Ma Apollónia, Vilibald, Bene névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Kik vagyunk, mit akarunk
Egy rossz hírű könyvnek van hasonló címe. A szerzőpáros ezzel akarta lejáratni az 1956-os magyarországi forradalom >
Napi ajánló
Szegény, szegény magyar jobboldal!
Bódis Gábor
A Véleményvezér mai cikkében elemzi a második Orbán kormány első két évét és megpróbál válaszolni arra kérdésre, hogy hogyan alakult át a magyar politikai jobboldal a jövő elindítójából a nyugdíjasok nagy barátjává, a józan gazdaságpolitika bajnokából a külföldi és a hazai tőke (kivéve a baráti oligarchákat) ádáz ellenségévé?
„Bár stílusjegyeiket tekintve számos hasonlóság kimutatható, a két Orbán-kormány által folytatott politika tartalmi elemei gyökeresen eltérnek egymástól. A '98-ban megalakult kormány fő törekvése a „magabíró ember", a polgár helyzetbe hozása, a felfelé mobil rétegek támogatása volt. A Fidesz lépéseit a külföldi és belföldi korlátok józan felmérése és az azok közötti okos lavírozás jellemezte. Általában akkor és azokkal voltak kemények, akikkel és amikor kellett – például, amikor a magyar határon feltartóztatták a Koszovóba igyekvő felfegyverzett orosz konvojt, vagy amikor a kormányzásuk első két évében csendes költségvetési megszorítást hajtottak végre. Kompromisszumokat is rendszerint bölcsen kötöttek: koalícióra léptek a torgyáni Kisgazdapárttal, hogy aztán szépen fokozatosan beolvasszák magukba. Természetesen az első Orbán-kormány is számtalan hibát követett el, ám az elmúlt 22 évből ez az időszak egyfajta aranykorként emelkedik ki.”
„Ezzel szemben a 2010-2012 közötti tevékenysége alapján kijelenthető, hogy a második Orbán-kormány elsősorban arra összpontosít, hogy az inakítvakat, és különösen az öregségi nyugdíjasokat a saját oldalán tartsa, amennyire csak lehet. Ennek érdekében pedig egy szűk rétegen kívül az aktívak többségére egyre inkább elviselhetetlennek tűnő terheket rak. Felfelé történő mobilitásról ma már szó nincs, leszakadásról annál inkább. Ha pedig konfliktuskezelését tekintve a '98-as polgári kormány egy megfontolt profi bokszolóhoz volt hasonlítható, akkor a 2010-es Nemzeti Együttműködés Kormánya egy lezüllött, kötözködő kocsmai bunyóshoz: mára külföldön és belföldön egyaránt szinte mindenkivel harcban áll, számolatlanul adja, de leginkább kapja a pofonokat.”
„Ez a kudarc – mert kétségünk ne legyen afelől, hogy ez az átalakulás már önmagában is súlyos kudarc – is egy sikerben gyökerezik. A rendszerváltozás utáni magyar jobboldal legnagyobb problémáját a baloldal szervezettsége és összetartása jelentette. A jobboldalnak valami hasonlót kellett megalkotnia ahhoz, hogy a győzelemről egyáltalán álmodni lehessen. A rivális baloldalon a kohézió adott volt: a Kádár-rendszer iránti nosztalgia, az akkor kialakult hatalmi, kapcsolati és baráti szálak, illetve az előző rendszerrel kapcsolatos felelősségre vonás elkerülésének igénye mind-mind összefogta őket. A jobboldal esetében bonyolultabb volt a képlet. Egy részük antikommunistaként tekintett magára, egy másik részük a szó szoros értelmében kisgazda volt, egy harmadik pedig magát elsősorban „nemzeti érzelműként” definiálta. Ezen csoportok között egyetlen igazi közös pontot lehetett találni: a kommunista utódpárt elutasítását.”
„Ennek megfelelően a 2010-et megelőző időszak jobboldali közgondolkodásának középpontjában egy hatalmi cél állt: az MSZP legyőzése, majd annak biztosítása, hogy a kommunisták örökösei ne térhessenek vissza a hatalomba.”…
„És láss csodát, a 2010-ben hivatalba lépő kormány intézkedései nagy meglepetést jelentettek a jobboldali szavazók többségének is. Arról ugyanis, ami végül az elmúlt két év során megvalósult, korábban szinte soha sehol nem volt szó. Pontosan ez magyarázza azt, hogy miért kell a kormánynak minden lépése indoklásában elmúltnyolcévezni és az ellenfél hulláját rugdosni. Ez ugyanis a kormány mandátumának legfontosabb legitimációs forrása.”
„Így viszont 2012-ben a jobboldaliság már nem jelent többet, mint amit a kormány, pontosabban Orbán Viktor éppen jónak lát a kommunista fenevad (és szövetségese, a nemzetközi finánctőke) kivéreztetése érdekében. Ezen kívül nincs olyan cél vagy elv, amit saját szavazói számon kérhetnek Orbán Viktoron. Amit ő tesz, az kategorizálódik jobboldaliként a sajtóban és a hétköznapi beszélgetésekben. 2010 májusában az adóemelés alapú kiigazítás még a baloldaliság ismérve volt Magyarországon. Két hónappal később kiderült, hogy külföldi vállalatok adóját emelni már jobboldaliság. 2011 márciusában, a Széll Kálmán-terv bejelentésével megtudhattuk, hogy minden adóemelés összeegyeztethető a jobboldalisággal. Az Európai Unióval, esetleg az Oroszországgal vagy a Kínával kialakítandó viszony kérdésében ennél még látványosabb irányváltásokat láthattunk.”
„Mert úgy lett Orbán Viktor a magyar jobboldaliság lakmuszpapírja, hogy őt magát nehéz lenne politikai elvei kapcsán konzisztenciával vádolni. A miniszterelnököt éppen az tette ilyen sikeres politikussá a hosszú ideig kialakulatlan magyar politikai küzdőtéren, hogy a nézetei dinamikusan követték a meghatározó választói tömbök gondolkodásának változását. Az ő személyes sikere azonban egyben az önálló magyar jobboldaliság tetszhalálát is jelenti.”
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Trump mérge hatni kezdett
Trump intézkedik, erőskezű, határozott elnöknek akarja feltüntetni magát. A Fehér Ház környékén is erőteljes tüntetésekre került >
Szerbiában a helyzet fokozódik!
Hevülnek az ellentétek. Ez persze a nem demokratikus választások következménye is. Ennek senki értelmes nem örül, >
Minden tét nélkül
A vajdasági szellemi élet egyébként abban is különbözik a magyarországitól, hogy ott az írók és a >
A NER esztétái
Mert ha művészet a foci, akkor ezt a művészeti ágat például Angliában, Spanyolországban, Franciaországban, Brazíliában vagy >
„le tudtad-e írni e leírhatatlan érzést”
A nagyszabású formátlanságban megtalálni azt a bizonyos minimális, legkisebbre redukált formát, aminek viszont pontos jelentése és >
Egy lovasszobor története
Ne pazaroljátok rájuk, mármint (az albánokra) a lőszert, karókkal verjétek őket agyon, adta ki a parancsot >
A széplelkek apokalipszise
Kezdek félni a “bátraktól,” azoktól a farizeus írástudóktól, akik a páholyban ülve másokat küldenek harcba, miközben >
Mennyire „történelmi” a VMSZ választási sikere?
Egy szabadnak és tisztességesnek távolról sem mondható, bojkott által övezett választáson sikerült a VMSZ-nek hatalmi pozícióból, >
Amikor a kakas korán kukorékol
Mindez megerősíti, hogy a háború utáni legnagyobb választási csalásnak/hamisításnak vagyunk tanúi. Már előre lehetett látni, hogy >
Európai hatalmi vákuum
Gyáni Gábor a Nagy Háború utáni amnéziáról beszél, holott a XX. század akkor nyerte el a >
Nevidljivi neprijatelj u Kriznom štabu
Sada još više, jer je i broj zaraženih svakim danom sve veći… I dok se zaraza >
A hágai matt
Így múlik el a világ dicsősége: Szerbiának és Koszovónak egyedülálló, történelmi esélye adódott volna, hogy ha >