatív váltás, hanem hogy >

Tovább

Einstand. Avagy a Viktor utcai fiúk

A cím maradhat? A címmel nincs semmi baj. Ennél jobb címet mi sem találhattunk volna. A >

Tovább

Mengyán: A Magyar Szó és a Hét Nap „mélyrepülésben van”

Tanulmányozni kellene, hogy a közpénzek iránti ilyen – felelőtlennek is nevezhető – viszonyulásban (meg)vannak-e a gazdasági >

Tovább

Szerpentin a Kárpátokban

Akármennyire is lehangoló ma a román politika távlattalansága, az erdélyi magyar közvélemény figyelmét ismét rá kellene >

Tovább

A szájzár és a nemzet

Az ellenzéktagadásnak nevezhető meggyőződés, amelyről azt mondtuk, hogy fertőzésként terjedt el, itthon gyakorta még azzal a >

Tovább

„Egy ilyen országban, amelynek, sajnos, nem látjuk a jövőképét”…

itt egy formálisnak is alig nevezhető kulturális autonómia létezik, ami egy (költséges) pénzelosztó és (döntő többségében) >

Tovább

Most már komolyan veszem...

Akkor talán én is megmosolyogtam volna ezt a mondatot. Most azonban komolyan kellene venni. Nem vágyni >

Tovább

„Vajdaságban nagyon jó a helyzet”?

A Vajdaságban a nemzeti kisebbségi jogok az ún. joghurtforradalom előtt valóban példa értékűek, európai szintűek voltak. >

Tovább

A balkanizálódástól a posztfasiszta kísértésekig

A kelet-közép-európai régió egy-két évtizeden belül balkanizálódott. Ezt a „jövőt” Szerbiában könnyebb volt felismerni, mint a >

Tovább

Fontosabb a kirakat?

A nyilvánosságnak nem kell értesülni a nemzeti kisebbségek oktatási problémáiról?  Csak arról, amit Vicsek hangoztatott, hogy >

Tovább