Ma Gedeon, Ferenc, Bendegúz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Ferdinánd, Ferdinánd, miért vagy te Jóska?
Bölcselkedő levél nehéztüzéreknek
Keszég Károly
A belgrádi Politika c. napilap nyilván hosszú sorozatra készül A balkáni válság és a szerb, kérdés című tárcájának beindításával. Második (hétfői) írásának képmelléklete is van; ismerős figura: öreg és pofaszakállas. Mindenki fölismeri, aki egy kicsit is konyít a történelemhez.
A gyengébbek kedvéért a szerkesztő odaírta Ferenc Ferdinánd osztrák császár. No, mármost az itt a kérdés, hogy Gavrilo szerb demokrata kit is lőtt le? Ferdinándot-e vajh, mint egy hajdani világbirodalom akkori trónörökösét, avagy magát az Osztrák-Magyar Monarchia császárát? Ha ez utóbbi feltételezés igazolódik be, akkor szegény Ferenc Jóska (Ferenc József) nemcsak hogy elveszítette trónját, hanem még azt is megérte, hogy saját halálát végignézhette. Szép lehetett a látvány 1914-ben a Miljacka partján, amikor még sem elnöki palota, sem Unis-felhőkarcoló nem volt, amit szét lehetett lőni. Csak egy pisztolylövés dörrent, és megváltozott a történelem.
Az említett tárca mellékleteként egy térképet is láthatunk, amelyen jól kivehető, hogy a különböző nemzetközi békeegyezmények után hogyan növekedett Szerbia területe, s nyilván ezzel egyenes arányban étvágya is. Mit mondjak, ez is egy látvány, de tekintsünk el ennek részletes ismertetésétől, mert még idegesek leszünk. Elégedjünk meg azzal, hogy Ferenc Ferdinándot nem véletlenül gyilkolták meg, s hogy a Balkán legnagyobb terroristája még mindig szabadlábon van. És nem Gavrilónak hívják.
De hagyjuk a történelmet, mert elveszünk benne. Jómagam az utóbbi időben arra ébredek, hogy Fischer már megint megmentett bennünket: legyőzte a szankciókat. Igaz, hogy a sakk koronázott – majd koronázatlan – császára valóban jó szolgálatot tett a civilizált világból való kiűzettetés kardcsapásait elviselni kénytelen Szerbiának már azzal is, hogy jugoszláv földön megjelent, és még mindig lehet annyira erős, hogy a blokád hatását feloldja. Majd ha parasztjai lassan elhullanak a harcmezőn, lovai kilehelik párájukat, futóit lelövik, bástyái leomolnak, vezére pedig elveszik egy vérgőzös csatatéren, akkor mondhatja, hogy kár volt az áldozatokért Azért is, hogy császárként a politika játékszerévé vált, mert hiszen hivatkozási alapul szolgált lám, lám, nem vagyunk mi emberevők! Azok ugyan nem, de mikor szólt ki a fortyogó fazékból az áldozat, hogy a kannibalizmus korszakának vége? Nemigen szólhatott, mert elfogyasztották ebédre. Ennyit Miloševićről, Karadžićról és a szerb vitézségről. Fischer tragédiája abban van, hogy elhitte: ő játszik, s nem vele játszanak. Egyébiránt lehet, hogy azokról a hírekről sem tud, hogy a Szpasszkijjal folytatott párosmérkőzés díjalapjának a felét a szerb kormány, nem pedig Jezdo gazda adja. Fő a részvétel! Meg az, hogy pénz beszél, kutya ugat (A kutyát sem Gavrilónak hívják.)
Az ENSZ-ből való kirúgatásunk sem leányálom. A jugoszláv színekért küzdők siserehada azonnal neki is állt átszabni Panić úr fejét, mintha ő tehetne róla, hogy vezetőinek „éleslátása” folytán most az országot igyekeznek átszabni a nálánál sokkal erősebb hatalmak. Magyarázhatta a miniszterelnök, hogy több száz hónapon át követett politika következménye az ENSZ-palotából való kiebrudalás, a válasz még azon frissiben megérkezett: messziről, Amerikából jött ember azt mond, amit akar. Ha azt mondja, hogy a politikusok hazudtak a népnek, akkor is ő hazudik. Ha azt föltételezi, hogy egyes újságírók a gyűlölet szításában nem ismerik a határt, akkor is ő az áruló. Még csak. el sem kell hagynia a jugoszláv légteret, hogy megbélyegezzék. A félelem a gonoszság mentsvára. Hányan félnek a téltől, s hányan az előrehozott választásoktól?
Persze, vergődés ez, nem más. De lehet, hogy megéri. Mindenesetre Panić kormányfő kérte Kis-Jugoszlávia felvételét az ENSZ-be, s ezzel beláthatatlan következményekkel járó tektonikus mozgásokat indított el belföldön. Pedig csak a realitást ismerte fel; azt, hogy a világ meg lehet Jugoszlávia nélkül, ám fordítva már nem érvényes a tétel.
A másik jelentős hozzájárulása a nép felébresztéséhez, hogy kimondta: mindenekelőtt a sajtónak kell szabadnak lennie. Lehet, hogy nézte az Újvidéki Televízió vasárnap esti híradóját, s azért verte az asztalt, de inkább arról van szó, hogy az uszítás nem a foglalkozása. Nem úgy, mint egyes híradószerkesztőknek és botcsinálta riportereknek. Neveket mondjunk? Fölösleges, mert már rég kész a leltár.
Panić Amerikában, Ferenc Ferdinánd a Politikában. Egy újságíró becslése szerint nem a kemény tél, hanem a hamis képaláírások teszik tönkre a nemzet önbecsülését. Jó lesz odafigyelni, kit lőnek le legközelebb.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A legújabb álarc a tudomány álarca
Gombamódra szaporodnak az egyetemi életen belül használatos doktori címmel dicsekvő politikusok. Habermas vagy Derrida még a >
A tanulóifjúság politikai indoktrinálása az Európa Kollégiumban
Juhász Bálint is a Pásztor István közösségre káros politikáját képviseli. A Kollégiumban mondott beszédében azt hangoztatta >
VMSZ-es diktatúra ez a javából!
II. Pásztor tevékenységéből látszik, hogy a magyar közösséggel kapcsolatos minden területet, minden témát egyedül akar intézni. >
„Erős tartományi csapat”?
Amikor a jogállam még működött, a közigazgatásban való munkavégzés szakmának, hivatásnak számított. Most már még az >
MEGRENDEZETT SZÍNJÁTÉK
A felújított szabadkai vasútállomás november 24-i megnyitóján – amelyen Aleksandar Vučić elmondása szerint Orbán Viktor magyar >
VMSZ-es diktatúra túszai lettünk!
A VMSZ-es MNT fő célja a jelenlegi egyszólamú, minden szakmai követelményt és pluralizmust mellőző tájékoztatás megőrzése, >
Sorkatonaság, figyelemelterelés, elvándorlás…
"Ha nem akarod, hogy éhen haljon a családod, akkor elindulsz külföldre, ha nem akarsz bevonulni egy >
Megrendelt VMSZ történelem
Idővel meg kell azonban majd a történészeknek, politológusoknak írni egy másik könyvet is, amelyik tárgyilagosan mutatja >
ELVÁNDORLÁST ÖSZTÖNZŐ, MEGALKUVÓ POLITIKA
Nem elég a párt álláspontját „közölni a kormányfővel”, hanem, amikor a sorkatonai szolgálatról szóló jogszabály a >
NEM „JÓL DÖNTÖTTÉL, JENŐ!”[1]
Hajnal Jenőnek most is fontosabb a szolgalelkűség, az önkritikátlan somfordálás. Viszont még a formális pályázati feltételeknek >
A káros pásztori politika revíziójának elmulasztása (4.)
A VMSZ-SZHP új koalíciós szerződése is kifejezi a VMSZ nemzeti kisebbségi politikájának minden nyomorát, amely miatt >
Egy közösségromboló politika folytatása (3.)
A koalíciós szerződésnek ez egy olyan, minden realitást mellőző (utópisztikus) pontja, amelynek megvalósulását senki nem veszi >