2019. október 23. Szerda
Ma Gyöngyvér, János, Gyöngyi névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

Testvér lészen minden ember

J. Garai Béla
J. Garai Béla
Testvér lészen minden ember
A szerb miniszterelnök dalra fakad

„– Može, Ivice, aki znaš: Druže Tito mi ti se kunemo... (Lehet, Ivica, ha tudod azt, hogy Tito elvtárs, megfogadjuk néked...).” J. Garai Béla jegyzetéből (Vajdaság Ma):

„Most, hogy vasárnap éjfélkor Zágrábban is felcsendült az Örömóda, az Európai Unió himnusza – jelezve a 28. családtag, Horvátország belépését a nagy európai famíliába –, Szerbia lemaradása még szembetűnőbbé vált.” (…)

„Egyelőre az is nagy előrelépés, hogy a szerb állami delegáció elfogadta a meghívást a zágrábi történelmi eseményre, a horvátok nagy-nagy ünnepére. Emlékezetes, hogy Tomislav Nikolić elnök alig két hete még azzal a dacos kijelentéssel rukkolt ki, hogy csak akkor mennek el, ha Horvátország „nem sérti meg Szerbiát” azzal, hogy Koszovót mint független államot is meghívja az ünnepségre. Nos, Ivo Josipović horvát államfő nem sokat törődött a belgrádi intelemmel, meghívta a pristinai vezetőket (lévén, hogy országa elismerte Koszovó függetlenségét), Nikolić pedig, mit tehetett mást, beadta a derekát, és Ivica Dačićtyal egyetemben elutazott Zágrábba. Hogy a vasárnapi ünnepségen Nikolić koccintott-e Atifete Jahjaga koszovói elnök asszonnyal, arról nem kaptunk hírt, csak annyi szivárgott ki, hogy Ivan Mrkić szerb külügyminiszter az ünnepi társaságtól félrevonulva elbeszélgetett koszovói kollégájával, Enver Hoxhaj-val.”

„Ez is annak a jele, hogy ha csak egy veréblépéssel is, de mégis közelebb kerültünk a kapcsolatok normalizálásához azt követően, hogy a múlt hónap derekán Brüsszelben megköttetett a koszovói megállapodás. Nem vitás, hogy tulajdonképpen a brüsszeli tárgyalássorozat eredményességének köszönhető az, hogy Szerbia előtt is felcsillant az EU-tagság reménye: a megállapodás ténye pénteken arra késztette az Európai Tanácsot, hogy megadja a zöld jelzést a csatlakozási tárgyalások megnyitására. Kétségtelenül nagyon nehéz út vezetett idáig, a Catherine Ashton uniós főmegbízott vezette szerb–koszovói tárgyalások minduntalan zsákutcába jutottak. A két küldöttségvezető mindig halálkomolyan jelent meg a kamerák előtt, de, mint kiderült, olykor felengedett a légkör, és igazi balkáni hangulat alakult ki. A napokban szivárgott ki diplomáciai körökből, hogy az utolsó egyezkedések során a dallikázási hajlamáról ismert szerb kormányfő, a feszültséget oldandó, azt ajánlotta Hashim Thacinak, hogy elénekel neki valamit. A koszovói küldöttségvezető azonnal vette a lapot, és humorérzékét megcsillantva, ékes szerb nyelven így válaszolt:

– Može, Ivice, aki znaš: Druže Tito mi ti se kunemo... (Lehet, Ivica, ha tudod azt, hogy Tito elvtárs, megfogadjuk néked...).” (…)

„A Google internetes kereső viszont vagy jövőbe látó, vagy csak tájékozatlan, mert legújabb térképén Vajdaságot Szerbiától elkülönítve tünteti fel. Meg is kapta a kemény elmarasztalást Belgrádban. Velimir Ilić építkezési és városrendezési miniszter provokációnak minősítette az új térképet, és kijelentette: „Mindenki tudja, hogy Vajdaság szerb, és Szerbiához tartozik”.

Aztán, hogy világosabbá tegye gondolatait, egy legközelebbi alkalommal annak az aggodalmának adott hangot, hogy „a szerb kormánynak nincs hatalma kétmillió belgrádi szerb és kétmillió vajdasági szerb felett”. Vagyis nemes egyszerűséggel megfeledkezett a Vajdaságban élő egyharmadnyi nemzeti kisebbségről. Azért lesz még csiszolgatni való a szerb vezetők nemzetfelfogásán, mire eljutunk az uniós tagságig. És mire elénekelhetjük az Örömóda legtöbbször idézett sorát: „Testvér lészen minden ember”.”

2013. július 1.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A mi kipcsák vérünk

Azt pedig, hogy Orbán, Szijjártó és a magyarországi kormányzat helyesli és támogatja a török fegyveres erők >

Tovább

Csorbultak az anyanyelvi tájékoztatási jogok!

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább

Zárt és nyitott identitás

Ezekről a próbatételekről akartam esszét írni, miközben ösztönösen éreztem, hogy rángatnak ide-oda, egyik oldalon a kozmopolita >

Tovább

„A múlt mérge bűzlik körülöttünk”

Sosem a pesti páholyok „anyásai” előtti eskütétellel bizonyítottam a magyarságomat. Nem „magunk között” kell bizonyítani, hanem >

Tovább

Paskó atya madárbélből jósolt, avagy szavazz a Fideszre

Ami hiányzik Paskó szentbeszédéből, az már csak a hazaárulózás. De így is épp eléggé kizárólagos: aki >

Tovább

A szerb kormány növeli az elköltözést?!

Az létszámstop folyamatos hosszabbításának egyenes következménye az elköltözés, a külföldre vándorlás. Munkahely, vagyis jövedelemforrás hiányában az >

Tovább

„Érvényesülnek vagy csorbulnak a kisebbségi jogok?”[1]

Annak, hogy egy magyar jelentéstevőt választott az EP bizottsága, még örülni is lehetne. Kovács helyzetét – >

Tovább

Tisztelet a magyar népnek

Doktrinális értelemben nem szigorú tisztasággal, egyértelműen, bár passzívan, de a magyar nép nemet mondott a fasizmusra >

Tovább

Joghátrány lett a magyar nyelv- és írás hivatalos használata!

A Magyar Nemzeti Tanács Nyelvhasználati Biztosságának nem csak Józsa László beadványával kapcsolatban kellene állást foglalnia, hanem >

Tovább

Mindenki önökre fog szavazni!

Köszönjük a gáláns segítséget, köszönjük, hogy kapzsivá válhatunk, köszönjük, hogy jól megfizetik a szavazatainkat, köszönjük, hogy >

Tovább

„Messze nem olyan még, amilyet szeretnénk…”

Szerbiának, tehát, ahhoz, hogy az EU tagja legyen, maradéktalanul teljesíteni kell a csatlakozási feltételeket, ideértve a >

Tovább

Handke Nobel-díjának margójára, avagy Milošević emlékére

De valami gyanússá vált nekem Handke kapcsán. Mert nem ő volt az első őrült, aki áhítozott >

Tovább