2023. december 6. Szerda
Ma Miklós, Csinszka, Gyopár, Gyopárka névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Napi ajánló

A temetőcsősz

Bódis Gábor
Bódis Gábor
A temetőcsősz
(KristianasCoven illusztrációja)

A Paraméter szlovákiai magyar hírportál Paravélemény című rovatában Szerbhorváth György elemzi a szerbiai elnökválasztások néhány részletét és az elején megállapítja: közkeletű tévhit, hogy az új szerb elnök temetőcsőszként kezdte. Ez nem igaz, más a baj vele.

„A tények inkább azt mutatják, hogy szülővárosának, a Zastava autókról elhíresült Kragujevác temetkezési közvállalatának igazgatójaként kezdte. S inkább fontos, hogy csak középiskolát végzett, pontosabban járt ő a jogi karra, csak otthagyta. Ha már itt tartunk: Szerbiában közkeletű fogalom az „örök egyetemista”, vagyis akik beiratkoztak egy felsőoktatási intézménybe, aztán úgy tíz évig el is voltak. Ha végigolvassuk a ma is (bár már nem sokáig) pozíciókban lévő vajdasági magyar pártpolitikusok életrajzát, a legtöbbnél azt látjuk, hogy például ő jogász, és az Újvidéki Egyetem jogi karára járt. Mint a Vajdasági Parlament eddigi elnöke, Egeresi Sándor. De ehhez nem a schmittpáli trükköt kell alkalmazni: végül is tényleg járt ő az egyetem épületében, és az egykori jugoszláv középiskolai rendszerben létezett olyan is, hogy jogi szak. Ezt végezte el például Egeresi, ha jól tudom. Meg én is. De eszem ágában sincs magamat jogásznak nevezni. Az inkább egy titkár-képzőhöz hasonlított, a legtöbb óránk gépírásból volt. Igaz, ez nekem újságírói munkásságomhoz nagyon is jól jött.

„Szerbiában a plágiumgyanú nem hogy fel nem merülhet, mert hisz diplomamunkákat se írtak – és egy-két jeles magyar írónkat is megemlíthetnénk -, elég azt mondani, erre és erre a belgrádi, zágrábi, újvidéki egyetemre jártam. A járás – az már maga a tudás, a végzettség. Ehhez képest az egyetemek épületeit vakoló kőművesek is nyugodtan mondhatnák, hogy ők is jártak egyetemre. És lehet, több napig, mint az említettek, és még hasznos munkát is végeztek. A régi és új szerbiai, illetve vajdasági magyar elittel is inkább az a probléma, hogy olyan műveletlen, hogy az értelmes mondatok megfogalmazása is gondot jelent számukra. Persze, az évek során kezdenek belejönni a lózungok felmondásába – szebb, boldog jövő, munkahelyek teremtése, az oktatás, a kultúra fontossága -, de ha a választások után belenéztünk, hogyan ünnepelnek, nos, az valami olyasmi, mintha Orbán vagy Gyurcsány Lagzi Lajcsira vagy a lakodalmas rock más gyöngyszemeire mulatott volna. Nem mintha ettől Orbán vagy Gyurcsány különb lenne, mert ahogy az országot vezette az egyik, vezeti a másik, hát, talán jobb lenne, ha inkább egy külvárosi kocsma zenegépébe nyomnák be a százasokat Zámbó Jimmyre.”

„Visszatérve az új szerb elnökre. Amíg össze nem veszett pártfőnökével, Vojislav Šešelj-jel 2008-ban (aki 2003 óta Hágában csücsül a bíróságon háborús bűnök okán), Nikoliċ is akkora véresszájú fasiszta volt, mint mindenki a radikális pártban, sőt. Aztán, feltételezem, marketing- és politológus-tanácsadók hatására hirtelen européer lett. Az egy másik dolog, hogy az elnökválasztást elvesztő eddigi elnök, Tadiċ, és főleg a pártja, a demokraták mit tettek, de hát a választók könnyen felejtenek, így szépen visszahozták a hatalomba Nikoliċot. Azt az embert, akiről emberjogi aktivisták azt is kinyomozták, hogy a horvátok elleni háború során maga is aktívan részt vett a félkatonai alakulatok „munkájában” (például civilek likvidálásában – naná, hogy tagadja, bár azt elismerte, ott volt), vagy hogy 1998-2000 között miniszterelnök-helyettes volt, amikor Szerbia az egész világ (illetve a NATO) ellen harcolt, és Koszovón úgy irtották az albánokat, hogy arról még Hitler is példát vehetett volna. Oké, lehet, hogy közvetlenül nem ő felelős azért, mert albán civilek holttesteit hűtőkocsiba rakták, aztán a kamiont meg belökték a Dunába – s miután megbukott Milošević és Nikoliċ pártja is -, kihúzták onnan, de valami a csávó körül nem stimmel. És akkor abból, amit az utóbbi két évtizedben hadovált, még nem is idéztünk.

Meglehet, a kormányt ugyan az ún. demokratikus erők fogják és tudják majd megalakítani, de Nikoliċ elnökként sok mindent meggátolhat. Úgyhogy temetőigazgató ide vagy oda: Szerbiára egy ideig ismét keresztet lehet vetni.”

2012. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Merre, vajdasági magyarok?

A közösségi elvárás az volt, hogy a két párt – a VMDK és a MPSZ – >

Tovább

A „rendezetten zavaros” eszmék

A „rendezetten zavaros” eszmék könnyen elcsábítják a kiszámíthatatlan veszélyektől rettegő embereket, akik azzal a gondolattal is >

Tovább

A Vajdaságba véletlenül betoppanó szemlélő idilli hangulatról számolhat be

Akad két-három kritikus hang, két-három politikusra terjed ki a figyelmük, hogy ezen kívül ki és mit >

Tovább

Szerbiában továbbra sem lesz hiteles magyar érdekképviselet!

A magyar közösségnek a szerb parlamentben eddig sem volt és december 17. után sem lesz hiteles >

Tovább

Népszavazás Vučićról

Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >

Tovább

A peremértelmiségi komplexusáról van szó

Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >

Tovább

Közszolgálati napilap ez?

Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >

Tovább

Öncenzúra

Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >

Tovább

Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!

Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >

Tovább

Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?

Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >

Tovább

A tolerancia határai

Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >

Tovább

A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!

A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény  idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >

Tovább