2020. október 25. vasárnap
Ma Blanka, Bianka, Mór névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Az újvidéki szakszervezeti fél disznó

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Az újvidéki szakszervezeti fél disznó

„Miből áll egy disznó, mi már csak ezt tudjuk rávágni: hát kolbászból.” Szerbhorváth György (Librarius):

Az anekdota szerint a jugoszláv átkosban (lásd még: titói szocializmus, a kelet nyugata, a Balkán Svájca) az egyik újvidéki médiaház szakszervezete féldisznókat osztogatott az újságíróknak (akiket ott anno társadalmi-politikai munkásoknak hívtak, szóval akkor én is most az lennék). Az egyikükről a többiek pikírten megjegyezték, hogy annyira a rendszer híve, akkora kommunista (értsd: a hatalom seggnyalója), hogy óvatosságból még a disznónak is a bal felét kérte, így bizonyítván párthűségét.

Naná, hogy ez jutott eszembe, amikor a minap Újvidéken járva, mivel meghívást kaptam az ottani televízió magyar adásába, hogy okoskodjak egy sort, egy szakszervezeti hirdetményt vettem észre. De előbb fiatalabb olvasóinknak, sőt, azoknak is, akik már húsz éve dolgoznak, de nem mozdonyvezetők vagy BKV-ellenőrök, esetleg egyéb egzotikus szakmák művelői (például pedagógus, orvos, rendőr), azt is el kell magyaráznunk, mi az a szakszervezet. Nos, az egy szervezet, mely a munkavállalók érdekeit képviseli a munkaadóval szemben. Ám már a szocializmusban is annyira lezüllesztették, hogy legfeljebb féldisznók osztogatásával foglalkoztak (avagy a munkások lekenyerezésével, vagy stílusosabban lezsírozásával), és ez a jobbik eset. Vagy üdültették a dolgozót, azért az se volt rossz. Ma, ha szakszervezet van is, féldisznó nincs, a szakszervezeti üdülőket pedig privatizálták. A gyárban, már ha van, azért sincs szakszervezet, mert a munkás meg se mer nyikkanni, örül, ha dolgozhat.

Ezért is lepődtem meg, amikor a Vajdasági Tévé épületében várakozva, hogy a falitáblát silabizáltam, észrevettem a tévé független szakszervezetének felhívását. Miszerint is kedvezményes áron, úgy ötvenpár euróért, négyhavi lefizetésre füstölthús-csomag kapható. Például prágai sonka, füstölt nyak, füstölt húsok, többféle kolbász.

Felsóhajtottam. Először is, mert amikor én a budapesti közmédiában dolgoztam, a szakszervezet nem kínált fel ilyen csomagot. Igaz, nem is voltam tagja semmiféle szakszervezetnek, de efféle hirdetményt sem láttam. A munkatársak közül sem újságolta el örvendezve senki, hogy megjött a kiló töpörtyű (kiművelt polgároknak: tepertő), a kicsontozott karaj és két köröm. Másfelől meg az szomorított el, hogy mai világunkban minden késztermék. Nem az van, hogy hazaviszed a hátadon vagy az autó csomagtartójában a féldisznót, aztán az egész család nekiveselkedik, jön a nagypapa, mert a hagyományos fűszerezéshez csak ő ért, jön a szomszéd, mert neki van vasfűrésze, amely elbánik a csontokkal, és jönnek a barátok, hogy beleüljenek a készbe. Ráadásul a médiamunkások java a cégtől kapott panelben lakott, vagyis egy ilyen esemény (mit esemény: akció, spektákulum), ha felemásan is, de megidézte a falusi disznótorok hangulatát.

És rögtön eszembe jutott Menzel filmje, a Hóvirágünnep, amit Hrabal írt, amelyben két vadásztársaság veszik össze azon, kit illet meg a lelőtt vaddisznó joga. A megsebesített koca ugyanis még átszaladt a másik faluba, be az iskolába, s az egyik osztályteremben múlt ki. A tanítónő pedig épp azt magyarázta, melyek a disznó részei: ez itt a combja, más nevén sonka, ez a tarja, a lapocka, a csülök….

Ám hogy a vadkoca kifeküdt, megkérte a vadászokat, ha már itt vannak, tartsanak demonstrációt élőben, miből áll egy disznó. Eközben a vadász, aki meglőtte az állatot, elájult.

Régi szép idők! – nyikoroghatnánk, akár az ólajtó, de nem tesszük. Hisz mi, újságírók, épp eléggé jól tudjuk, hogy a médiában még épp elég disznó röfög. Csak a szakszervezetekért sírunk, meg a féldisznóért. Ha pedig megkérdeznek bennünket, miből áll egy disznó, mi már csak ezt tudjuk rávágni: hát kolbászból.

2014. március 21.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább

Mi lesz a Futaki úti temetőben lévő emlékhely sorsa?

Az „1944/45-ös ártatlan áldozatok” emlékművének elkészítése is azt mutatja, hogy a VMSZ képtelen egyetlen vitás kérdést >

Tovább

A demokráciába vetett hit megroggyanása

Hiányzik a mindennapi demokrácia, a republikánus tér, amelyben a polgár beleszólhat a dolgok alakulásába. Ez főleg >

Tovább

Néha elhangzik egy-egy pedagógus sikolya, amelyet dermesztő csend követ

A VMSZ szerint minden rendben van, helyzetünk soha nem volt jobb, ez jut eszembe miközben az >

Tovább