Ma Emánuel, Emánuéla, Larissza, Árpád névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Szarajövő
Keszég Károly
Találós kérdés. Ki tudja, hány offenzívát élt át Foča? Sokat. Most viszont nem az ellenség, hanem a testvérség támad.
A szerbek és Crna Gora-iak offenzívájának fedőneve: Fočatrans '90. Valami bűzlik Bosznia-Hercegovinában! Mondjuk, a Muzulmán Demokrata Akció Pártja egyik vezetőjének házából maradt, üszkös romok. A muzulmánok a kamionokat szállták meg, a szerbek az utcákat. Ki hordja szét az embereket? És hova? Mert dolgozni már senki nem fog. A bűz pedig terjed, egyre több a tűzfészek. Horvátországban is átírták a kedves népi gyermekmondókát: „Kis knini fürdik fekete tóban, anyjához készül Nagy-Szerbiába.”
Visszaszámlálás. Aggódom Slobodan Milošević egészségi állapotáért. Valószínűleg emlékezetkiesése lehet, ha azt állítja, hogy nehézségeinkért nem a szlovénok meg a horvátok a hibásak. Újabb kori történelmünk egyik alappillérét rázkódtatta meg ezzel a kijelentésévei minden Szerbek Atyja. Csak azt nem tudom, kinek szól a mogorva fellegek mögül előtörő isteni ige? Mert Szlovéniát és Horvátországot már nemigen érdekli, minket pedig egyenesen mellbe vág. Hát már Neki sem lehet hinni? Az a sanda gyanúm, hogy az amerikai szenátorok és az Európa Tanács küldöttsége mégsem járt hiába nálunk: a Kosovo miatti szemrehányás használt; Szlovéniától meg Horvátországtól pedig demokráciát tanulhatunk. Jó lesz ez nekünk? Majd kiderül, de úgy érzem, megkezdődött a visszaszámlálás S. M. számára.
Lehet, hogy nem ide tartozik, de itt mondom el, hogy a Kosovska Mitrovica-iak követelték Bush azonnali lemondását. Értesüléseink szerint az amerikai elnök erről is kikérte Gorbacsov véleményét a helsinki csúcsértekezleten.
Radománia. A doktorok kőzött a legjobb kormányfő, a kormányfők között pedig a legjobb doktor – vagyis 1. Radomán visszatért szabadságáról, s mi már le is tehetjük a tollat, nem kell gondolkodnunk. Megteszi ő ezt nekünk puszta szívességből. Megtette az újvidéki kábelgyár dolgozói helyett is, akik azonban nemigen hallgattak rá. Volt ott némi kiabálás, szitkozódás, számonkérés is. Ezt már nem örökítették meg az utókornak. A történelem ismétlődik vagy az autonomista örökség bosszúja?
M. u. M. Azt azonban R. B. sem tagadhatta le, hogy mindenért Marković a hibás. Meg a Magyar Szó. Az előbbi azért, mert piacgazdálkodási törekvéséivel a félkegyelmű politikai rablógazdálkodás ellen harcol, a másik viszont azért, mert ismeretlen nyelven ír, és támadja Szerbiát. (Megjegyzem: eléggé Ingatag lábakon állhat az a Szerbia, ha már a magyar szótól is fél!) Nem arról van-e itt szó, hogy Božović is tudja, a támadás a legjobb védekezés, pontosabban: ha nincs programunk, szerezzünk ellenséget (Marković, Magyar Szó) a közönségnek. A trükk átlátszó, stop. A Rilindja már betiltva, stop.
Szombat esti láz. Jaj, ismét Radomán! De hát mit tehetünk, ha ő mondta, hogy a sajtó túl nagy teret szentelt az egyik legfőbb autonomista, Žika Berisavljević pártalakítási ötletének. Emlékszem, a híradóban 40 másodperces volt a hír. Hogy a Szocialista Párt főideológusai napokon át szinte megszállás alatt tartják a tartományt és a hírközlő szerveket, s hogy Božović sem véletlenül ragaszkodik a sajtó feletti hatalomhoz – ő sem egy kiköpött ellenzéki –, föl sem tűnik. Meg az sem, hogy szombatonként táncra perdülhetünk örömünkben, mert fellép a Kertes-Pankov duó az „Elindul a vonat, elindul a vonat Európába” című számmal. A szívem majdnem megszakad.
A kolléga. Egy tévés kollégánk (akit Rejtő Jenő talán így nevezhetett volna el: az ember, akit Sportnak hívnak) nemrégen üzent az Újvidéki Színház igazgatójának, és figyelmeztette arra, hogy a naplósok a színház klubjába járnak, ott van a tűzfészkük. Jelentem: még ezek
után sem vagyunk kipenderítve. Sőt szívesen látjuk kollégánkat egy könnyű „bódis”-ra vagy „keszég”-re, vagy egyszerűen egy jó fröccsre.
Tisztelt Tűzfészek-felügyelő Úr, nekem erről, egy óírokéz közmondás jut az eszembe: „Aki nem tud közvetíteni, az ne közvetítsen!”
Mármint a Színház meg a Napló között.
Két történet. 1. Futakon elterjedt a hír, hogy Horvátországban a vonaton megkínoztak egy futaki szerb fiatalembert, majd kidobták a szerelvényből. Azt hiszem, ezt nevezik különleges hadviselésnek, pszichológiai háborúnak.
2. Az egyik kolléganőm felszállt a telepi buszra. Leült, és átböngészte a Magyar Szót. A mellette ülő srác kikérdezte őt a lapról – ám amikor kolléganőm leszállt volna, emberünk nem engedte le. Megmondta, miért, mert magyar nyelvű újságot olvasott. Azt hiszem, ezt nevezik nemzeti gyűlöletnek.
Katonaság. Az egyik ismerősöm azért izgul, hogy legalább még két hétig ne történjen semmi Kosovóban, mert ott szolgál a fia. A másik azon eszi magát, hogy az öccsét Kninbe vezényelték. Közeledik az az idő, amikor a Fočába indulókért is izgulhatunk. Tudom, a JNH jugoszláv beállítottságú. Végső soron tehát mindegy, hogy hova kerül a gyerek. Jugoszlávia viszont már nem jugoszláv beállítottságú, hanem köztársaság-központú, a köztársaságok pedig nemzet-központúak. Kevés kivétellel minden alkotmány a nemzetnek a nemzetiség (kisebbség) feletti jogát, s nem az egyenlőséget hirdeti. Akkor meg mi közük a nemzetiségeknek a nemzetek közötti torzsalkodásokhoz? A szorongás. Meg a dac. Hogy szar a jövő.
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A nemzeti kisebbségi nyelvek kiszorítása?
Az MNT-nek nincs mersze állást foglalni ebben a kérdésben sem? A Ljudevit Mičatek díjas, a Magyar >
Megalázott nemzeti ünnep
Visszatetsző az is, hogy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Aranytoll életműdíjjal tüntette ki a Magyar Szó >
- Micsoda nap van ma?
A költőt és csapatát nem állította meg a nyomda portása (mai szóhasználatban: az őrző-védő kft. alkalmazottja), >
Szerbia – „részben szabad ország”
Az biztos, hogy a jelenlegi állami vezetés hozzáállása a délvidéki magyarsághoz jobb, mint Trianon óta bármikor >
Mi történik a magyarokkal?
Ott várom be Anikót, aki lehangoltan meséli, hogy alig voltak egy tucatnyian a misén. Előzőleg a >
A Zoran
Életem legkeményebb élő adása volt. Szerkesztettem és vezettem a Szabad Európa Rádió délután 14 órakor kezdődő >
„A jogok érvényesítésében vannak még gondok” (?)
Kovács beszédéből akaratlanul is kiviláglik a VMSZ politikájának a csődje – a nemzeti közösségi oktatás, a >
Ilyenek vagyunk!
Mindennapos olvasmányaim közé tartoznak Teofil Pančić, Dejan Ilić, Saša Ilić, Ljubomir Stojadinović és még számos bátor >
A Nemzeti Együttműködés Rendszerének (NER) csődje
Olyan értékelések is vannak, miszerint „ijesztő a vajdasági (és nem csak vajdasági) magyar közvélemény uniformizálódása, a >
Leszegett fejjel bandukolunk a féligazság-autokráciába
Ahogy hallom, a mai gyerekeknek nincs ilyesféle gondjuk, mert a csukamájolajat ízesítik, édesítik. Hasonlóképpen vagyunk az >
„Nem lehet az, hogy egy politikai párt alakítsa a kultúrát”!
A számadatok, az események és az értékelések is arra utalnak, hogy spirális lejtőre került a vajdasági >
„Vannak igazi újságírók – minden nyomás ellenére”!
A szerepeket kiosztották. A médiák sötétséget árasztanak, a halom félelmet. Slobodan Simić A Gyurkovics Virág által vállalt feladat >