Ma Emese, Sarolta, Antal névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Miért éppen Temerin?
Pressburger Csaba
„Lázár Zsolt szociológus szerint a magyarok erős identitástudatának és a horvátországi szerbek intoleranciájának is szerepe van abban, hogy Temerin az etnikai incidensek gócpontjává vált.“ Pressburger Csaba interjújából ollóztunk a Magyar Szóból
„Temerin egyfajta lakmusza a múltban, a jelenben és a jövőben történő etnikai konfliktusoknak Vajdaságban” – fogalmazott nemrég kiadott közleményében a nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztési Alap nevű civil szervezet. Való igaz, Temerin neve hallatán egyre többen asszociálnak a nemzetek közötti incidensekre. De miért éppen Temerin? Miért épp ez a dél-bácskai község az, ahol – legalábbis a rendszeres médiafogyasztóknak így tűnhet – messze a legtöbb nemzeti színezetű incidens, konfliktus, atrocitás történik? Kérdéseinkre dr. Lázár Zsolt, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szociológia Tanszékének rendkívüli tanára válaszolt.“
– Tanszékünkön 2002-ben, 2006-ban és 2009-ben is végeztünk olyan kutatásokat, amelyeknek a nemzetek közötti viszonyok feltérképezése volt a célja. Temerint mint a magyar–szerb konfliktusok jelentős színterét már az első vizsgálódásaink során észleltük. Külön ugyan nem foglalkoztunk ezzel a településsel, a kutatásainkban Vajdaság egészére koncentráltunk, de megállapítottuk, hogy ez a község eltér az átlagtól a nemzetek közötti viszonyok tekintetében. Temerin nem mondható tehát tipikusnak Vajdaság egészére nézve, de abban az értelemben mégis tipikus, hogy pontosan megmutatja, milyenek lehetnek a vajdaságban élő nemzetek közötti viszonyok egy különleges helyzetben. Ez a különleges helyzet pedig abból adódik, hogy a második világháború utáni szisztematikus kolonizáció során az őshonos magyar lakosság mellé szerbeket telepítettek. Majd a 90-es évek menekülthullámával újabb szerb telepesek Horvátországból és Boszniából érkeztek – főként a már itt élő családok rokonai. Az említett kutatásainkban a tolerancia fokát is vizsgáltuk az egyes nemzeti közösségekre vonatkozóan. A második legtoleránsabb csoportnak a magyarok bizonyultak – hangsúlyozom: vajdasági átlagról van szó! –, míg a szerb népességen belül a horvátországi szerbek mutatkoztak a legkevésbé toleránsaknak (ennek elsődleges oka a frusztráltság, hiszen mind társadalmi státus, mind az anyagiak tekintetében ők veszítettek a legtöbbet). Temerin községbe a menekültek többsége pedig éppen Szlavóniából érkezett. Feltevésem szerint az ellentétek kialakulását csak tetézte, hogy Temerinben az átlagnál jóval erősebb a magyarok identitástudata, mint Vajdaság más részein. Erre utal az utóbbi hét-nyolc évet felölelő megfigyelésem, miszerint Temerinben a fiatalok szubkulturális csoportjai nemzeti alapon szerveződnek, ami egyébként nem jellemző az ilyen generációs csoportokra, amelyeket elsősorban a hasonló érdeklődési kör és életvitel tart össze. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >
Itt minden a párté
Az alattvalói magatartás a kulturális élet minden területén visszaköszön, tehetséges újságírók válnak pályaelhagyóvá, de aki marad, >
Churchill, a rasszista
Pár – általában művészileg értéktelen – szobor lerombolásával (vagy megtartásával) semmi sincs elintézve. És akinek mindenekelőtt >
A szavazás vesztese a demokrácia
Most már csak abban lehet reménykedni, hogy a „tél” nem fog négy évig tartani… Ehhez azonban >
A szabadkai kudarc után
A Napló észak-bácskai tudósítója, jól értesült forrásokra hivatkozva, azt jelentette, hogy Pásztor István a szabadkai fiaskó >