Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
A későn jött vendég
Bódis Gábor
„Az Európai Unió éppen a Balkánon mutathatná meg, hogy van még értelme, tud még lelkesíteni és sikert elérni.” Techet Péter cikkéből (hvg.hu):
„Hiába igyekezett minden eddigi horvát kormány az Európai Unióba, a célegyenesben mintha már csak két pozitív üzenet maradt volna. Az egyikkel a német Lidl üzletlánc tele is plakátolta Horvátországot: „Üdvözlet az alacsony árak uniójában”. Valóban, az EU-tagsággal számos nyugat-európai termék vámolatlanul ömölhet a nyugat-balkáni államba, ami ezen termékek kelendőségét, olcsóbbságát, de egyben a horvát konkurencia végét jelentheti. A másik pozitív üzenet se kevésbé kétértelmű. A felmérések szerint a horvátok leginkább azért örülnek az uniós tagságnak, mert így könnyebbé válhat a munkavállalás az unión belül, s talán pár éven belül teljesen szabadon mehetnek dolgozni Ausztriába és Németországba. A német gazdaságnak valóban szüksége is van a demográfiai válság miatt sok-sok új bevándorlóra. És a horvátok nem idegenek a németeknél, az osztrákoknál: a jugoszláv idők óta járnak át rendszeresen dolgozni, és sokan már vissza se tértek. Az Európai Unióban élő kb. 350 ezer horvát állampolgár több mint kilencven százaléka már most is a német, az osztrák vagy az olasz munkaerőpiacon van jelen. Hiába állítja Tatjana Dalić, helyettes munkaügyi miniszter, hogy nem kell nagy kivándorlástól tartani, a horvátok többségét az uniós csatlakozás kapcsán leginkább az izgatja, mikortól nyílik meg előttük teljesen a német és az osztrák munkaerőpiac.” (…)
„Horvátország csatlakozása nem egy hosszú folyamat, a kelet-közép-európai államok integrációjának kései záróakkordja, hanem egy új folyamat, a Nyugat-Balkán csatlakozásának indulópontja kell, hogy legyen. Horvátországot, hiába a Berlinben, Bécsben vagy Budapesten meglévő előszeretet, nem lehet külön kezelni a szomszédjaitól. Igenis Horvátországgal a volt háborús, posztjugoszláv térség lép be az Európai Unióba. (először lesznek például így szó szerint elaknásított mezők az unión belül). A posztjugoszláv régió problémái innentől fogva tényleg az európai belpolitika részeivé válnak. Számos horvát él Hercegovinában, horvátok ezentúl útlevél nélkül mehetnek egykori háborús ellenfelükhöz, a szerbekhez, és a hercegovinai tengerparti enkláve, Neum lakóinak kétszer is át kell menniük az uniós határon, ha hazájukban akarnak menni. Közben Montenegró és Macedónia is példaként tekint a mindig is kissé irigyelt horvátokra, a szerbek pedig Koszovó kérdésében is hajlandóak engedni a csatlakozás érdekében. A Nyugat-Balkán melankolikusan, kissé fáradtan, de továbbra is az Európai Unióba törekszik. Problémái iránt így Nyugat-Európa nem maradhat közömbös.”
„Suzana Grubješić, szerb miniszterelnök-helyettes szerint, ha az Európai Unió konkrét dátum nélkül hitegeti a térséget a csatlakozással, akkor veszélybe sodorja a balkáni államokban eddig úgy-ahogy elért modernitást, békét. Törökország könnyen túl tudta magát tenni azon, hogy több mint ötven éve eredménytelenül tárgyalgat Brüsszellel, a Nyugat-Balkánon viszont az elhagyottság érzése a régi nacionalizmusokat hívhatja elő. Szerbiában a nacionalista Haladás Párttal szemben már most erősödnek a tényleg soviniszta erők, amelyek nem nyugodnának bele olyan könnyen Koszovó elvesztésébe: mellettük áll a Milošević-ellenes forradalom egykori hőse, az antikommunista Vojislav Koštunica is. Macedóniában az el nem ismertség frusztrációja – ismeretes, hogy Görögország nem hajlandó Macedóniaként elismerni északi szomszédját – bizarr múltba révedéshez, megkésett nemzetépítéshez vezet. Montenegróban és Koszovóban pedig a maffiastruktúrák jelentik az egyetlen állami bevételi és túlélési formát, amennyiben kívül kell maradniuk az Európai Unión. Az Európai Unió éppen a Balkánon mutathatná meg, hogy van még értelme, tud még lelkesíteni és sikert elérni.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >