Ma Edit, Ciprián névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Szánalmas karácsony
Szerbhorváth György
A karácsony az év legszebb ünnepe, mert megszületett az, aki, együtt a család, mindenki boldog. Szerbhorváth György jegyzete (Paraméter):
Keresztényileg tombol a média, de még a közszolgálat is átmegy bulvárba, mert egy ünnep, bizony, másmilyen nem lehet, mint bulváros. Itt van, nézem az egyik határon túli tévé ünnep előtti ünnepi műsorát, művészek beszélnek a karácsony szentségéről, hogy „rohanó világunkban” végre megállunk, ajándékozunk egymásnak (szigorúan kis értékűt vagy s.k. készítettet, mert ez a lényeg - aha). Ugyanazt mondja a képzőművész, a színész, az énekes, hogy is ne, ugyan mi a fene jutna eszükbe, ha nem a közhelyek, csak hát ha mikrofont dugnak az orruk alá, beindulnak a pavlovi reflexek.
Persze aki a tévében szerepel, az már nem csak érdemes művész, hanem celeb is, vagy az lesz. A celeb, ha épp nincs szakításban, nem válik vagy nem talált magának új szeretőt, természetesen boldog, harmonikus kapcsolatban él, fölmondja a leckét ádventről, éjféli miséről, böjtről, halászléről, kocsonyáról, és hogy végre együtt a család. A valóság, s ezt egy a kettőhöz lefogadhatjuk, ezzel szemben az, hogy kurvára elege van az egészből, mert az első házasságból származó gyereket majd ide kell vinni, a másikat amoda a nagyszülőkhöz, és bejelentkeztek látogatóba a testvérek is, akikre a franc se kíváncsi, mióta az örökségen összevesztek. És még az apával/anyával is meg kell beszélni, aki újabb párját is megcsalja és félrekúr, mikor viszi a gyereket, az ajándékot meg majd letudja egy nagyértékű laptoppal vagy a legújabb mobillal, és nemhogy főzni, bevásárolni sincs idő, amúgy se tud még egy rántottát sem odatenni. Rohadt karácsony, csak már legyen vége, úgyis egy kiadós családi veszekedés lesz a zárójelenet itt vagy ott, feltéve, ha odaérnek, amúgy megsértődik mindenki, mert mindenhova odaérni nem lehet.
De hát ezt mindenki tudja, már megtapasztalta és előre látja. Ahogyan minimum tudat alatt azzal is tisztában van mindenki, hogy az ajándékozásban semmi öröm sincs, kivéve, ha gyereknek adják, aki még hisz a Jézuskában, a télapóban, mert ott még nincs szó kölcsönösségről. Mindenhol másutt igen, és többnyire úgyis jön valaki, aki végigaláz bennünket azzal, hogy ajándékot vesz nekünk, noha nem szokott, vagy valami marha drágával jön, amit a büdös életben nem lesz módunkban visszaadni. És mindenki megjegyzi, ha a másik meg éppen semmit vagy valami ócskaságot vett nekünk vagy a gyerekünknek, unokánknak stb. A számlák sosincsenek kiegyenlítve.
A kérdés csak az, miért kell erre a celebnek még rádobnia egy lapátnyi hazugsággal. Mivel karácsony jő, nem akarok ünneprontó lenni, de évek óta figyelek egy celebet (bár teljesítmény áll mögötte, csak hát az újságíróknak nem tud nemet mondani), aki konzekvensen a családi összejövetelek szépségéről értekezik, hogy együtt a család és végre mindenki otthon lesz bla-bla-bla. Hallgatom, ahogy elmondja, most x városban fognak ünnepelni (az új párjának szüleinél, de ezt nem mondja), és hogy a karácsony neki egyre többet jelent, nem úgy, mint régen, és végre hazamegy, ami azért is fontos, mert egész évben nem volt otthon. Közben hát ott, ahonnan származik, ahonnan kitört, egy határon túli faluból, mindenki tudja, hogy a család széthullott, épp azután és részben annak okán, hogy ő sikeres lett. Már a szülői ház sincs meg, az apával senki nem beszél, mert alkesz lett, majd munkanélküli (vagy fordítva), érzékelhetően a testvérével sincsenek jóban, mert az anya hozzá pártolt, nincs családi ünnep, mert családi ház sincs és a többi. De megy a duma, mert ez az elvárás. Látom, hogy hazudik, nekünk is hazudik, de nem ez fáj, hanem hogy magának hazudik, és azt hiszi, hogy a 21. században („rohanó világunkban”!) ilyen titkok már rég nincsenek. Illetve tudja, hogy szülővároskájában tudják, mi a szitu, de úgy van vele, leszarhatja azt a párezer embert, fontosabb az a tízezernyi-százezernyi, aki imádja, ők meg úgyse tudják, hogy nincs is már semmiféle otthon, hazamenetel, család.
Ahogyan csak szánakozni lehet azon az újkonzervatív és újkeresztény magyar politikuson (naná, hogy külhoni magyar ő is), akinek szintén szétesett a családja, igaz, maga tehet róla. De ha már konzervatív és keresztény lett a divatnak megfelelően, ő is felmondja a leckét a család értékéről, az újság körkérdésére pedig elmondja, igen, családi körben tölti a számára legkedvesebb ünnepet, halászlé lesz meg bejgli, pulyka, kacsa, disznó. És hívei, pártkatonái még hisznek neki, pedig ők is tudják, mi a helyzet szeretőfronton, hogy a volt feleség kissé megőrült, szóval mindenki tudja, hogy amikor a karácsonyi asztalról beszél, hazudik, mint a vízfolyás. De inkább elhiszik neki, inkább nem szólunk semmit, ahogy a celebnek sem mutatunk be röhögve, hogy álljál már le ezzel a kamu hablattyal. Hisz mi sem vagyunk jobbak, vagy ha per pillanat még igen, egyben a család, már ha volt, de kerülhetünk egyszer hasonló helyzetbe. És majd mi is elvárjuk, hogy környezetünk úgy pislogjunk, mint mi most az ő esetükön.
Egyébként a kínai horoszkóp szerint a Ló éve következik, és ez egy nagyon szuper, dinamikus év lesz (nekem főleg, írják, pedig Patkány vagyok). A pápa pedig óva int bennünket a középszerűségtől, és szeretné, ha mindenki befejezné a rosszindulatú pletykálkodást, de főleg az egyházi körök, mert az káros az ember egészségére. Jó, ezt tudni – kár, hogy a pápa most nem arról értekezik, hogy a spanyolok gyakorlatilag betiltották az abortuszt, a horvátok népszavazáson döntöttek arról, hogy az egyneműek nem házasodhatnak, hogy a mi kis régiónkról ne is szóljunk: karácsonykor a fontos témák helyett a pitiáner témák, tanácsok és a hazudozás ideje jő el. (Bár legalább a horvát tévében azt hallom, hogy egy újprotestáns teológus azt mondja: jobb egy őszinte ateista, mint egy szenteskedő, képmutató hívő.)
Láthatjuk tehát, mélyenszántó gondolatokkal tele a karácsonyfa alja, pedig a legjobb az lenne, ha mindnyájan befognánk egy kicsit, legalább karácsonyra. Úgyhogy ...
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
OKTATÁSI ÜRÖMÖK
A legújabb PISA teszt szerint „a szerbiai tanulók eredményei 50 ponttal alacsonyabbak, mint a Gazdasági Együttműködési >
Magyar mozgalom – A vég kezdete
Mozgalmat mozgalommal lehet legyőzni. Az orbáni populista mozgalommal szemben most egy magyari populista mozgalom áll. Az >
Egyre lejjebb a lejtőn
A külföldi diplomatáknak fel lehet róni, hogy csak egy forrásból, vagyis egyoldalúan és tévesen tájékozódnak. Ha >
A HATALOM ÉS A TÁJÉKOZTATÁS ÖSSZEOLVADÁSA
A közösségi hálón Juhász Andreáról csak azt az adatot lehet találni, hogy az Újvidéki Rádió Faluműsor >
Lesz itt jobb, vagy erre rámegyünk?
Láttuk ennek az őrületnek a kezdetét és muszáj látnunk a végét is. Márpedig, ha van erő, >
A halálnál is rosszabb: a szolgaság
Karinthy nyomán akarva-akaratlanul arra gondolok, hogy napjaink háborús fenyegetése sokszor a szabadság megnyirbálásával jár. A háború >
Állítsuk meg Pásztor Bálintot!
Vojvodity (Bólogató) Ágnesünk 2024. július 15-én hasonló, alákérdezős „élő interjút” készített Nyilas Mihály oszlopos véemeszes káderrel >
„A jelenben is a múltban élünk. Mindig siratjuk a múltat.”
A Szabó Angéla tömör, nemzeti közösségi tanulmánynak is beillő, egy magyar faluközösség életéről szóló tényszerű írásában >
Alaptalan önreklámozás
Hiába a bugyuta, tortás jubileum és a kínos önreklámozás, a Grimasz melléklet csak akkor lesz ismét >
„Kitaposott úton” folyik a közösségrombolás
Az, hogy időközben 70 ezer magyarral lettünk kevesebben, nem a közösség és tagjainak a jogaiért, méltóságáért >
Tényleg nincsen, aki ezt megállítsa?
Mindezen túl, azt hiszem, végső ideje lenne egy kicsit magunkba nézni. Egy cseppet elmélázni azon, hogy >
Gazdátlan telefonfülkék
Feltették-e a kérdést a helyi vezetők, hogy mi szükség van a falu központjában két gazdátlan, használaton >