2019. november 20. Szerda
Ma Jolán, Zsolt, ödön, Bódog névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Kik vagyunk, mit akarunk

Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >

Tovább

Napi ajánló

Szegény, szegény magyar jobboldal!

Bódis Gábor
Bódis Gábor
Szegény, szegény magyar jobboldal!
(Lynguistic illusztrációja)

A Véleményvezér mai cikkében elemzi a második Orbán kormány első két évét és megpróbál válaszolni arra kérdésre, hogy hogyan alakult át a magyar politikai jobboldal a jövő elindítójából a nyugdíjasok nagy barátjává, a józan gazdaságpolitika bajnokából a külföldi és a hazai tőke (kivéve a baráti oligarchákat) ádáz ellenségévé?

„Bár stílusjegyeiket tekintve számos hasonlóság kimutatható, a két Orbán-kormány által folytatott politika tartalmi elemei gyökeresen eltérnek egymástól. A '98-ban megalakult kormány fő törekvése a „magabíró ember", a polgár helyzetbe hozása, a felfelé mobil rétegek támogatása volt. A Fidesz lépéseit a külföldi és belföldi korlátok józan felmérése és az azok közötti okos lavírozás jellemezte. Általában akkor és azokkal voltak kemények, akikkel és amikor kellett – például, amikor a magyar határon feltartóztatták a Koszovóba igyekvő felfegyverzett orosz konvojt, vagy amikor a kormányzásuk első két évében csendes költségvetési megszorítást hajtottak végre. Kompromisszumokat is rendszerint bölcsen kötöttek: koalícióra léptek a torgyáni Kisgazdapárttal, hogy aztán szépen fokozatosan beolvasszák magukba. Természetesen az első Orbán-kormány is számtalan hibát követett el, ám az elmúlt 22 évből ez az időszak egyfajta aranykorként emelkedik ki.”

„Ezzel szemben a 2010-2012 közötti tevékenysége alapján kijelenthető, hogy a második Orbán-kormány elsősorban arra összpontosít, hogy az inakítvakat, és különösen az öregségi nyugdíjasokat a saját oldalán tartsa, amennyire csak lehet. Ennek érdekében pedig egy szűk rétegen kívül az aktívak többségére egyre inkább elviselhetetlennek tűnő terheket rak. Felfelé történő mobilitásról ma már szó nincs, leszakadásról annál inkább. Ha pedig konfliktuskezelését tekintve a '98-as polgári kormány egy megfontolt profi bokszolóhoz volt hasonlítható, akkor a 2010-es Nemzeti Együttműködés Kormánya egy lezüllött, kötözködő kocsmai bunyóshoz: mára külföldön és belföldön egyaránt szinte mindenkivel harcban áll, számolatlanul adja, de leginkább kapja a pofonokat.”

„Ez a kudarc – mert kétségünk ne legyen afelől, hogy ez az átalakulás már önmagában is súlyos kudarc – is egy sikerben gyökerezik. A rendszerváltozás utáni magyar jobboldal legnagyobb problémáját a baloldal szervezettsége és összetartása jelentette. A jobboldalnak valami hasonlót kellett megalkotnia ahhoz, hogy a győzelemről egyáltalán álmodni lehessen. A rivális baloldalon a kohézió adott volt: a Kádár-rendszer iránti nosztalgia, az akkor kialakult hatalmi, kapcsolati és baráti szálak, illetve az előző rendszerrel kapcsolatos felelősségre vonás elkerülésének igénye mind-mind összefogta őket. A jobboldal esetében bonyolultabb volt a képlet. Egy részük antikommunistaként tekintett magára, egy másik részük a szó szoros értelmében kisgazda volt, egy harmadik pedig magát elsősorban „nemzeti érzelműként” definiálta. Ezen csoportok között egyetlen igazi közös pontot lehetett találni: a kommunista utódpárt elutasítását.”

„Ennek megfelelően a 2010-et megelőző időszak jobboldali közgondolkodásának középpontjában egy hatalmi cél állt: az MSZP legyőzése, majd annak biztosítása, hogy a kommunisták örökösei ne térhessenek vissza a hatalomba.”…

„És láss csodát, a 2010-ben hivatalba lépő kormány intézkedései nagy meglepetést jelentettek a jobboldali szavazók többségének is. Arról ugyanis, ami végül az elmúlt két év során megvalósult, korábban szinte soha sehol nem volt szó. Pontosan ez magyarázza azt, hogy miért kell a kormánynak minden lépése indoklásában elmúltnyolcévezni és az ellenfél hulláját rugdosni. Ez ugyanis a kormány mandátumának legfontosabb legitimációs forrása.”

„Így viszont 2012-ben a jobboldaliság már nem jelent többet, mint amit a kormány, pontosabban Orbán Viktor éppen jónak lát a kommunista fenevad (és szövetségese, a nemzetközi finánctőke) kivéreztetése érdekében. Ezen kívül nincs olyan cél vagy elv, amit saját szavazói számon kérhetnek Orbán Viktoron. Amit ő tesz, az kategorizálódik jobboldaliként a sajtóban és a hétköznapi beszélgetésekben. 2010 májusában az adóemelés alapú kiigazítás még a baloldaliság ismérve volt Magyarországon. Két hónappal később kiderült, hogy külföldi vállalatok adóját emelni már jobboldaliság. 2011 márciusában, a Széll Kálmán-terv bejelentésével megtudhattuk, hogy minden adóemelés összeegyeztethető a jobboldalisággal. Az Európai Unióval, esetleg az Oroszországgal vagy a Kínával kialakítandó viszony kérdésében ennél még látványosabb irányváltásokat láthattunk.”

„Mert úgy lett Orbán Viktor a magyar jobboldaliság lakmuszpapírja, hogy őt magát nehéz lenne politikai elvei kapcsán konzisztenciával vádolni. A miniszterelnököt éppen az tette ilyen sikeres politikussá a hosszú ideig kialakulatlan magyar politikai küzdőtéren, hogy a nézetei dinamikusan követték a meghatározó választói tömbök gondolkodásának változását. Az ő személyes sikere azonban egyben az önálló magyar jobboldaliság tetszhalálát is jelenti.”

2012. május 29.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

Egy vita rejtekei

A nemzeti érzés – és nemcsak a magyar – nem lehet ártatlan. Soha többé. Mert a >

Tovább

Füstbe ment szerv

Azt hiszem elég volt, ezt az egész cudarságot, nekünk, egymást kézen fogva, mindenáron el kell kerülnünk. >

Tovább

Virág a kormányzó úr sírján

Érdektelen, hogy Lázár János (aki Orbán utóda szeretne lenni) miért tette ezt – és hogy miért >

Tovább

Háborús emlékek nyomában

Arra szeretném kérni Önöket, hogy ezt, amit most tőlem hallottak, adják tovább, és meséljék el, hogy >

Tovább

„Mórahalmon egyeztettek”

Mivel a VB következő (hatodik) ülését a társelnökök 2020 februárjára jelezték, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (MNT) >

Tovább

Ökomama

Arra nem emlékszem, hogy a „természet” fogalmát úgy általánosságban emlegették volna. Hanem csak konkrétan: kukorica, karfiol, >

Tovább

"Kivérezteti a vajdasági magyarságot a kettős állampolgárság"

„Lehet mellébeszélni, de az az igazság, hogy a vajdasági magyar közösség menthetetlenné vált, s egy évtizeden >

Tovább

„Szerbiának két külügyminisztere...”

A magyar külpolitika tehát a nyugat-balkáni országok integrálását az Európai Unióba stratégiai fontosságúnak tartja, miközben teljesen >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A nemzeti kisebbségek helyzetét egy társadalomban/országban számos tényező együttes létezése alapján lehet csak megállapítani, amelyek közül >

Tovább

A jugoszláv rendszerváltás

Egy könyv címe szerint pedig „A háború a Maksimirben kezdődött el”, azaz 1990. május 13-án, amikor >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

A gond nem csak a képviselők számával van, hanem, sajnos, azzal is hogyan képviselik a délvidéki/vajdasági >

Tovább

A DÉLVIDÉKI/VAJDASÁGI MAGYARSÁG JOGAIÉRT FOLYTATOTT KÜZDELEM IDŐSZERŰ KÉRDÉSEI

Hogyan lehetséges, hogy olyan községben, mint a zombori, nagybecskereki, nagykikindai, vagy Muzslya, a Közép-Bánság legnagyobb magyar >

Tovább