Ma Borbála, Barbara, János névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
Szeretet
Amíg egy férfi új autóját fényezte, a kisfia felvett egy követ, és vonalakat karcolt az autó >
Napi ajánló
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Shaip Kamberi az albán nemzeti közösség jogairól
Bozóki Antal
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a Danas nevű belgrádi napilap, az Autonomija vajdasági polgári portál és a naslovi net portál is. De nem a magyar nyelvű irányított „közszolgálati” sajtó, se a magukat függetlennek nevező internetes portálok. A magyar közösség tagjainak nem kell tudni, hogyan küzdenek az albán képviselők és az albán nemzeti tanács a közösségi jogokért? A VMSZ-es képviselők és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai talán végre elszégyellnék magukat? Bozóki Antal:
A Szerbiában élő magyar kisebbség helyzetének alakulásról, jogainak érvényesüléséről legtöbbször a Vajdasági „Magyar” Szövetség vezető tisztségviselőitől (Pásztor István pártelnöktől és Kovács Elvira alelnöktől), valamint a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt lévő, hamisan közszolgálatinak titulált, a gyakorlatban pártalapú sajtóból szerzünk tudomást. Szakmai és tudományos kutatás ezen a téren nem folyik, így csak a politikusok szubjektív, leginkább optimista, a valóságtól távol álló értékelései jutnak el a nyilvánossághoz.
Ezeknek a lényege, hogy az országban a nemzeti kisebbségi jogok területén minden a legnagyobb rendben van, azok a „legmagasabb európai mércéknek” is megfelelnek, miközben a papíron/törvényekben ugyan meglévő jogok a mindennapi életben gyakran nem valósulnak meg, vagy éppen sérülnek.
A többi szerbiai nemzeti kisebbség jogainak érvényesülésébe pedig vajmi kevés betekintésünk van.
Az albán nemzeti közösség helyzetéről leginkább Shaip Kamberi, a szerb parlament bujanovaci képviselőjének, egyébként a Demokratikus Akció Párt [Partija za demokratsko delovanje – PDD] elnökének parlamenti felszólalásaiból, nyilatkozataiból értesülünk. Ezekből az derül ki, hogy bizony problémák vannak az albánok jogérvényesítése területén is.
A bujanovaci (Bujanovačke nevű) szerb nyelvű városi portál írása szerint Shaip Kamberi augusztus 30-án reagált Ana Brnabić szavaira a Bledi Stratégiai Forumon (BSF, augusztus 28-29), aki az albánoknak azt üzente, „ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”, hogy „legyünk boldogok, hogy élünk”!
Kamberi szerint a miniszterelnök azt üzente, hogy a Preševó-völgyi albánoknak „vannak jogaik”, mivel senki nem „gyilkolja” őket, a koszovói szerbeknek pedig nincsenek (jogaik).
– Ez Szerbia kettős mércét alkalmazó hivatalos kisebbségi politikájának a folytatása és az alapvető jogok megvonása a kisebbségektől, miközben a saját (szerb – B.A.) kisebbsége számára Koszovón olyan mércék létrehozására törekszik, amelyek egyetlen országban sem léteznek – mondta Kamberi.
– Amikor a biztosított és alkalmazott jogokról van szó, a helyzet egészen más, mint ahogy Brnabić állítja. Szerbia továbbra is az egyetlen ország a Balkánon, ahol törvény tiltja a nemzeti szimbólumok nyilvános használatát. (Kamberi korábban javasolta a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 16/2 szakaszának módosítását, miszerint a nemzeti kisebbségek nemzeti szimbólumai és jelei „nem lehetnek azonosak más ország szimbólumaival és jeleivel”.)
Szerbiában a legalacsonyabb a (nemzeti) kisebbségek részvétele a közéletben és a döntéshozatalban, a megkülönböztetési politika miatt, ami évtizedek óta folyik. A közigazgatásban, a közintézményekben és a polgárok számára fontos szervezetekben az albánok részvétele vagy szimbolikus, vagy nem is létezik – tette hozzá Kamberi.
– Ugyanaz a Szerbia, amelyik akadályozza a (nemzeti) kisebbségek egyenrangú és részarányos integrációját a saját területén, Koszovón rákényszerítette a szerbeket, hogy elhagyják az intézményeket – fogalmazott az albán képviselő.
– A albánokról szóló politikai vélemény itt továbbra is olyan, mint a balkáni háborúk előtt. Brnabić asszony: Miért nem látogatta meg egyszer sem Batajnicát és más szerbiai helyeket, ahol az albánok tömegsírjai voltak? – kérdezte Kamberi.
Kamberi szeptember 18-án kérdést intézett Aleksandar Vučićhoz: „Ha a szerbek használhatják a nemzeti zászlót a régióban, miért vonják meg az albánoktól ezt a jogot Szerbiában?”
A társadalmi hálón közölt jegyzetében Kamberi idézte Vučićot, aki (szeptember 15-én) a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napjának ünneplése alkalmából (amit a délvidéki iskolákban is kötelezően ünnepeltetnek) azt mondta, „a mi népünknek egy a nyelve és a zászlója”.
– Élhetünk sok országban, de szerb családi- és utónevünk és zászlónk van” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök a Nišben tartott ünnepségen.
– Ugyanez a helyzet nálunk is, elnök úr – üzente Kamberi.
– Öt országában élünk, de továbbra is egy nemzet vagyunk – mi albánok vagyunk. Ugyanaz a zászlónk. A nyelvünk is ugyancsak egy. Miért gondolja akkor, hogy egyes jogok csak a szerbeket illetnek meg? Miért büntetik az albánokat, amikor a nemzeti szimbólumaikat használják? A Preševó-völgyi albánoknak miért nem ismerik el az anyanyelv-használati jogot az állami szervekben? – kérdezte Kamberi.
Az albán képviselő Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, akinek elmondta, hogy a bosnyák Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt [Ujedinjena dolina – SDA Sandžak] képviselőivel öt, köztük a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény módosítását javasolták.
Az albán kisebbség számára ugyanis nem engedélyezik az Albán Köztársaság zászlójának nemzeti szimbólumként való használatát. A szabálysértési bíróság pénzbüntetésre ítélte Ragmi Mustafa tanácselnököt és az albán nemzeti tanácsot [Savet Albanaca] az albán nemzeti zászló kitűzése miatt 2021. november 28-án, az albánok nemzeti ünnepe, a Zászló Napja alkalmából.
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a Danas nevű belgrádi napilap, az Autonomija vajdasági polgári portál és a naslovi net portál is. De nem a magyar nyelvű irányított „közszolgálati” sajtó, se a magukat függetlennek nevező internetes portálok.
A magyar közösség tagjainak nem kell tudni, hogyan küzdenek az albán képviselők és az albán nemzeti tanács a közösségi jogokért? A VMSZ-es képviselők és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai talán végre elszégyellnék magukat?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
A Vajdaságba véletlenül betoppanó szemlélő idilli hangulatról számolhat be
Akad két-három kritikus hang, két-három politikusra terjed ki a figyelmük, hogy ezen kívül ki és mit >
Szerbiában továbbra sem lesz hiteles magyar érdekképviselet!
A magyar közösségnek a szerb parlamentben eddig sem volt és december 17. után sem lesz hiteles >
Népszavazás Vučićról
Az esetleges választási lopás arra kényszerítheti a polgárokat, hogy ismét az utcára vonuljanak, mint 2000. október >
A peremértelmiségi komplexusáról van szó
Vannak persze nagy kivételek, ilyen volt a szigorú és kritikus szellemű Tamás Gáspár Miklós, aki Budapestre >
Közszolgálati napilap ez?
Az MNT irányítása alatt „a világ legjobb magyar nyelvű napilapjából” silány (párt)közlöny lett! Már huzamosabb ideje >
Öncenzúra
Csak azt nem értem, hogy akik saját országuknak szuverén nemzeti jövőt vizionálnak, mit fognak szólni, ha >
Nincs jövőkép – a lakosok csendben távoznak!
Tordán – Dobai cikke alapján – semmilyen komolyabb befektetés, munkahelyteremtés nem volt és még csak a >
Lehet-e a nemzeti kérdésre nem nacionalista választ adni?
Rendben van, gondolom, mért ne lennének ellenvélemények, de azért a rendszerváltó eliteknek egyszer szembe kell nézniük >
A tolerancia határai
Arra gondolok, hogy az elmúlt években tapasztalt terrorista hullámok és a Hamász izraeli terrorakciója után jó >
A Magyar Nemzeti Tanácstól független szerkesztéspolitikát!
A magyar nyelvű tájékoztatásban is alkalmazni kell az említett törvény idézett két kulcsfontosságú rendelkezését! Ha tetszik >
Sosem panaszkodott másokra, legfeljebb diszkréten kételkedett
Útközben ért a hír: elhunyt Reményi József, magyar kritikus és esszéista. Nem voltam abban a szerencsés >
Méltatlan emlékezési körülmények
Az 1942-es újvidéki vérengzés többségében szerb és zsidó áldozatait megnevezték. Emléküket Újvidéken a Duna-parton (a Razzia >