Ma Lenke, Brigitta, Apollinár névnap van.
Fiók
Jelszó:
Legnépszerűbb
Végre egy örömhír: a kvótareferendumon a határon túli magyar állampolgárok is részt vehetnek
És ez még jobb: akinek nincs magyarországi lakcíme, levélben adhatja le szavazatát. >
Egy „Széchenyi-idézet” nyomában
„Minden nemzetnek olyan kormánya van, aminőt érdemel. Ha valami oknál fogva ostoba vagy komisz emberek >
Európa, a vén kurva
E sorok írójának csak az a történelmi tapasztalat jutott osztályrészéül, hogy hintalovazás közben hallgassa végig az >
Szeles Mónika exkluzív
1986-ban Mónika valahol Dél-Amerikában megnyerte a korosztályos világbajnokságot, s amikor hazajött, akkor készítettem vele ezt >
The Orbán family’s enrichment with a little government help
„Azt hiszem elképednénk a jelenlegi magyar miniszterelnök korrumpáltságának mélységétől.” Hungarian Spectrum: >
Churchill és Bódis békés szivarozása helyett jaltai konferencia
Tulajdonképpen egy farsangi szivarozáson kellett volna találkoznia a krími félszigeten Churchillnek és Bódisnak 1945 februárjában – >
A gyertyák csonkig égnek
„Az ember lassan öregszik meg: először az élethez és az emberekhez való kedve öregszik.” Márai Sándor >
Egyik gyakornokunk szülinapját ünnepeltük
A bohókás ünnepeltet a kezében tartott tábláról lehet felismerni, amelyik egyben az életkorát is jelzi. Még fiatal, >
A kiválasztott nép ilyennek látja Európát
Spitzertől: >
A Napló Naplója
Kissé élcelődve azt meséltük, hogy minden a Magyarzó Pistike bálján kezdődött, amikor Árpád a söntésnél találkozott >
A fehér kabát
Gabor,I like your white coat.Your pal,Tony Curtis >
Bencze Imre: Édes, ékes apanyelvünk
Kezdjük tán a jó szóval: Tárgy esetben jót. Ámde tóból tavat lesz, nem pediglen tót. Egyes >
Napi ajánló
„Ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”
Shaip Kamberi az albán nemzeti közösség jogairól
Bozóki Antal
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a Danas nevű belgrádi napilap, az Autonomija vajdasági polgári portál és a naslovi net portál is. De nem a magyar nyelvű irányított „közszolgálati” sajtó, se a magukat függetlennek nevező internetes portálok. A magyar közösség tagjainak nem kell tudni, hogyan küzdenek az albán képviselők és az albán nemzeti tanács a közösségi jogokért? A VMSZ-es képviselők és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai talán végre elszégyellnék magukat? Bozóki Antal:
A Szerbiában élő magyar kisebbség helyzetének alakulásról, jogainak érvényesüléséről legtöbbször a Vajdasági „Magyar” Szövetség vezető tisztségviselőitől (Pásztor István pártelnöktől és Kovács Elvira alelnöktől), valamint a Magyar Nemzeti Tanács irányítása alatt lévő, hamisan közszolgálatinak titulált, a gyakorlatban pártalapú sajtóból szerzünk tudomást. Szakmai és tudományos kutatás ezen a téren nem folyik, így csak a politikusok szubjektív, leginkább optimista, a valóságtól távol álló értékelései jutnak el a nyilvánossághoz.
Ezeknek a lényege, hogy az országban a nemzeti kisebbségi jogok területén minden a legnagyobb rendben van, azok a „legmagasabb európai mércéknek” is megfelelnek, miközben a papíron/törvényekben ugyan meglévő jogok a mindennapi életben gyakran nem valósulnak meg, vagy éppen sérülnek.
A többi szerbiai nemzeti kisebbség jogainak érvényesülésébe pedig vajmi kevés betekintésünk van.
Az albán nemzeti közösség helyzetéről leginkább Shaip Kamberi, a szerb parlament bujanovaci képviselőjének, egyébként a Demokratikus Akció Párt [Partija za demokratsko delovanje – PDD] elnökének parlamenti felszólalásaiból, nyilatkozataiból értesülünk. Ezekből az derül ki, hogy bizony problémák vannak az albánok jogérvényesítése területén is.
A bujanovaci (Bujanovačke nevű) szerb nyelvű városi portál írása szerint Shaip Kamberi augusztus 30-án reagált Ana Brnabić szavaira a Bledi Stratégiai Forumon (BSF, augusztus 28-29), aki az albánoknak azt üzente, „ne követeljétek a jogaitokat, elég, hogy nem gyilkolunk benneteket”, hogy „legyünk boldogok, hogy élünk”!
Kamberi szerint a miniszterelnök azt üzente, hogy a Preševó-völgyi albánoknak „vannak jogaik”, mivel senki nem „gyilkolja” őket, a koszovói szerbeknek pedig nincsenek (jogaik).
– Ez Szerbia kettős mércét alkalmazó hivatalos kisebbségi politikájának a folytatása és az alapvető jogok megvonása a kisebbségektől, miközben a saját (szerb – B.A.) kisebbsége számára Koszovón olyan mércék létrehozására törekszik, amelyek egyetlen országban sem léteznek – mondta Kamberi.
– Amikor a biztosított és alkalmazott jogokról van szó, a helyzet egészen más, mint ahogy Brnabić állítja. Szerbia továbbra is az egyetlen ország a Balkánon, ahol törvény tiltja a nemzeti szimbólumok nyilvános használatát. (Kamberi korábban javasolta a nemzeti kisebbségek jogainak és szabadságainak védelméről szóló törvény 16/2 szakaszának módosítását, miszerint a nemzeti kisebbségek nemzeti szimbólumai és jelei „nem lehetnek azonosak más ország szimbólumaival és jeleivel”.)
Szerbiában a legalacsonyabb a (nemzeti) kisebbségek részvétele a közéletben és a döntéshozatalban, a megkülönböztetési politika miatt, ami évtizedek óta folyik. A közigazgatásban, a közintézményekben és a polgárok számára fontos szervezetekben az albánok részvétele vagy szimbolikus, vagy nem is létezik – tette hozzá Kamberi.
– Ugyanaz a Szerbia, amelyik akadályozza a (nemzeti) kisebbségek egyenrangú és részarányos integrációját a saját területén, Koszovón rákényszerítette a szerbeket, hogy elhagyják az intézményeket – fogalmazott az albán képviselő.
– A albánokról szóló politikai vélemény itt továbbra is olyan, mint a balkáni háborúk előtt. Brnabić asszony: Miért nem látogatta meg egyszer sem Batajnicát és más szerbiai helyeket, ahol az albánok tömegsírjai voltak? – kérdezte Kamberi.
Kamberi szeptember 18-án kérdést intézett Aleksandar Vučićhoz: „Ha a szerbek használhatják a nemzeti zászlót a régióban, miért vonják meg az albánoktól ezt a jogot Szerbiában?”
A társadalmi hálón közölt jegyzetében Kamberi idézte Vučićot, aki (szeptember 15-én) a szerb egység, szabadság és a nemzeti zászló napjának ünneplése alkalmából (amit a délvidéki iskolákban is kötelezően ünnepeltetnek) azt mondta, „a mi népünknek egy a nyelve és a zászlója”.
– Élhetünk sok országban, de szerb családi- és utónevünk és zászlónk van” – mondta Aleksandar Vučić szerb elnök a Nišben tartott ünnepségen.
– Ugyanez a helyzet nálunk is, elnök úr – üzente Kamberi.
– Öt országában élünk, de továbbra is egy nemzet vagyunk – mi albánok vagyunk. Ugyanaz a zászlónk. A nyelvünk is ugyancsak egy. Miért gondolja akkor, hogy egyes jogok csak a szerbeket illetnek meg? Miért büntetik az albánokat, amikor a nemzeti szimbólumaikat használják? A Preševó-völgyi albánoknak miért nem ismerik el az anyanyelv-használati jogot az állami szervekben? – kérdezte Kamberi.
Az albán képviselő Pristinában találkozott Albin Kurti koszovói miniszterelnökkel, akinek elmondta, hogy a bosnyák Egyesült Völgy – Demokratikus Akció Párt [Ujedinjena dolina – SDA Sandžak] képviselőivel öt, köztük a nemzeti jelképek használatáról szóló törvény módosítását javasolták.
Az albán kisebbség számára ugyanis nem engedélyezik az Albán Köztársaság zászlójának nemzeti szimbólumként való használatát. A szabálysértési bíróság pénzbüntetésre ítélte Ragmi Mustafa tanácselnököt és az albán nemzeti tanácsot [Savet Albanaca] az albán nemzeti zászló kitűzése miatt 2021. november 28-án, az albánok nemzeti ünnepe, a Zászló Napja alkalmából.
Kamberi nyilatkozatairól – a helyi sajtó mellett – beszámolt a Beta hírügynökség, az N1 televízió, a Danas nevű belgrádi napilap, az Autonomija vajdasági polgári portál és a naslovi net portál is. De nem a magyar nyelvű irányított „közszolgálati” sajtó, se a magukat függetlennek nevező internetes portálok.
A magyar közösség tagjainak nem kell tudni, hogyan küzdenek az albán képviselők és az albán nemzeti tanács a közösségi jogokért? A VMSZ-es képviselők és a Magyar Nemzeti Tanács tagjai talán végre elszégyellnék magukat?
Kommentek
Ehhez a cikkhez még nem fűztek megjegyzést.
Komment írásához be kell jelentkeznie.
Legfrissebb
Mítoszok alkonya
A nagyhatalmak győzhetnek, de mítoszuk lassan omladozik. Két mítosz omladozik szinte egy időben. Az egyik Oroszország >
VMDK: Újabb felújítás, újabb milliók: ki a felelős a mulasztásokért?
A közvéleménynek joga van tudni, hogyan lehetséges, hogy a nagy állami beruházások és a modernizáció jelképeként >
A jelenség túl baljóslatú ahhoz, hogy csak a politikusokra bízzuk
Tarr Zoltán a Társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter, a Tisza párt alelnöke saját posztjában kérdezte: >
A kollektív konformizmus kora
Ebben a beszédmódban a poetizált tárgyvilág szimbolikus-metaforikus jellege uralja a verset és a prózát, amelyben kitüntetett >
KEREKASZTAL, PÁRBESZÉD? – DE KIVEL, MIRŐL?
Még nincs túl késő egy új választási koalíció létrehozására. Ha valóban létrejönne egy hiteles alternatíva, annak >
VMDK: A párbeszédhez nem elég egy nyilatkozat – hitelesség is kell
Pásztor Bálint, a VMSZ elnöke a Szabadkai Magyar Rádiónak adott nyilatkozatában a vajdasági magyar politikai szereplők >
A neheze csak ezután következik
Most új helyzet állt elő, amelyben mindenkinek meg kell találni a saját helyét. A kormánypártnak is, >
VMDK: A vajdasági magyarság támogatásáról közösen kell gondolkodni
A vajdasági magyarságnak szánt támogatások megőrzése, valamint azok átláthatóbbá, igazságosabbá és hatékonyabbá tétele közös ügy. Minél >
ROSSZ POLITIKAI ÜZENET
A magyar miniszterelnök és a miniszterek nyilatkozatai, illetve közösségi bejegyzései a kormány hivatalos álláspontját fejezik ki, >
Az ismétlődő közelmúlt
Nem tudom, hogy a vajdasági magyarok küldöttségét a vörössapkások biztosították-e, amikor a szocialistákkal és a radikálisokkal >
Pásztor Bálint, Kovács Elvira és társaik nem értik
Pásztor Bálint és Kovács Elvira és társaik túl rég óta megélhetési politikusok, akik belekényelmesedtek a hatalomba. >
Kisebbségi kerekasztalt!
A tennivaló nem egyszerű, nyilván a NER eddigi kedvezményezettjei ragaszkodnak a kiváltságokhoz, a bebetonozott régi gárda >