2020. október 27. kedd
Ma Szabina, Antonietta névnap van.
Alapító: Bódis Gábor & Németh Árpád (MCMXC)

Fiók

Felhasználónév:

Jelszó:

Legnépszerűbb

Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek

És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >

Tovább

Szeles Mónika exkluzív

1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >

Tovább

Európa, a vén kurva

E sorok írójának csak az a törté­nelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >

Tovább

The Orbán family’s enrichment with a little government help

„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >

Tovább

Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia

Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >

Tovább

A gyertyák csonkig égnek

„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >

Tovább

Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük

A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >

Tovább

A kiválasztott nép ilyennek látja Európát

Spitzertől: >

Tovább

A Napló Naplója

Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >

Tovább

A fehér kabát

Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >

Tovább

Egy „Széchenyi-idézet” nyomában

„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >

Tovább

Szeretet

Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >

Tovább

Szarajövő

Keszég Károly
Keszég Károly
Szarajövő
Foča, 1992

Találós kérdés. Ki tudja, hány of­fenzívát élt át Foča? Sokat. Most viszont nem az ellenség, hanem a testvérség támad.

A szerbek és Crna Gora-iak offenzívájának fedőneve: Fočatrans '90. Valami bűzlik Bosznia-Hercegovinában! Mondjuk, a Muzulmán Demokrata Akció Pártja egyik vezetőjének házából maradt, üszkös romok. A muzulmánok a kamio­nokat szállták meg, a szerbek az utcá­kat. Ki hordja szét az embereket? És hova? Mert dolgozni már senki nem fog. A bűz pedig terjed, egyre több a tűzfé­szek. Horvátországban is átírták a kedves népi gyermekmondókát: „Kis knini fürdik fekete tóban, anyjához készül Nagy-Szerbiába.”

Visszaszámlálás. Aggódom Slobodan Milošević egészségi állapotáért. Va­lószínűleg emlékezetkiesése lehet, ha azt állítja, hogy nehézségeinkért nem a szlo­vénok meg a horvátok a hibásak. Újabb kori történelmünk egyik alappillérét rázkódtatta meg ezzel a kijelentésévei minden Szerbek Atyja. Csak azt nem tudom, kinek szól a mogorva fellegek mögül előtörő isteni ige? Mert Szlovéniát és Horvátországot már nemigen érdekli, minket pedig egyenesen mellbe vág. Hát már Neki sem lehet hinni? Az a sanda gyanúm, hogy az amerikai szenátorok és az Európa Tanács küldöttsége mégsem járt hiába nálunk: a Kosovo miatti szem­rehányás használt; Szlovéniától meg Horvátországtól pedig demokráciát ta­nulhatunk. Jó lesz ez nekünk? Majd kiderül, de úgy érzem, megkezdődött a visszaszámlálás S. M. számára.

Lehet, hogy nem ide tartozik, de itt mondom el, hogy a Kosovska Mitrovica-iak követelték Bush azonnali lemondá­sát. Értesüléseink szerint az amerikai elnök erről is kikérte Gorbacsov véleményét a helsinki csúcsértekezleten.

Radománia. A doktorok kőzött a legjobb kormányfő, a kormányfők között pedig a legjobb doktor – vagyis 1. Radomán visszatért szabadságáról, s mi már le is tehetjük a tollat, nem kell gondolkodnunk. Megteszi ő ezt ne­künk puszta szívességből. Megtette az újvidéki kábelgyár dolgozói helyett is, akik azonban nemigen hallgattak rá. Volt ott némi kiabálás, szitkozódás, számonkérés is. Ezt már nem örökítették meg az utókornak. A történelem is­métlődik vagy az autonomista örökség bosszúja?

M. u. M. Azt azonban R. B. sem tagadhatta le, hogy mindenért Marković a hibás. Meg a Magyar Szó. Az előbbi azért, mert piacgazdálkodási törekvéséi­vel a félkegyelmű politikai rablógazdálkodás ellen harcol, a másik viszont azért, mert ismeretlen nyelven ír, és támadja Szerbiát. (Megjegyzem: eléggé Ingatag lábakon állhat az a Szerbia, ha már a magyar szótól is fél!) Nem arról van-e itt szó, hogy Božović is tudja, a támadás a legjobb védekezés, pontosabban: ha nincs programunk, szerezzünk ellenséget (Marković, Magyar Szó) a közönségnek. A trükk átlátszó, stop. A Rilindja már betiltva, stop.

Szombat esti láz. Jaj, ismét Rado­mán! De hát mit tehetünk, ha ő mondta, hogy a sajtó túl nagy teret szentelt az egyik legfőbb autonomista, Žika Berisavljević pártalakítási ötletének. Emlékszem, a híradóban 40 másodperces volt a hír. Hogy a Szocialista Párt főideológusai napokon át szinte megszállás alatt tartják a tartományt és a hírközlő szerveket, s hogy Božović sem véletlenül ra­gaszkodik a sajtó feletti hatalomhoz – ő sem egy kiköpött ellenzéki –, föl sem tűnik. Meg az sem, hogy szombatonként táncra perdülhetünk örömünkben, mert fellép a Kertes-Pankov duó az „Elindul a vonat, elindul a vonat Európába” című számmal. A szívem majdnem megszakad.

A kolléga. Egy tévés kollégánk (akit Rejtő Jenő talán így nevezhetett volna el: az ember, akit Sportnak hívnak) nemrégen üzent az Újvidéki Színház igazgatójának, és figyelmeztette arra, hogy a naplósok a színház klubjába járnak, ott van a tűzfészkük. Jelentem: még ezek
után sem vagyunk kipenderítve. Sőt szívesen látjuk kollégánkat egy könnyű „bódis”-ra vagy „keszég”-re, vagy egyszerűen egy jó fröccsre.

Tisztelt Tűzfészek-felügyelő Úr, nekem erről, egy óírokéz közmondás jut az eszembe: „Aki nem tud közvetíteni, az ne közvetítsen!”

Mármint a Színház meg a Napló között.

Két történet. 1. Futakon elterjedt a hír, hogy Horvátországban a vonaton megkínoztak egy futaki szerb fiatalem­bert, majd kidobták a szerelvényből. Azt hiszem, ezt nevezik különleges hadvise­lésnek, pszichológiai háborúnak.

2. Az egyik kolléganőm felszállt a telepi buszra. Leült, és átböngészte a Magyar Szót. A mellette ülő srác kikér­dezte őt a lapról – ám amikor kollé­ganőm leszállt volna, emberünk nem engedte le. Megmondta, miért, mert ma­gyar nyelvű újságot olvasott. Azt hiszem, ezt nevezik nemzeti gyűlöletnek.

Katonaság. Az egyik ismerősöm azért izgul, hogy legalább még két hétig ne történjen semmi Kosovóban, mert ott szolgál a fia. A másik azon eszi magát, hogy az öccsét Kninbe vezényelték. Kö­zeledik az az idő, amikor a Fočába indulókért is izgulhatunk. Tudom, a JNH jugoszláv beállítottságú. Végső soron te­hát mindegy, hogy hova kerül a gyerek. Jugoszlávia viszont már nem jugoszláv beállítottságú, hanem köztársaság-központú, a köztársaságok pedig nemzet-központúak. Kevés kivétellel minden alkotmány a nemzetnek a nemzetiség (kisebbség) feletti jogát, s nem az egyenlőséget hirdeti. Akkor meg mi kö­zük a nemzetiségeknek a nemzetek kö­zötti torzsalkodásokhoz? A szorongás. Meg a dac. Hogy szar a jövő.

David Kaplan 40 perce (1.)

1990. szeptember 12.
Küldje tovább ezt a cikket.

Kommentek

Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.

Komment írásához be kell jelentkeznie.

Legfrissebb

A közgáz és a színiakadémia

A hivatalos Magyarország még színfalhasogatásra se képes, meg se leli a színfalat, a nem hivatalos Magyarország >

Tovább

Szerbiában hanyatlik a demokrácia

A Pásztor István irányította Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) ezt a hanyatló szerbiai demokráciát – ami egyre >

Tovább

Restitúció: „az adatok tényleg lesújtóak”

A délvidéki magyarok hogyan is jártak, kerültek ki ebből a folyamatból? Kárpótolva lettek-e vagy sem? Voltak-e >

Tovább

Elvesztettem egy országot, de maradt egy város

Szóba került a kisebbségi állapot is. Emiatt nem siránkozok, elfogadtam, vállalom, ezzel élek és nem azonosulok >

Tovább

Akinek Gorbacsov volt a riportere

Zolcer Jánossal valamikor a kilencvenes évek elején ismerkedtem meg Münchenben, amikor egy ideig ott éltünk Évával >

Tovább

Minden befejezetlen, még a rendszerváltás is

Az ellenzéki pártok nem alkalmazkodnak az új helyzethez, nehezen veszik tudomásul, hogy többé nem Milošević izolációs >

Tovább

Száz napos türelmi idő

Az új vezetőség egyik első intézkedése éppen az MNT-ből való kivonulás lehetne, ami új helyzetet teremtene >

Tovább

A doktori diplomák feketepiaci ára zuhan, az arany ára emelkedik

Minden relatív lett. A hazugság meggyőzőbb, mint az igazság, minden eladó és minden megvásárolható. A doktori >

Tovább

Orbán Viktor! Hátrább az agarakkal!

Ha pedig a rezsim mégis elfojtja ezt a méreteiben aprócska, politikailag gyönge, ám szeretetre méltó, szép, >

Tovább

A kapitalizmus veszélyes bohóca

Természetesen Trump nem Lindbergh, de félő, hogy győzelme esetén nemcsak Amerikában, hanem az egész Európában is >

Tovább

Egy kurta után most egy hosszabb közleménnyel rukkolt elő a Magyar Mozgalom

Öt küzdelmes év után őrségváltásra került sor a szervezet élén. Az eddigi elnökségből ketten, Garai Zsolt >

Tovább

Baloldal és gyermekbalett

„Miközben mi itt családi ünnepet rendezünk republikánus gyermekbalettel, a reakció éjszakai katonai gyakorlatokat rendez gépfegyverekkel”. Nézem, >

Tovább