Ma Jusztin, Jusztina, Auréliusz névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
Miért éppen Temerin?
Pressburger Csaba
„Lázár Zsolt szociológus szerint a magyarok erős identitástudatának és a horvátországi szerbek intoleranciájának is szerepe van abban, hogy Temerin az etnikai incidensek gócpontjává vált.“ Pressburger Csaba interjújából ollóztunk a Magyar Szóból
„Temerin egyfajta lakmusza a múltban, a jelenben és a jövőben történő etnikai konfliktusoknak Vajdaságban” – fogalmazott nemrég kiadott közleményében a nagybecskereki Civil Társadalom Fejlesztési Alap nevű civil szervezet. Való igaz, Temerin neve hallatán egyre többen asszociálnak a nemzetek közötti incidensekre. De miért éppen Temerin? Miért épp ez a dél-bácskai község az, ahol – legalábbis a rendszeres médiafogyasztóknak így tűnhet – messze a legtöbb nemzeti színezetű incidens, konfliktus, atrocitás történik? Kérdéseinkre dr. Lázár Zsolt, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Szociológia Tanszékének rendkívüli tanára válaszolt.“
– Tanszékünkön 2002-ben, 2006-ban és 2009-ben is végeztünk olyan kutatásokat, amelyeknek a nemzetek közötti viszonyok feltérképezése volt a célja. Temerint mint a magyar–szerb konfliktusok jelentős színterét már az első vizsgálódásaink során észleltük. Külön ugyan nem foglalkoztunk ezzel a településsel, a kutatásainkban Vajdaság egészére koncentráltunk, de megállapítottuk, hogy ez a község eltér az átlagtól a nemzetek közötti viszonyok tekintetében. Temerin nem mondható tehát tipikusnak Vajdaság egészére nézve, de abban az értelemben mégis tipikus, hogy pontosan megmutatja, milyenek lehetnek a vajdaságban élő nemzetek közötti viszonyok egy különleges helyzetben. Ez a különleges helyzet pedig abból adódik, hogy a második világháború utáni szisztematikus kolonizáció során az őshonos magyar lakosság mellé szerbeket telepítettek. Majd a 90-es évek menekülthullámával újabb szerb telepesek Horvátországból és Boszniából érkeztek – főként a már itt élő családok rokonai. Az említett kutatásainkban a tolerancia fokát is vizsgáltuk az egyes nemzeti közösségekre vonatkozóan. A második legtoleránsabb csoportnak a magyarok bizonyultak – hangsúlyozom: vajdasági átlagról van szó! –, míg a szerb népességen belül a horvátországi szerbek mutatkoztak a legkevésbé toleránsaknak (ennek elsődleges oka a frusztráltság, hiszen mind társadalmi státus, mind az anyagiak tekintetében ők veszítettek a legtöbbet). Temerin községbe a menekültek többsége pedig éppen Szlavóniából érkezett. Feltevésem szerint az ellentétek kialakulását csak tetézte, hogy Temerinben az átlagnál jóval erősebb a magyarok identitástudata, mint Vajdaság más részein. Erre utal az utóbbi hét-nyolc évet felölelő megfigyelésem, miszerint Temerinben a fiatalok szubkulturális csoportjai nemzeti alapon szerveződnek, ami egyébként nem jellemző az ilyen generációs csoportokra, amelyeket elsősorban a hasonló érdeklődési kör és életvitel tart össze. (...)
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A vitustánc folytatódik
Vučić azonban nem a két kisebb szerbiai településen aratott fényes győzelmet, hanem a Szerb Tudományos Akadémián, >
PÁSZTORMESE A MAGYAR KÉPVISELŐK FÓRUMÁNAK
A VMSZ „küldöttségének” a KMKF ülésén való részvételével kapcsolatban felvetődik az a kérdés is, hogy miért >
Hét hónappal később
Az összecsődült tömeg hangosan kommentálta a történteket, az emberek végtelenül dühösek voltajk, soha még nem láttam >
A vereség tudomásulvétele
Tizenhárom év egy a politikai garnitúra életében nagy idő. Amit tizenhárom év alatt nem tudott megoldani, >
Politikusok a csendőrök sorfala mögött
Kritikusan gondolkodtam a 2000 után hatalomra kerülő pártokkal szemben is. De van egy különbség a 2000-ben >
Tito immár nem közéleti, hanem magánéleti téma
Azt viszont egymással versengve bizonygatták, hogy Tito idejében az ember éjfél után nyugodtan indulhatott az ember >
A kelet-közép-európai nacionalizmusok és a nemzeti kisebbségek
Orbán egy rugalmas eszmére gondol, így például a kisebbségi ”többlet-jogosítványokra” utal, de ide sorolható a kisebbségi >
A Magyar Nemzeti Tanács a VMSZ fiókszervezete
Pásztor-Fremond „elmélete” a közösség megosztását jelenti „jó” és „rossz” magyarokra. A rosszemlékű, „egy közösség, egy párt, >
Szerbia májusban
Nem tudom, ehhez képest aggasztó-e az EU hallgatása, akár a jogsértések esetén is, hisz különösebben nem >
A rendszerváltás egyik legfontosabb regénye
Az egyik 1990-es keltezésű jegyzetében írta, gyónni akart a világnak, csakhogy a világ gyorsabb és rámenősebb >
Mit mondana Krleža az expresszkapitalisták politikai orgiájáról?
A tőle szokásos iróniával, de úgy érzem, leplezett fájdalommal állapította meg, hogy a lázadó egyetemisták egy >
„A nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása alapvető feltétele annak, hogy Szerbia előre haladjon az európai úton”!
Nem lehet, tehát, azt mondani, hogy a szerb állam vezetősége – köztük Kovács Elvira, a parlament >