2020. április 2. csütörtök
Ma Áron, Ferenc névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Elszálltak

Szerbhorváth György
Szerbhorváth György
Elszálltak
Kommunizmus(ribot02 illusztrációja)

Úgy néz ki, a folyamatosan kommunistázó újkommunistáink feltett szándéka, hogy a népet ismét a kommunizmus felé vezessék. Szerbhorváth György blogja (Paraméter):

De most nem is arról lenne szó, hogy saját maguktól vannak elszállva, szerelmesek önmagukba és olyan okosnak képzelik magukat, hogy a polihisztorság hozzájuk képest semmi. Mert itt van, a kormány új drogellenes stratégiáját kedden tárgyalja a magyar parlament, miután hétfőn az illetékes bizottság azt jónak találta. Az, hogy jobb, ha van kábítószeres stratégia, mintsem ha nincs (hisz nem volt), nem kérdéses, és akarja a halál a kábítószerek pártját fogni, bár nem hiszem, hogy ha mondjuk beteg emberek marihuána szívásával enyhítik fájdalmaikat, abban bármi rossz lenne. Vagy hogy miért lenne rosszabb, mintha pálinkával vagy pszichoszedatív gyógyszerek segítségével tennék ugyanezt – de e témát nem itt fogjuk most ragozni.

Mert az igazán meghökkentő az a mondat, amely a stratégiát bemutató illetékes elvtárs vágott oda a nyilvánosság elé: tudniillik, hogy mától az a cél, hogy 2020-ig Magyarország kábítószermentes országgá váljék. És amikor ilyesmiket olvas, hall az ember úgynevezett magyar politikusok szájából, hát rögtön nyúlna a spangli után, ha merne. De nem mer, mert a magyar állam már ezt is bünteti, mert amit lehet, kriminalizálnak, ha kell, ha nem kell, ha van annak bármi  értelme, ha nincs (mint például a hajléktalanokat). Eközben a valóság olyan fokú nem ismeretéről tesznek tanúbizonyságot, hogy arra csak egy szó van: elképesztő. Vagy hogy na, ez azért elképzelhetetlen, és mégis.

Mert abban az országban, ahol rekordmennyiségben szívják a cigit az emberek európai összehasonlításban, ahol immár a kormány kegyes engedélyével pancsolhat mindenki a maga meg a haverjai számára akármilyen pálinkát, ott a drogmentességről vizionálni nem csak nettó baromság, de fölöttébb álságos is. Lehetnek valakinek bármilyen elvei, lehet ádáz ellensége az alkoholnak, a dohánynak és a drogoknak is, de azt elképzelni, ahogy az illetékes elvtárs kifejtette, hogy az ország drogmentes lesz, egyszerűen röhej. Ez pont olyan, mintha azt szeretnénk, hogy ne legyen többé lopás, rablás, gyilkolás, ami szintén ragyogó elképzelés, csak hát a valóság ezt mindig felülírja. Imádkozhatunk mi a világbékéért, hogy ne legyen többé háború, hogy zúzzák be az összes tankot és puskát, na meg szűnjön meg a prostitúció, a családon belüli erőszak és isten tudja, mi nem – ám az ember már csak egy buta, erőszakos, perverz alak, legalábbis a relatív többség biztosan az. Sőt, szimplán hülye is, és olyan embereket választ meg az ország vezetésére, akik az effajta ötletek felvezetésével foglalkoznak.

Csakhogy amíg a kábszermentes országról való hagymázas álmok voltaképp veszélytelenek, hisz oly irreálisak, és leginkább a világszépe-választások részvevőinek bugyuta mondataira hasonlítanak, azt azért nem nehéz észrevenni, hogy a magyar politikai elit egyre inkább a hazudozás és a hamis illúziók népszerűsítésének világában dagonyázik. Hogy majd nem lesz itt semmiféle rezsi. Se munkanélküliség, hanem eljő a teljes foglalkoztatottság ideje. A gazdaság, ugye, már így is szárnyal, akkora a növekedés, hogy csudájára jár a német kancellár és az amcsi elnök is, az infláció már mint fogalom sem létezik, és egyre jobban teljesítünk, egyre übermenschebb a magyar, és aki ezt nem hiszi el, az bekaphatja, kishitű, nemzetáruló és valójában nem is magyar.

Szóval, azok a vágyak, tervek, célkitűzések, melyekről az uralkodó társaság hadovál, már igenis veszélyesek, hisz hamis helyzetértékelésre alapoznak. Mert a rezsi- és inflációmentes, a teljes foglalkoztatottságot megcélzó, a folyamatos fejlődésről papoló, gazdaságpolitikának nevezett katyvasz valahonnan nagyon ismerős.

Úgy hívták, hogy szocializmus. Aztán jól megbukott, de úgy néz ki, a folyamatosan kommunistázó újkommunistáink feltett szándéka, hogy a népet ismét a kommunizmus felé vezessék. És ez sokkal fájdalmasabb út lesz, mint mondjuk egy drogelvonó kúra.

2013. szeptember 24.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Harangok és mentőautók

Ferenc pápa a koronavírus sújtotta világért imádkozik. Rómában szólnak a harangok miközben szirénáznak a mentőautók. Végel >

Tovább

A hatalomban, vagy ellenzékből? (1.)

Mit eredményezett, tehát, a VMSZ-nek „a hatalomban való szerepvállalása”? A VMSZ vezető tagjainak néhány jól fizetett >

Tovább

A nemzeti egység kompromisszumok nélkül csonka

Semmi sem kártékonyabb, mint az embereket nemzetpolitikai kínai csizmába kényszeríteni. A vajdasági magyar politikusoknak sem ártana >

Tovább

A jövő sem lesz a régi

A pestissel együtt terjedt az antiszemitizmus, Dél-Franciaországban elterjedt a hír, hogy a zsidók megmérgezték a kutakat, >

Tovább

Felemelt kezekkel menekülünk, de nem tudjuk, hogy pontosan hova

Most már mindenki tisztában van vele, elvesztettük az ismeretlen ellenséggel szembeni háborút. Berendezkedtünk a megalázó védekezésre. >

Tovább

Orbán és Vučić – több mint barátság

Ahol viszont egészen döbbenetes a két ország politikai berendezkedése közötti hasonlóság, az egyértelműen a média, itt >

Tovább

Centrális erőtereket mindenhova

Nézzük csak meg például, hogy mi történt a Magyar Szóval az elmúlt 9 évben, hogyan lett >

Tovább

Földrengés Zágrábban

Látom az ismert utcákat, óváros romos épületeit, az utcák tele törmelékkel, az az utcára menekült embereket, >

Tovább

Nemzet a pártok csapdájában

A jelenlegi szörnyű magyar szakadék felett csak akkor épülhetnek hidak, ha a szakadék mindkét partján elmélyült >

Tovább

A bekötött szemű pilóták

Vesztegzár alatt az újságíró kénytelen más jegyzetfüzetébe belelesni, lévén, hogy a sajátja üres. Olyanéba, aki még >

Tovább

Nyomunkban a Nagy Testvér

Félő, hogy a járványveszélyben felerősödő globális félelem a diktatúrába sodorja a tömegeket. Végel László: >

Tovább

Nem a fölhatalmazási törvényre

A válság kellős közepén összetörni az alkotmányos államrendet: ez shakespeare-i jelzőkért kiált. De még van néhány >

Tovább