2020. november 26. csütörtök
Ma Virág, Szvetlana, Konrád, Viktória névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Elszálltak

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Elszálltak
Kommunizmus(ribot02 illusztrációja)

Úgy néz ki, a folyamatosan kommunistázó újkommunistáink feltett szándéka, hogy a népet ismét a kommunizmus felé vezessék. Szerbhorváth György blogja (Paraméter):

De most nem is arról lenne szó, hogy saját maguktól vannak elszállva, szerelmesek önmagukba és olyan okosnak képzelik magukat, hogy a polihisztorság hozzájuk képest semmi. Mert itt van, a kormány új drogellenes stratégiáját kedden tárgyalja a magyar parlament, miután hétfőn az illetékes bizottság azt jónak találta. Az, hogy jobb, ha van kábítószeres stratégia, mintsem ha nincs (hisz nem volt), nem kérdéses, és akarja a halál a kábítószerek pártját fogni, bár nem hiszem, hogy ha mondjuk beteg emberek marihuána szívásával enyhítik fájdalmaikat, abban bármi rossz lenne. Vagy hogy miért lenne rosszabb, mintha pálinkával vagy pszichoszedatív gyógyszerek segítségével tennék ugyanezt – de e témát nem itt fogjuk most ragozni.

Mert az igazán meghökkentő az a mondat, amely a stratégiát bemutató illetékes elvtárs vágott oda a nyilvánosság elé: tudniillik, hogy mától az a cél, hogy 2020-ig Magyarország kábítószermentes országgá váljék. És amikor ilyesmiket olvas, hall az ember úgynevezett magyar politikusok szájából, hát rögtön nyúlna a spangli után, ha merne. De nem mer, mert a magyar állam már ezt is bünteti, mert amit lehet, kriminalizálnak, ha kell, ha nem kell, ha van annak bármi  értelme, ha nincs (mint például a hajléktalanokat). Eközben a valóság olyan fokú nem ismeretéről tesznek tanúbizonyságot, hogy arra csak egy szó van: elképesztő. Vagy hogy na, ez azért elképzelhetetlen, és mégis.

Mert abban az országban, ahol rekordmennyiségben szívják a cigit az emberek európai összehasonlításban, ahol immár a kormány kegyes engedélyével pancsolhat mindenki a maga meg a haverjai számára akármilyen pálinkát, ott a drogmentességről vizionálni nem csak nettó baromság, de fölöttébb álságos is. Lehetnek valakinek bármilyen elvei, lehet ádáz ellensége az alkoholnak, a dohánynak és a drogoknak is, de azt elképzelni, ahogy az illetékes elvtárs kifejtette, hogy az ország drogmentes lesz, egyszerűen röhej. Ez pont olyan, mintha azt szeretnénk, hogy ne legyen többé lopás, rablás, gyilkolás, ami szintén ragyogó elképzelés, csak hát a valóság ezt mindig felülírja. Imádkozhatunk mi a világbékéért, hogy ne legyen többé háború, hogy zúzzák be az összes tankot és puskát, na meg szűnjön meg a prostitúció, a családon belüli erőszak és isten tudja, mi nem – ám az ember már csak egy buta, erőszakos, perverz alak, legalábbis a relatív többség biztosan az. Sőt, szimplán hülye is, és olyan embereket választ meg az ország vezetésére, akik az effajta ötletek felvezetésével foglalkoznak.

Csakhogy amíg a kábszermentes országról való hagymázas álmok voltaképp veszélytelenek, hisz oly irreálisak, és leginkább a világszépe-választások részvevőinek bugyuta mondataira hasonlítanak, azt azért nem nehéz észrevenni, hogy a magyar politikai elit egyre inkább a hazudozás és a hamis illúziók népszerűsítésének világában dagonyázik. Hogy majd nem lesz itt semmiféle rezsi. Se munkanélküliség, hanem eljő a teljes foglalkoztatottság ideje. A gazdaság, ugye, már így is szárnyal, akkora a növekedés, hogy csudájára jár a német kancellár és az amcsi elnök is, az infláció már mint fogalom sem létezik, és egyre jobban teljesítünk, egyre übermenschebb a magyar, és aki ezt nem hiszi el, az bekaphatja, kishitű, nemzetáruló és valójában nem is magyar.

Szóval, azok a vágyak, tervek, célkitűzések, melyekről az uralkodó társaság hadovál, már igenis veszélyesek, hisz hamis helyzetértékelésre alapoznak. Mert a rezsi- és inflációmentes, a teljes foglalkoztatottságot megcélzó, a folyamatos fejlődésről papoló, gazdaságpolitikának nevezett katyvasz valahonnan nagyon ismerős.

Úgy hívták, hogy szocializmus. Aztán jól megbukott, de úgy néz ki, a folyamatosan kommunistázó újkommunistáink feltett szándéka, hogy a népet ismét a kommunizmus felé vezessék. És ez sokkal fájdalmasabb út lesz, mint mondjuk egy drogelvonó kúra.

2013. szeptember 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Erkölcsi kontextus

Természetesen a bíróság dolga kimondani az ítéletet. Feltételezem azonban, hogy ennek a jogi normának van erkölcs >

Tovább

Moslékkoalíció

Napjainkban a forradalmi hitbe vetett remény ugyanúgy elsorvadt, miként a hagyományos hitbe vetett bizalom. Miért? Lehet, >

Tovább

Nemzeti kisebbségpolitikai pálfordulás?

Amikor, tehát, AV a „kisebbségek jelenlétének fokozásáról” beszél „a köztársasági és a tartományi kormányban”, emögött Szerbia >

Tovább

Ami elválaszt és ami összeköt

Az interneten Szőcs Gézát búcsúztatják. Jól esett olvasni Ara-Kovács Attila az intellektuális párbeszédre példát mutató mondatát. >

Tovább

Civil jogvédelem

Nem a Caritas vezetőinek kellett volna átvenni a főkonzul asszonytól az ajándékot? Nem, mert akkor Pásztor >

Tovább

Szőcs Géza halála

Politikusként próbálta gyógyítani aztokat a sebeket, amelyeket előzőleg értelmiségiként és költőként elszenvedett. Ízig-vérig modern költő nem >

Tovább

Czeslaw Milos: „Azt mondom, XX. század és libabőrös leszek tőle”

Mit fognak mondani a XXI. századról? Nemcsak Czeslaw Milos esszéit, hanem a verseit is kedvelem. A >

Tovább

Az egyetemi tanárok és az iszlám

Tudomásul veszem, én is azzal vigasztalódok, hogy a barbárság csatát nyerhet, de háborút nem. Előfordulhat-e azonban >

Tovább

Hivatásos optimisták

Amíg nem készül alapos, tárgyilagos elemzés/térképezés a magyar közösség helyzetéről Szerbiában, beleértve a szórvány állapotát is >

Tovább

Manapság kocsonyás lett a szellemi élet

Csakhogy a komp immár nem pusztán Magyarország, hanem az egész kelet-közép-európai régió. Az értelmiség nagy része >

Tovább

Európa árvái

Idővel azonban hála néhány kritikusnak, rádöbbentem, hogy ez egy másik titokzatos kisebbségit is megszólaltat. Európa legrejtélyesebb >

Tovább

Marxizmusról és egyebekről

De az biztos, hogy a primitív anyagiasság, az a materializmus, amely „az anyagi előny” ideológiája, a >

Tovább