2020. október 28. Szerda
Ma Simon, Szimonetta, Szimóna, Júdás, Tádé névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Kacin, a provokatőr

J. Garai Béla
J. Garai Béla

„Ez már a sokadik eset, hogy Nikolić és környezete az egykori radikális sémából kiindulva nyilatkozik.“ J. Garai Béla blogjából (Vajdaság Ma):

„Nem csodálkoztam volna, ha Jelko Kacin kék-zölden, sebtapasszal az arcán, esetleg félig gipszben hagyja el Belgrádot legutóbbi látogatása után. Múlt heti kijelentésével ugyanis annyira felháborította a patrióta erőket, hogy bármi megtörténhetett volna vele. Még az is, hogy buzgó nemzetféltők tettlegesen megleckéztetik, mint egy rivális fociszurkolót, vagy hogy a kormány nem kívánatos személynek, persona non gratának kiáltja ki, és jó időre kitiltja az országból.“

„Mi az az óriási vétek, amit az Európai Parlament Szerbiával megbízott szlovén jelentéstevője újfent elkövetett?“

„Az, hogy szóba hozta Vajdaságot egy brüsszeli tanácskozáson, amelyet Vajdaság: a demokratikus konszolidáció és az autonómia kihívásai címmel tartottak meg az unió rendezésében. Kacin, aki gyakran megfordul nálunk és kiválóan ismeri tartományunk körülményeit, felszólalásában azt találta mondani, hogy Szerbia uniós felzárkózásának előrehaladtával eljött az idő, hogy tárgyaljanak Vajdaság autonómiájának alkotmányos helyzetéről. Az autonómia keretei nincsenek pontosan meghatározva, s ez meggátolja Vajdaságot és Szerbiát abban, hogy kibontakoztassa kapacitásait, vélekedett Kacin. Egyben sürgette Belgrádot, hogy oldja meg a tartomány pénzelésének problémáját, ami azért is ajánlatos lenne, mert multikulturális és multinacionális jellegével Vajdaság valóságos adu az uniós csatlakozásra készülő Szerbia számára“.

„A volt testvérnemzet képviselőjének jóindulatú figyelmeztetése azonban olyan reakciókat váltott ki Belgrádban, mintha legalábbis újabb NATO-légicsapással fenyegette volna meg az országot. Oliver Antić, Tomislav Nikolić elnök főtanácsadója diplomáciai botránynak, az ország belügyeibe való megengedhetetlen beavatkozásnak minősítette felszólalását, és azt állította, hogy Kacin ezzel megsértette Szerbia szuverenitását.“ (...)

„Egy kicsit furcsa azonban, hogy amíg Nikolić elnök első számú tanácsadója és beszédírója, Oliver Antić diplomáciai botrányt emlegetett és hasonló vehemenciával reagált, mint Vojislav Koštunica szélsőségesen nacionalista szerb demokratái, addig Aleksandar Vučić első miniszterelnök-helyettes és Ivica Dačić kormányfő egészen másként kezelte az ügyet. Egyáltalán nem vették sértőnek a szókimondó jelentéstevő kijelentését, mi több, szívélyes fogadtatásban részesítették őt. A vele együtt tartott sajtóértekezleten Vučić olyasmit mondott: biztosan tudja, hogy Kacin nem tartozik Szerbia ellenségei közé, és hogy ugyanolyan jól tudja, mint ő maga is, hogy Vajdaság nem lehet önálló állam Szerbia határain kívül. Merthogy a lakosság hetven százaléka szerb...“

„Ez már a sokadik eset, hogy Nikolić és környezete az egykori radikális sémából kiindulva nyilatkozik, Vučićtól eltérően, aki sokkal óvatosabban fogalmaz, és megpróbál ésszerűen reagálni.

Míg Nikolić Vlagyimir Putyin orosz és Lukasenko fehérorosz elnököt látogatja, és sorra tünteti ki a volt szovjet köztársaságok demokratáknak egyáltalán nem mondható vezetőit, addig Vučić Berlinben, Londonban és Brüsszelben vizitel. Míg Nikolić minduntalan azt hangoztatja, hogy Szerbia sohasem mond le Koszovóról és nem fog belépni az unióba a déli tartomány feladása árán, addig Vučić nem foglal állást, számára nyilván az unós tagság a legfontosabb. Hiába hangoztatják közben, hogy az államvezetés egységes, egyre több a nézeteltérés, s ez hosszabb távon óhatatlanul konfliktusokhoz fog vezetni. Az csak természetes, hogy ezért is Jelko Kacin lesz a vétkes.“

2013. szeptember 23.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább